Az elmúlt években az Egyesült Államok nemzetbiztonsági fókusza Ázsia irányába fordult és Kína növekvő katonai arzenálja nagy kételyeket ébresztett Washingtonban. Amerikának Kína egy mérce lett, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud felnőni a feladathoz hadseregi fejlesztésekben és meddig képes tartani az iramot az egyre kiélezettebb nemzetközi stratégiai versenyben.

Kína folyamatos növekedésének kulcsa abban rejlik, hogy nem csak a legnagyobb kereskedelmi partner mérhetetlen sok országnak, de a nemzetközi kereskedelem alapját képző kritikus infrastruktúrát is biztosítja – írja erről szóló cikkében a Foreign Affairs. Ezen növekvő befolyás elsősorban a tengeri szállítások és a kereskedelem dimenziójában érdekes, mivel a Peking közvetlen érdekeltségében álló cégek számos gazdaságilag stratégiai jelentőségű kikötő irányítása felett rendelkeznek pénzügyi, operációs, építkezési, illetve tulajdonrészi szinten szerte a világban. Ennek a lassan, de annál biztosabban kiépített kikötőhálózatnak jelentős hatalmi vetülete van globális szempontból nézve, de nem szabad elfeledkeznünk az Amerikai Egyesült Államok tengereken átívelő katonai hálózatától, amit Peking semmilyen körülmények között sem fog tudni duplikálni. Az első és eddig egyben utolsó külföldi katonai bázist Kína 2017-ben állította fel Djiboutiban és hat éve már, hogy nem sikerült – jelentős próbálozások ellenére sem – a hálózat bővítése.

Ugyan katonai bázis nem épült, Peking talált utat arra, hogy kínai cégek kettős hasznát vegye, civil és katonai tekintetben, és a nemzetközi kikötőhálózaton keresztül legyen lehetősége - akár katonai értelemben is – operálni.

Kínai cégek jelenleg több, mint száz kereskedelmi kikötőben tartanak fenn terminálokat lefedve minden stratégiailag és földrajzilag jelentős régiót a világban. Ugyan azt le kell szögeznünk, hogy Kína legfőbb prioritása továbbra is a nemzetközi kereskedelem, de ez a nemzetközi hálózat egyértelműen hozzájárul Népi Felszabadító Hadsereg (People’s Liberation Army - PLA) globális terjeszkedéséhez. Az is nyilvánvaló, hogy kereskedelmi kikötők nem alkalmasak magas szintű katonai eszközök tárolására vagy bevonására, de elméleti szinten a katonai beavatkozás lehetősége fennállhat. Erre kiváló példa a Népi Felszabadító Hadsereg tengerészete (PLA Navy) hadihajóinak rendszeres látogatása kínai kéz alatt álló kereskedelmi kikötőkbe - kínai zászló feltűntetése nélkül - tankolás, utánpótlás, specializált karbantartás vagy javítások elvégzésnek céljával.

Kína terjeszkedése a világ kikötőiben leginkább egy gazdasági jelenség, mivel ezek a kikötők létkérdést jelentenek a gazdaságának energia, ásványi anyagok vagy agrártermékek nagy volumenű importálása, illetve a hatalmas mennyiségű kínai készáru exportálása miatt.

Egyértelmű tehát, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg tengerészete (PLA Navy) növekvő befolyása Kína globális kikötőhálózatán keresztül folyamatosan alakítja át a nemzetközi biztonsági szférát és aggodalomra adhat okot a jövőben. Azonban a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) által biztosított katonai jelenlét és a napról-napra növekvő kínai gazdasági kötelék stratégiailag kiemelkedő kereskedelmi gócpontokban arra kényszerítheti a világ tengerészeti hatalmait, hogy egy Pekingnek kedvező irányba befolyásolják a globális képet Kínáról, kizárólag a saját gazdasági érdekek megvédése érdekében. A kínai érdekek érvényesítésében a Népi Felszabadító Hadsereg szabad ki-be járása ezekbe a kikötőkbe fontos szerepet tölt be, mivel

ezek a tengeri szállítási útvonalak jelentik az összeköttetést a világpiaccal és legnagyobb katonai színterekkel és ha a kínai haditengerészet ezeken a területeken jelenlétét szeretné biztosítani, szüksége van helyi kikötői létesítményekre, hogy bázisától távol is működni tudjon.

Fontos kiemelni, hogy kínai kereskedelmi cégek jelenléte a globális kikötő hálózatban nem feltétlenül egyenlő a kínai tengerészet jelenlétével, mivel sok más ország, a többi között Franciaország, Japán vagy az Amerikai Egyesült Államok ugyanúgy üzemeltetnek kikötőket a világ különböző pontjain. Ami Kína esetét különlegessé teszi az az, hogy a Kínai Kommunista Párt egyértelműen uralja a politikai és gazdasági szférát így a kiépített kínai kikötőhálózat alkalmas eszköz lehet biztonsági célok eléréséhez is.

#China has quietly become a “pier competitor” to the #US by leveraging the dual civilian-military uses of Chinese firms’ extensive international network of ocean port infrastructure to buttress the reach of its armed force, write @wendyleutert & @IBKardon: https://t.co/canakO1kZx

— Carnegie China (@CarnegieChina) June 6, 2023

Szemlézte: Vámos Málna

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon