Kína gazdasága az első negyedévben 5%-kal nőtt, meghaladva a közgazdászok 4,8%-os várakozásait. Ez alátámasztja Peking ellentmondásos döntését, miszerint éves növekedési célját 4,5-5%-ra csökkentette. A február 28-án kezdődött iráni háború súlyosan megzavarta a globális energiaellátást, különösen az…
Milyen eredményt hozhat az Amerika-Kína csúcstalálkozó az iráni háború árnyékában?
Az iráni háború az egész világot megrengette, és alapvetően átírta a nagyhatalmak versengésének kalkulációját. A legsúlyosabb, és legkevésbé tárgyalt következmények közé tartozik a tajvani kérdésre gyakorolt hatás. Egy másik potenciális konfliktusforrást jelent ez az Egyesült Államok számára,…
Kína évtizedek óta a legalacsonyabb GDP növekedési célt tűzte ki, felkészül a gazdasági lassulásra
Kína rekord alacsony GDP növekedést tűzött ki egy történelmi gazdasági fordulat során. 4,5-5%-os GDP-növekedési célt jelentett be 2026-ra, ami a legalacsonyabb érték 1991 óta.
Miért nem segít Kína Iránnak?
Miközben az Egyesült Államok és Izrael katonai csapásokat mér Iránra, esélyes volt, hogy Peking, Teherán egyik legfontosabb stratégiai partnere a rezsim segítségére siethet. Bár Kína valóban jelentős gazdasági és energetikai érdekekkel rendelkezik a térségben, a jelenlegi válságban úgy tűnik inkább…
Hogyan hat az iráni háború a globális színtérre?
Bár a világ szeme jelenleg Iránra szegeződik, a többi konfliktus továbbra sem szünetel. Az USA mellett Kína és Oroszország is érdekeltek a régióban, és a háború alakulása átrendezheti a globális viszonyokat.
Európa újraértelmezné Kínával való kapcsolatát az átalakuló világrendben
A világpolitika ma már nem a „Nyugat versus többiek” logikája szerint zajlik. A hidegháború utáni blokkrendszer felbomlott, és helyette egy többpólusú, érdekvezérelt együttműködésekre épülő világ formálódik. A globális nagyhatalmak egyre inkább ügyalapú koalíciók mentén alakítják a világrendet,…
Eszkalálódik a konfliktus Kína és Japán között: mit jelent ez a geopolitikai erőviszonyokra nézve?
Az elmúlt hetek eseményei újra ráirányították a figyelmet a kínai–japán konfliktus egyre fokozódó intenzitására. Néhány héttel ezelőtti elemzésünkben áttekintettük a két ország történelmi ellentéteit, a Kelet-kínai-tengeren kialakult vitákat, valamint a szigetek feletti ellenőrzés kérdését. Azóta a…
Fokozódik a feszültség Ázsiában - gyorstalpaló a Kína és Japán közötti konfliktus történelmi hátteréről
A világ másik féltekéjén is törékenynek mutatkozik a béke, miután Japán alig egy hónapja hivatalban lévő első női miniszterelnöke, az új „vasladyként” emlegetett Takaicsi Szanae diplomáciai válságot idézett elő Tajvannal kapcsolatos kijelentésével.
Durián-diplomácia: egy gyümölcs rajzolhatja át Ázsia térképét?
A „durián-diplomácia” fogalma elsőre nevetségesnek tűnhet, pedig egy precíz külpolitikai eszközről van szó: a tüskés gyümölcs köré szervezett gesztusok és kereskedelmi megállapodások jól mintázzák, hogyan fonódik össze a gasztronómia és a geopolitika Délkelet-Ázsiában. A trendet ma Kína uralja a…
Változik-e az erőegyensúly a vizeken?
Kína a 2010-es évek eleje óta foglalkozik repülőgép-hordozók fejlesztésével. Az első lépés a Liaoning (2012) szolgálatba állítása volt, amelyet a Shandong (2017) megépítése követett, jelenleg pedig a legújabb, Fujian (Type 003) típusú repülőgép-hordozó tesztelését végzi.
Kína többfrontos stratégiát alkalmaz az AI fölény megszerzéséért
Az Egyesült Államok által bevezetett, Nvidiát célzó exportkorlátozások kritikus fordulópontot jelentenek a globális technológiai versenyben. Ez a lépés rákényszerítette Kínát, hogy egy sokkal aktívabb, államilag irányított stratégiai tervet valósítson meg, amelynek célja a technológiai szuverenitás…
India újra több nagyhatalom közé került
Augusztus 27-én Donald Trump amerikai elnök Indiára kivetett 50%-os büntető vámja hatályba lépett. India eddig nem megtorlással válaszolt, hanem egy gondosan megtervezett geopolitikai lépéssel jelezte elégedetlenségét az Egyesült Államok felé.
A felfordulás tengelye felvonul Pekingben
Szeptember 3-án Pekingben katonai parádét rendeznek a második világháború lezárásának 80. évfordulója alkalmából. Az eseményen Hszi Csin-ping kínai elnök oldalán Oroszország, Észak-Korea, Irán és Mianmar vezetői foglalnak helyet. A felvonulás egyértelmű üzenet: a Nyugat által elszigetelni próbált…
Geopolitika a vasútvonal mögött: minek köszönhető a Kína-Laosz vasút virágzása?
Kína nagyban finanszírozta annak a Laoszt Kínával összekötő vasútvonalnak az építését, ami 2021-es átadása óta, rekordokat döntő forgalmat produkál.
Geopolitikai sakkjátszma a Himalájában: mi a tétje a Dalai Láma utódlásának?
A Dalai Láma utódlásának kérdése nem csupán vallási jellegű, hanem jelentős geopolitikai feszültségek forrása lett Kína és a nemzetközi közösség között. A jelenlegi, 14. Dalai Láma, Tenzin Gyatso, aki csaknem hét évtizede él száműzetésben Indiában, legutóbbi nyilatkozatában világosan megfogalmazta,…
A brazil-kínai kapcsolatok fejlődése a Globális Dél előretörését jelzi Latin-Amerikában
Az utóbbi időkben Brazília és Kína szorosabb gazdasági, technológiai és politikai kapcsolatokat alakítottak ki egymással.
Törékeny fölény: Amerika és az AI-verseny új valósága
Az, hogy az Egyesült Államok lemarad az AI (mesterséges intelligencia) terén Kínával szemben, nem végzetes – de a fenyegetés figyelmen kívül hagyása az lehet.
Milyen eredménye lehet a Donald Trump és Hszi Csin-ping közötti telefonhívásnak?
Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő június eleji telefonbeszélgetése mérföldkő lehet az Egyesült Államok és Kína közötti viszony alakulásában. A több mint egyórás egyeztetés középpontjában a kereskedelmi feszültségek enyhítése, a stratégiai nyersanyagok, különösen a…
Szilícium-szoros: Kína és Tajvan globális harca a chipekért egyre fokozódik
A világ legfejlettebb technológiája egy apró szigeten összpontosul, amelyet egy globális nagyhatalom a saját területének tekint. Ez nem egy futurisztikus regény alaphelyzete, hanem a jelen valósága a Tajvani-szorosban.
Stratégiai rövidlátás: hogyan idegenítette el India Bangladest?
Alig néhány éve India és Banglades kapcsolata aranykorát élte, és a dél-ázsiai stabilitás egyik sarokkövének számított. Ma Banglades Új-Delhitől Peking felé fordul. Kína támogatásával légibázis épülhet India határában és a Siliguri-folyosó közelében, ami India gazdasági ütőerének számít. Ez a fontos…
Közeledik a nyílt konfliktus Tajvan és Kína között?
Tajvan és Kína kapcsolata évtizedek óta feszült. Peking saját területének tekinti a demokratikusan működő szigetet, noha Tajvan de facto független államként működik, saját kormánnyal és választásokkal. Kína rendszeresen ellenzi a tajvani vezetők minden olyan lépését, amely szerinte a függetlenség…
Harc a hegemóniáért – gyorstalpaló az USA és Kína vámháborújáról
Az Egyesült Államok és Kína megállapodott: három hónapra felfüggesztik a vámháború legszigorúbb intézkedéseit. A döntés hátterében nemcsak gazdasági megfontolások állnak, hanem komoly geopolitikai számítás is. Bár a felek vámot csökkentenek és újra tárgyalóasztalhoz ülnek, a kérdés továbbra is…
A barátság ára – Kína, Oroszország és az ukrán háború titkai
A nemzetközi politikai térben időről időre felmerülnek olyan vádak és állítások, amelyek új dimenzióba helyezik az egyes szereplők megítélését. Ilyen fejlemény volt a közelmúltban az is, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az ukrán hírszerzés információi szerint Kína katonai…
A Sárkány Visszavág – Hogy néz ki Trump vámháborúja kínai szemszögből?
Amikor Donald Trump vámháborút indított Kína ellen, az Egyesült Államok ezt jogos lépésnek állította be, amellyel a tisztességtelen kínai kereskedelem ellen lép fel és az amerikai ipart védte. Azonban a Csendes-óceán túlpartján, Pekingben az eseményeket másként értelmezték. Kína számára a vámok nem…
Hová vezet az Egyesült Államok vámháborúja Kínával?
2025 áprilisában az Egyesült Államok drasztikus lépésre szánta el magát a kereskedelem terén: minden eddiginél átfogóbb pótvámokat vetett ki az importárukra, elsősorban Kínára összpontosítva. A döntés politikai és gazdasági indokai szorosan összefüggenek az USA hosszú ideje fennálló kereskedelmi…
Szólásszabadság csak szavakban? – mit üzen Wera Hobhouse esete?
2025 tavaszán, amikor a világ figyelme egyre inkább a globális kereskedelmi kapcsolatok, a technológiai verseny és a biztonságpolitikai kihívások felé fordul, egy látszólag egyszerű incidens mélyebb repedést tárt fel a nyugati demokráciák és Kína kapcsolatában.
Mit jelent Kína legújabb hadgyakorlata Tajvan közelében?
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg április 1-jén és 2-án hadgyakorlatot tartott Tajvan közelében. A kínai erők blokád felállítását és precíziós rakétalövéseket gyakoroltak Tajvan partjainál. A sziget vezetése válaszul hajókat küldött.
A Panama-csatorna megszerzése nagy erővel, fenntartása pedig nagy felelősséggel jár az USA kormányának
Az elmúlt években a Panama-csatorna fennmaradását a kiszáradás veszélye fenyegette, amely hosszú távon veszélyezteti a nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepét.
Amikor a sárkány és az elefánt táncra kel: a Modi kijelentésére adott kínai reakció diplomáciai háttere
Narendra Modi indiai miniszterelnök a közelmúltban egy háromórás interjúban – melyet Lex Fridman amerikai podcaster készített vele – szokatlanul békülékeny hangot ütött meg Kínával kapcsolatban. Modi a „sárkány és az elefánt tánca” metaforával érzékeltette, hogy India és Kína együttműködése mindkét…
A kínai elektromos autók megelőzték a Teslát a nemzetközi piacon
A Rest of World legújabb mérései szerint a BYD márkának sikerült Kínában, Afrikában és Dél-Ázsiában is értékesítenie a legmegfizethetőbb modelljeit, a BYD Dolphint és Seagullt/Dolphin Minit, míg a Tesla leginkább Amerikában és Európában adja el a legyártott járműveit.