A radikális, misztikus orosz gondolkodók elméletei Oroszországot határozzák meg a civilizáció utolsó védőbástyájaként, ennek a kulturális hatása pedig a Nyugattól való elforduláshoz vezet. Nagy Péter ablakot nyitott Európára. Most, az ukrajnai háború hatására ez az ablak bezáródik – jelentette ki Maria Engström, az Uppsalai Egyetem oktatója a Danube Institute rendezvényén június 9-én.

Engström a szovjet idők alternatív underground kultúrájára vezeti vissza a mai, a nyugattól elforduló orosz radikalizmust. Ennek első csoportosulása Jurij Mamlejev szalonja volt, amelyet 1958-ban alakított meg a 27 éves orosz művész. A csoport központi jellegzetessége volt a gnoszticizmus, a tradicionalizmus és az ebből kifejlődő gondolatvilágok keresése. A hatóságok figyelmét nem keltette fel, mert egy nagyon összetartó baráti körből alakult ki, politikai tevékenységet pedig alapvetően nem folytatott.

A világ problémáit nem is a szocializmusban találta meg ez a csoport, hanem általában véve rettegett attól, hogy a modern világ a szellemi pusztulás felé halad.

Ennek a problémának a megoldására vetettek fel hosszú beszélgetéseik alatt különböző elméleteket. Közös nevezője volt ezeknek a Nyugattal való szakítás, a „hősi”, „eurázsiai” gyökerekhez való visszatérés követelése, amelyet a leghatározottabban – habár továbbra is elvont, művészi nyelven – Gejdar Dzsemal 1980-as „Irány: Észak” című műve fogalmazott meg. Szerinte Oroszország egy „tiszta” kultúra, amelyen belül a Sátán befolyása még minimális, éppen ezért a közeledő világvégétől ez az ország tarthatja vissza az emberi civilizációt.

Ezeket a sajátos, gyakran irracionálisnak tűnő ideológiákat vette át a szovjet időkben még fiatal Alexander Dugin is. Engström felhívta a figyelmet: ezek a gondolatok egyelőre nem jutottak egyértelműen hatalomra Oroszországban. Azonban a közbeszédet erősen meghatározzák a művészek és az írók, így Mamlejev szalonjának gondolatai, ezek Duginon és társain keresztül ma erősen érvényesülnek. Szerinte 2013-tól érzékelhető ez a misztikus, konzervatív befolyás az orosz politikában.

A legújabb, 2023-as orosz föderációs stratégiai dokumentumban pedig már önálló „állam-civilizációként” határozzák meg Oroszországot, ami arra utal, hogy a Nyugattal való szakítást véglegesnek tekintik.

Ezt már az egyetemi, sőt gimnáziumi oktatásban is bevezetik Oroszországban, így azt mondhatjuk, egy igazi kulturális forradalom folyik, amely visszavezethető a szovjet idők misztikus, „sötét konzervatív” undergroundjára. Oroszország valóban „északra fordul”, ahogy azt Gejdar Dzsemal megjósolta, és így zárul be Oroszország Nyugatra nyitott ablaka. Moszkva számtalan dolgot vett át mind kulturálisan, mind politikailag a Nyugattól, azonban ennek most vége szakadhat – fogalmazott a svéd szakértő.

Írta: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon