Henry Kissinger legutóbbi 100. születésnapi interjúja végén (melyről bővebben ebben és ebben a cikkünkben írtunk) szót ejtett Oroszország konfliktus utáni szerepéről. A szakértő véleménye a háború előrehaladtával jelentősen módosult, eredetileg Ukrajna semlegessége mellett állt ki, de ma már úgy vélekedik, hogy biztonságosabb lesz, ha Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz. Szerinte Ukrajna Oroszország érzékeny érdekszférájába tartozott, melyet nem lett volna szabad a nyugatnak megbolygatnia. Most pedig, hogy a konfliktus kiteljesedett, nem szabad arra törekedni, hogy Oroszország totális vereséget szenvedjen, mert az veszélyeztetné a globális stabilitást.

A felsőoktatás és az igazságszolgáltatás intézményei hagyományosan a közbizalom legerősebb bástyái közé tartoznak. Az egyetemeken és főiskolákon összpontosul és keletkezik a legtöbb tudás, éppen ezért a világ legnevesebb felsőoktatási intézményei kapcsán joggal él azzal a feltételezéssel a hétköznapi polgár, hogy ott a világ legkiválóbb koponyái, szakmailag kifogásolhatatlan ismereteket adnák át a soron következő generációknak. A bíróságok, különösen a legfelsőbb bíróságok intézményeire pedig a szakszerűség, az igazság és a józanság legvégső és legmagasabb fokú védőbástyáiként tekintünk.

A Szerbia és Koszovó között kiújuló ellentétek megakadályozásában az Európai Unió is igyekszik segíteni, azonban hosszú ideje nem haladnak a tárgyalások. Emiatt a szerb vezérkari főnök sürgeti a NATO-t és más nemzetközi szervezeteket, hogy álljanak ki a Koszovóban élő szerb nemzetiség mellett – írja a Reuters. 

A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága alkotmányellenesnek nevezte, majd betiltotta az oroszbarát Shor Pártot. Vezetője többek között az EU valamint az USA szankciós listáin is szerepel.

A napokban került sor egy, sokak által csúcstalálkozóként emlegetett diplomáciai eseményre: India kilenc éve regnáló miniszterelnöke, Narendra Modi az Egyesült Államokba látogatott, ahol Joe Biden amerikai elnök látta vendégül. Az esemény új korszakot nyithat az amerikai-indiai kapcsolatokban, ezért érdemes sorra venni, hogy a hivatalos látogatás milyen potenciális következményekkel járhat a két ország viszonyára, valamint a geopolitikára nézve.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hétvégén Kínába utazott azzal a céllal, hogy stabilizálják a két ország között kialakult rendkívül feszült viszonyt. A látogatást hatalmas figyelmet kapott szinte az egész világon, hiszen 2018 óta ez az első alkalom, hogy egy vezető amerikai diplomata Kínába utazik, ráadásul a Peking–Washington viszony az elmúlt években különösen megromlott sok más tényező mellett a Trump-korszak kereskedelmi háborújának, Peking Tajvanra vonatkozó követeléseinek, vagy épp Nancy Pelosi volt demokrata házelnök tajvani útjának hatására. A helyzetet tovább fokozta, hogy Blinken látogatását eredetileg februárra tervezeték, azonban miután egy feltételezett kínai kémléggömb berepült az Egyesült Államok légterébe lefújták az utat.

A szomszédjával háborúban álló Oroszországban újabb konfliktus kezdődött, ezúttal a moszkvai katonai vezetés és Jevgenyij Prigozsin között. A Putyin által árulásnak bélyegzett Wagner-felkelés hiába volt rövid, az egész országot megrázta.

Egyre több vita folyik arról, hogy a transz nőknek van-e helyük a női versenysportokban. Fizikai felépítésük miatt általában erősebbek és gyorsabbak, mint cisz-nő versenytársaik, akik emiatt háttérbe szorulhatnak. A témában sokan felszólaltak és több publikáció is született tudományos megközelítéssel.

2023. június 24-e emlékezetes nappá vált a putyini Oroszország történetében, annak ellenére, hogy az orosz elitek – különösképp az elnök – valószínűleg szeretnék csupán rossz álomnak tekinteni a történteket. Jevgenyij Prigozsin villámakciója - nyugati források szerint - 15 orosz katona életét követelte, azonban az emberveszteségen felül komoly következményekkel kell szembenéznie az egyre instabilabb lábakon álló rezsimnek. Bár ideiglenesen a putyini vezetés elhárította a nyílt belső lázadást, ez azonban nem jelenti azt, hogy a Kreml újra képes lesz kontroll alatt tartani saját rezsimjét. A továbbiakban a június 23-24-i oroszországi eseményeket elemezzük, röviden feltárva azok okait és lehetséges következményeit.

Az Egyesült Államokban évről-évre egyre elkeseredettebb harc zajlik a szülők és az amerikai iskolaszékek (school board) között a gyerekek szexuális nevelését illetően. Egy, többségében vallásos szülőkből tiltakozás Maryland államban úgy látszik, képes új lendületet adni a szülők követeléseinek – írja a Catholic News Agency. 

Ahogy már korábban is írtunk róla, a Szudáni Köztársaságban április második felében robbant ki a hatalomért folyó harc Abdel Fattah Al-Burhan és Mohamed Hamdan Dagalo tábornokok között, amely a háborúskodás első hónapjában az ACLED adatai alapján 1800 halálos áldozatot követelt. A május végén kötött tűzszünet ellenére továbbra is intenzív harcok nehezítik a humanitárius segítségnyújtást a háború áldozatainak. Az ezáltal okozott kihívásokat Hilary Matfess (Center of Strategic and International Studies), valamint Susanna Campbell (Research on International Policy Implementation Lab, American University) elemezték.

Bebizonyosodott, hogy a mesterséges intelligencia a kormányok egyik legerősebb lehet propagandaeszköze világszerte.

Június 15-én írta alá Greg Abbott, Texas kormányzója azt a jogszabályt, amely megtiltja a transznemű sportolóknak azt, hogy nőkkel szemben versenyezzenek, akiket kétség kívül megelőznek fizikai felépítésük miatt.

Lassan másfél éve tart az orosz-ukrán konfliktus, mely eseményeinek alakulásába Afrika nem szólt bele. Eddig. A napokban hét afrikai vezető utazott Oroszországba és Ukrajnába a konfliktus lezárásának előmozdítása érdekében. A küldöttség június 16-án Volodimir Zelenszkij elnökkel, majd június 17-én Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott. Mindkét találkozó látható előrelépés nélkül ért véget.

A Kínából érkező egyre növekvő fenyegetés, valamint az Észak-Koreával és Oroszországgal kapcsolatos aggodalmak fényében Japán felismerte, hogy meg kell erősítenie védelmi képességeit. Az ország eddig kizárólag az Egyesült Államokra támaszkodott, ha védelemről volt szó, azonban a következő sorok már sokkal inkább egy öntudatra ébredt Japán stratégiai változását és a regionális biztonsági ügyekben betöltött növekvő befolyását mutatja be – ahogyan arról a The Diplomat és a France24 is értekezett.

Fél évvel ezelőtt volt hangos a média Eva Kaili letartóztatásától. Ekkor az EP- frakciójából is kizárták, valamit alelnöki tisztségéből is felmentették. Pontosan ezért fogalmazódik meg az a kérdés, hogy mennyire nevezhető hitelesnek az, hogy egyes tagállamok kormányait nevezi korruptnak a brüsszeli vezetés, miközben közülük visznek el bilincsben politikusokat. Hogyan lehet az, hogy a korrupt politikus ma már mentelmi joga felfüggesztésének felülvizsgálatát kéri és áldozatként igyekszik feltüntetni magát?

Nagyjából június 6-ától számíthatjuk azt, amikor az ukrán hadsereg támadásba ment át Zaporizzsja és Donyeck megyékben, az Azovi-tenger elérését célozva. Komoly áttörés mindeddig – 2023 június utolsó harmada - nem történt, ebben pedig lehetséges, hogy része van az orosz hadsereg rögtönzött átszervezésének is - hívja fel figyelmet orosz Telegram-csatornák adatai alapján Samuel Bendett haditechnikai szakértő.

Betiltották a Thália Színház a “Nagy kézrablás” című darabját. Az előadás már 2016-ban is szerepelt a színház műsorán, ám a 2022/23-as évadban új feldolgozásban vitték volna színre Martin McDonagh misztikus fekete komédiáját. A május 6-i premier előtt azonban levél érkezett: a szerzőt képviselő ügynökség rasszizmussal vádolta meg a magyar színházat.

Az évtizedek óta konfliktus tárgyát képező Hegyi-Karabah fél éve azeri blokád alatt áll. A blokád következtében 120 000 fős örmény lakosság maradt üzemanyag, gyógyszerek, élelmiszerek, alapvető áruk és szolgáltatások nélkül – számol be róla a Jam News. Merre tart ez a folyamat és mit reagál Európa?

A világ soha nem látott demográfiai változáson megy keresztül, aminek messzemenő következményei lehetnek. Egyes jóslatok szerint a Föld népessége a század végére csökkenő tendenciát vehet fel, amely csökkenés a nagy pestis járvány idején fordult elő utoljára.

Bassár el-Aszad tizenkét év után újra részt vett az Arab Liga csúcstalálkozóján Szaúd-Arábiában. A szír elnök felbukkanása nagy port kavart a nemzetközi sajtóban, elvégre tagságát évekkel ezelőtt felfüggesztették a szíriai polgárháború kirobbanásában betöltött szerepe miatt.

Lassan a social media oldalakat is elárasztják azok a hírek, amelyek a New York egét beborító narancssárga ködről számolnak be. A posztok és az elmondások szerint a leereszkedő szmog olyan sűrű, hogy nemhogy a Brooklin híd túloldalát nem lehet tisztán látni, de a Szabadság-szobor tetejét sem.

2023. június 12-én, 86 éves korában elhunyt Silvio Berlusconi, Olaszország volt miniszterelnöke és egyik leggazdagabb embere. Az egykori üzletember és politikus hosszú életét nehéz lenne egyetlen cikkben összefoglalni, ugyanakkor halála után érdemes áttekinteni életének azt a fejezetét, amely kívül esett a hagyományos politikai és üzleti életen. Berlusconi és az olasz labdarúgás kapcsolata egy olyan sikertörténet volt, amely párját ritkítja Európában és az egész világon.

Ahogy már korábban is írtunk róla, Hszi Csinping újraválasztásával a Kínai Kommunista Párt, valamint a Kínai Népköztársaság további centralizációval néz szembe a következő években. A hatalom összpontosulásával a kínai rendszer egyre zártabbá válik, ami kifejezetten megnehezíti, hogy a nyugati elemzők feltárják Kína külpolitikai döntéshozatalának működését. A harmadik Hszi-ciklusban való Kína-kutatás nehézségeiről és az információáramlás korlátairól, valamint a kínai politikai elittel kapcsolatos rendelkezésre álló információkról Odd Arne Westad, a Yale Egyetem történelemprofesszora, valamint a The Cold War: A World History című könyv szerzője írt a Foreign Affairs hasábjain.

Az Egyesült Államok és az Iráni Iszlám Köztársaság által 2015-ben kötött, nukleáris fegyverekről szóló megállapodás visszaállítása a Biden-kormányzat számára több, mint két év után gyakorlatilag lehetetlenné vált. Ennek ellenére a nukleáris proliferáció megelőzése elengedhetetlen a térség stabilitásának fenntartása szempontjából, így Washingtonnak újra kell gondolnia az iráni nukleáris programmal kapcsolatos politikáját. Henry Rome, a Washington Institute for Near East Policy és Eric Brewer, a Nuclear Threat Initiative alelnökhelyettese, valamint a Nemzetbiztonsági Tanács és a Nemzeti Hírszerzési Tanács korábbi tagja a Foreign Affairs hasábjain elemezték Irán elrettentésének lehetőségeit.

A több, mint egy éve húzódó háború nem csupán a politikai életre, illetve a mindennapokra van hatással Oroszországban, de annak következményei az egyházi viszonyokra is kiterjednek. Ahogy korábban is írtunk róla (itt és itt) az ortodox egyházak között számos egyházpolitikai konfliktus került felszínre, valamint az Orosz Ortodox Egyház nagy szerepet vállalt a háború támogatásában. A következőkben Ksenia Luchenko egyházi ügyekkel foglalkozó újságíró és médiakutató elemzése alapján tekintjük át a spirituális töltettel rendelkező művészeti alkotások jelentőségét a háború során.

A Danube Institute által szervezett nemzetközi jogállamisági konferencia záróelőadásában dr. Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium Európai Ügyekért Felelős államtitkára osztotta meg gondolatait a jogállamiság politizálódásával, a Magyarországot érő kritikákkal, illetve az aktuális európai uniós kérdésekkel kapcsolatban. A beszélgetést dr. Gát Ákos Bence, a konferencia kezdeményezője, a Danube Institute külkapcsolati vezetője moderálta.

Az elmúlt évtized folyamán gombamód nőtt a betiltandó tevékenységek, alkotások listája, és ez a jelenség csak egyre erősödik. Veszélyben vannak a könyveink, civilizációnk alapjai?

A radikális, misztikus orosz gondolkodók elméletei Oroszországot határozzák meg a civilizáció utolsó védőbástyájaként, ennek a kulturális hatása pedig a Nyugattól való elforduláshoz vezet. Nagy Péter ablakot nyitott Európára. Most, az ukrajnai háború hatására ez az ablak bezáródik – jelentette ki Maria Engström, az Uppsalai Egyetem oktatója a Danube Institute rendezvényén június 9-én.

Az elmúlt években az Egyesült Államok nemzetbiztonsági fókusza Ázsia irányába fordult és Kína növekvő katonai arzenálja nagy kételyeket ébresztett Washingtonban. Amerikának Kína egy mérce lett, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud felnőni a feladathoz hadseregi fejlesztésekben és meddig képes tartani az iramot az egyre kiélezettebb nemzetközi stratégiai versenyben.