Ahogy már korábban is bemutattuk, az orosz-ukrán háború eszkalációja nem csupán geopolitikai és humanitárius kérdéseket vet fel, de olyan egyházpolitikai konfliktusokat is felszínre hoz, amelyek meghatározóak lehetnek a térség vallási összetételének szempontjából. A Moszkvai Patriarkátus alá tartozó Ukrajnai Ortodox Egyház (UOCMP – Ukrainian Orthodox Church of the Moscow Patriarchate), valamint a Kijevi Patriarkátusból kialakuló Ukrajnai Ortodox Egyház (OCU – Orthodox Church of Ukraine) közötti összetűzések, valamint az ezzel kapcsolatos állami intervenciók a háború több, mint 400 napja alatt rávilágítottak, hogy az agresszió okozta feszültségek a vallási életre is kiterjednek. Az ukrajnai egyházak helyzetét Konstantin Skorkin, a Carnegie Endowment for International Peace szakértője elemezte.
Az orosz-ukrán háború szempontjából már a konfliktus 2014-es kezdete óta kulcskérdéssé vált az országban jelenlévő egyházak viszonya az agresszióhoz. Ez nem meglepő, tekintve, hogy az ARDA (Association of Religion Data Archives) adatai szerint 2020-ban az ukrán társadalom 84%-a kereszténynek vallotta magát, ezen közösség csaknem 71%-a pedig az ortodox egyházakhoz tartozik.
Ukrajnában az ezen ortodox közösségen belüli befolyásért 1992 óta két egyház versenyez: az Orosz Ortodox Egyház fennhatósága alá tartozó Ukrán Ortodox Egyház (UOCMP) és az Ukrán Ortodox Egyház – Kijevi Patriarkátusból kialakuló Ukrajnai Ortodox Egyház (OCU), amely közvetlenül a konstantinápolyi pátriárkának felel. Utóbbit
2018-ban, a Porosenko-kormány alatt hozták létre, alapját a Moszkvától való függetlenség pártján álló klérus képezte.
Az OCU létrehozása után egy évvel került hatalomra Ukrajna jelenlegi elnöke, Volodimir Zelenszkij, aki – Skorkin szerint – eleinte nem kezelte központi problémaként az egyházak helyzetét, azonban 2022 februárja fordulópontot jelentett ebből a szempontból. Az inváziót követően az UOCMP hivatalos álláspontját a semlegesség, valamint a vérontás elutasítása adta, azonban a klérus egyes tagjai nyíltan támogatták az agresszort. Például Igor Szlobodjan, az UOCMP egyik papja ellen elfogatóparancsot adtak ki, miután megtámadta az Ukrán Fegyveres Erők egyik katonáját.
Igor Slobodyan, a priest of the Ukrainian Orthodox Church of the Moscow Patriarchate, who attacked a military officer, has been put on the wanted list. There is a possibility that he has already left the country. pic.twitter.com/BY7KuE8HuB
— NEXTA (@nexta_tv) April 8, 2023
Ennek ellenére, a szerző véleménye szerint, mióta Kirill pátriárka nyíltan kifejezte támogatását Putyin elnök irányába, az UOCMP távolodni igyekezett a Moszkvai Patriarkátustól. Végül 2022. május 27-én az UOCMP kinyilvánította függetlenségét Moszkvától, és tárgyalások kezdődtek az Ukrajnai Ortodox Egyházzal.
Ukrainian branch of the Russian Orthodox Church is not mentioning or blessing Moscow’s patriarch Kiril anymore. They appealed for independence from Moscow, and are praying for Ukraine. This is Lviv’s church of st. George, Western Ukraine pic.twitter.com/zfzKXJnR92
— Iryna Matviyishyn (@IMatviyishyn) March 6, 2022
Az egyházakkal kapcsolatban felmerülő feszültségek azonban nem csupán az UOCMP és az OCU közötti konfliktusból származnak: az ukrán kormány számos intézkedéssel igyekszik csökkenteni az előbbi befolyását az országban. Ezt jól példázza, hogy Ukrajna számos szankciót vetett ki a Krímben, illetve a szakadár területeken tevékenykedő, UOCMP-hez köthető személyek ellen, valamint jelenleg a klérus 23 tagja ellen folyik büntetőeljárás. Az utóbbi például Pavel metropolitát is érinti, akit vallási gyűlöletkeltéssel és az orosz agresszió nyílt támogatásával vádolnak. A metropolita egyébként a kijevi Pecserszk Lavra barlangkolostor apátja volt, amíg az ukrán hatóságok vissza nem vették a keresztény zarándoklatok egyik legfontosabb helyszínének számító épületegyüttest az UOCMP-től.
Skorkin szerint az egyházak közötti ellentétek eszkalációja kettős kihívást jelent az ukrán kormányzat számára.
Egyrészt Kijev „nem mutathat gyengeséget az oroszokkal kollaboráló entitásokkal szemben”, másrészt viszont el kell kerülnie az UOCMP elleni intézkedések hozta társadalmi elégedetlenséget is, tekintve, hogy az kifejezetten nagy befolyással bír az ország déli részén. Ráadásul számos nemzetközi szervezet aggodalmát fejezte ki az UOCMP felelősségre vonásának jogosságával kapcsolatban is.
Összességében tehát a háború sújtotta Ukrajnát egyházpolitikai feszültségek is megosztják. Skorkin szerint azonban ezek feloldása leghatékonyabban a klérusok közötti párbeszéddel lenne megvalósítható.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
