Az évtizedek óta konfliktus tárgyát képező Hegyi-Karabah fél éve azeri blokád alatt áll. A blokád következtében 120 000 fős örmény lakosság maradt üzemanyag, gyógyszerek, élelmiszerek, alapvető áruk és szolgáltatások nélkül – számol be róla a Jam News. Merre tart ez a folyamat és mit reagál Európa?
Hegyi-Karabah fél éve blokád alatt áll. Az azerbajdzsáni ún. “környezetvédelmi aktivisták” december 12-én zárták le az egyetlen útvonalat, ami összeköti Hegyi-Karabahot Örményországgal. A blokád következtében 120 000 fős örmény lakosság, köztük 30 000 gyerek maradt üzemanyag, gyógyszerek, élelmiszerek, alapvető áruk és szolgáltatások nélkül, beleértve az életmentő orvosságokat és egészségügyi ellátást is. Talán a legégetőbb probléma, hogy óriási a hiány orvosi felszerelésből, nem áll rendelkezésre elég üzemanyag a járóbeteg-ellátáshoz sem.
A Lachin folyosó folyamatos blokádja mellett Azerbajdzsán a gáz, energia, internet és mobilkommunikációt is korlátozza, ezzel is súlyosbítva a humanitárius válságot.
Az örmény hatóságok humanitárius katasztrófa kibontakozására hívják fel a figyelmet, miközben a hivatalos azerbajdzsáni álláspont a mai napig tagadja, hogy az út el lenne zárva.
A konfliktus nem ma kezdődött, évtizedek óta tart. A legutóbbi nagy összetűzésre 2020-ban került sor. Azerbajdzsán jelentős területekre tett szert, de úgy tűnik nem fog itt megállni. Tigran Grigorjan örmény politikai elemző úgy véli, hogy Azerbajdzsán célja, hogy olyan nyomást gyakoroljon az örmény lakosságra, hogy az magától döntsön a területek elhagyása mellett. Így nyilatkozott a Politico-nak:
Ha a választás az (azerbajdzsáni) útlevelek elfogadása vagy a terület elhagyása, az emberek többsége a távozást fogja választani".
Arcah (Hegyi-Karabah örmény neve) ombudsmanja külön jelentésében katonai és pszichológiai atrocitások sorára hívta fel a figyelmet. A blokád, a gáz-és energiaellátás megzavarása, a következetes fegyveres támadások és a rendszeres fizikai és pszichológiai megfélemlítések az őshonos örmény lakosság etnikai tisztogatása felé mutatnak. A 44 oldalas külön jelentésben az emberi jogok megsértésének egész listájára olvasható.
A blokád előtt átlagosan naponta 2450-en használták a Sztepanakert-Gorisz autópályát Hegyi-Karabahba. Ez azt jelenti, hogy 6 hónap alatt körülbelül 446 000 személy használta volna rendes körülmények között a határátkelőt. Az elmúlt időszakban azonban a Vöröskereszt és orosz békefenntartó missziók segítségével összesen 2246 személyt szállítottak ki vagy be. Ezek nagy része elszakított családok tagjai vagy súlyos állapotban lévő betegek.
Az elmúlt hónapokban a nemzetközi közösség időről időre felszólítja Azerbajdzsánt a blokád felfüggesztésére,
de nagy erőfeszítések nem történtek a humanitárius katasztrófa megállítására. Az Európai Parlamentben legutóbb Francois-Xavier Bellamy francia képviselő szólította fel a közösséget egységes fellépésre.
Európa érdekei azonban más diktálnak. Az orosz-ukrán háború óta Azerbajdzsán kiemelten fontos energia partner lett, ahogy ezt Ursula von der Leyen nyári Twitter posztjából is láthatjuk.
The EU is turning to trustworthy energy suppliers.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) July 18, 2022
Azerbaijan is one of them.
With today's agreement, we commit to expanding the Southern Gas Corridor, to double gas supplies from Azerbaijan to the EU.
This is good news for our supplies of gas this winter and beyond. pic.twitter.com/j1sVcv10z6
Érdekes módon az emberi jogok sérelme és a nemzetközi jog megsértése Azerbajdzsán esetében nem okoznak problémát a gördülékeny együttműködésben.
Szemlézte: Kocsis Gabriella
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
