2023. június 29. 07:00 - Danube Institute

A koszovói puskaporos hordó, avagy a szerb-koszovói ellentétek jelene

A Szerbia és Koszovó között kiújuló ellentétek megakadályozásában az Európai Unió is igyekszik segíteni, azonban hosszú ideje nem haladnak a tárgyalások. Emiatt a szerb vezérkari főnök sürgeti a NATO-t és más nemzetközi szervezeteket, hogy álljanak ki a Koszovóban élő szerb nemzetiség mellett – írja a Reuters. 

shutterstock_1467511751.jpg

A koszovói-szerb válság újabb fejezete egy novemberi helyzetben gyökerezik, amikor a szerb választott tisztségviselők tömegesen mondtak le a közintézményekben, tiltakozva a szerb rendszámok használatának tilalma ellen. A nézeteltérések ezután váltak intenzívebbé a két ország között. 

A konfliktus akkor csúcsosodott ki, amikor a szerb kisebbség önkormányzati választási bojkottja után az alacsony (3% körüli) részvétel mellett megválasztott albán polgármestereket a pristinai vezetés a tiltakozások ellenére kinevezte a szerb többségű települések élére.

Az Európai Unió külügyi főképviselője, Josep Borrell sürgős tárgyalásra hívta Koszovó miniszterelnökét, Albin Kurtit, valamint Szerbia elnökét, Aleksandar Vučićot, hogy megpróbálja lezárni a határuk közelében zajló erőszakos összecsapások sorozatát. Borrell kérte Kurtit, hogy vonja vissza a polgármestereket, távolítsa el a különleges rendőrséget négy önkormányzati épület közeléből, és tartsa tiszteletben a 2013-as megállapodást a koszovói szerb önkormányzatok szövetségével kapcsolatban. Borrell továbbá kérte Vucicot, hogy engedje szabadon a három letartóztatott koszovói rendőrt, és vonja vissza a szerb tüntetőket az önkormányzati épületek közeléből a négy koszovói városban, egyidejűleg a koszovói rendőrség visszavonulásával. A letartóztatott rendőröket Belgrád végül Orbán Viktor, magyar miniszterelnök kérésére elengedte és ők szabadon távozhattak Koszovóba.

Milan Mojsilovic tábornok azután kérte több nemzetközi szervezet beavatkozását a konfliktusba, miután a két állam közötti tárgyalások megrekedtek.

Értesítettem a KFOR (Kosovo Force) parancsnokát, hogy nagy aggodalommal követjük az eseményeket, és követeljük az sürgős intézkedéseket a szerb emberek védelme érdekében, valamint a szerbek túlélési jogának biztosításáért"

- mondta Milan Mojsilovic, Szerbia vezérkari főnöke, Belgrádban tartott sajtótájékoztatóján a koszovói északi határvidék feszültségeiről szólva.

koszovo_diagr.png


Bár Koszovó népességének több, mint 90%-a albán, a koszovói kormányzat rengeteg problémával kell, hogy szembesüljön a szerb kisebbséggel kapcsolatban, akik főleg az ország észak-keleti részén laknak, közel az anyaországukhoz. Ha rövidesen a koszovói kormány nem kezd másfajta szemlélettel közelíteni az országban élő kisebbséghez, könnyen megtörténhet, hogy a szerb részek kiválnak Koszovóból és Szerbiához akarnak majd csatlakozni, ami egy Koszovó méretű ország esetében maga lenne a tragédia.

Írta: Dukavits Bence

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása