Az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló tárgyalások hónapok óta patthelyzetben vannak, ezért Írország közvetítőként próbálja közelebb hozni egymáshoz a tagállamokat - írja a Politico. Dublin jelenleg az EU Tanácsának soros elnöke, így kulcsszerepe van a 2028–2034 közötti pénzügyi keret kialakításában.
Kép forrása: Shutterstock
A Trump-adminisztráció egyik legfontosabb ígérete volt a migráció és az USA-ba irányuló drogok megfékezése. A migrációnál a célt jelentős részben sikerült deportálásokkal és a határ lezárásával elérni. A drogcsempészetet pedig a dél-amerikai termelő országokból érkező csónakok folyamatos kilövésével próbálják megfékezni. Ennek érdekében egészen titkos akciókhoz, talán zsoldosalakulatok bevetéséhez is folyamodnak.
Egyre több országban merül fel, hogy korhatárral vagy teljes tiltással kellene megvédeni a gyerekeket a közösségi média káros hatásaitól. Az ausztrál példa nyomán az elmúlt hónapokban Spanyolországtól Görögországon át Franciaországig politikai támogatást kapott az elképzelés, miközben az Európai Unióban is készülnek új szabályok. A vita azonban egyre inkább arról szól, hogy a teljes tiltás valóban működőképes megoldás-e - írja a Politico.
Kép forrása: Shutterstock
A világgazdaság erősen megszenvedi az orosz-ukrán háború, majd pedig a 2026-os amerikai-izraeli-iráni háború energiapiaci következményeit. Persze vannak nyertesei a helyzetnek, ilyen az olcsó orosz olajjal kereskedő India, vagy éppen az olajiparát éppen csak felfuttató Guyana.
Meglepő cikket közölt a minap a Politico, amelyben az Európai Bizottság tisztségviselői panaszkodnak az intézményrendszerben uralkodó mérgező légkörre és a rossz munkakörülményekre.
Kép forrása: Shutterstock
Andy Burnham a Guardiannek azt írta, a megélhetési költségek enyhítése a kormánya egyik legfontosabb célja.
Kép forrása: Shutterstock
Néhány nappal ezelőtt sajátos vita robbant ki az amerikai közéletben a burritók áráról, amelyben még J. D. Vance alelnök is részt vett. Ennek a gyorsételnek az ára ugyanis szimbolizálja, hogy továbbra is súlyosan érinti az amerikaiakat az infláció és az ennek következtében magas élelmiszerárak.
Kevesebb mint négy héttel a szeptember 6-i tartományi választás előtt az AfD akár 40 százalékot vagy annál is többet szerezhet Sachsen-Anhaltban. Ha több kisebb párt sem éri el az 5%-os tartományi parlamenti bejutási küszöböt, a szélsőjobboldali párt akár kormányképes többséghez is juthat. Ez pedig nem kis fejtörést okoz a többi pártnak.
Kép forrása: Shutterstock
Ha megkérdeznénk az utca emberét, kik formálják ma a világpolitikát, a legtöbben valószínűleg ugyanazokat a neveket említenék: Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin. Ők uralják a címlapokat, az ő döntéseik mozgatják a tőzsdéket, és az ő konfliktusaik határozzák meg a nemzetközi politika napirendlét. Ez a kijelentés, azonban nem fedi a teljes valóságot.
Az olasz miniszterelnöknek jobbról akadt kihívója és a kihívást az egyre radikálisabb hangnemmel igyekszik kezelni - legalábbis erről ír a Politico.
Kép forrása: Shutterstock
Az európai autóipar válsága régóta ismert tény, a Politico írása ugyanakkor most mélyebben elemzi a helyzetet és Kína szerepére mutat rá a krízissel kapcsolatban.
Kép forrása: Shutterstock
Három tartományi választást is rendeznek szeptemberben az országban és könnyen lehet, hogy mindhármat az AfD nyeri. Ez pedig a pártrendszert strukturális változását hozhatja magával.
Kép forrása: Shutterstock
A 2023. április 15-én kirobbant szudáni polgárháborúban minden fél tömegesen veti be a ma rendelkezésre álló drónok teljes skáláját. Az afrikai ország ezzel Ukrajna és Irán mellett fontos laboratóriuma a jövő hadviselésének. A Nyugat azonban ebből (legalábbis közvetlenül) szinte teljes egészében kimarad.
Elképesztő képsoroknak lehettek tanúi, akik az elmúlt napokban az európai híreket olvasták. Több tízezer migráns rohamozta ugyanis meg Marokkó irányából a spanyolországi Ceuta exklávét, hogy bejuthasson az Európai Unióba.
Kép forrása: Shutterstock
Sokan felkapták a fejüket, amikor Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök Vlagyimir Putyinnál tett hivatalos látogatásán, az orosz elnök mellett ülve hívott fel az ukrán-orosz háború leállítására, megjegyezve azt is, hogy a konfliktus okai “nehezen érthetőek” más háborúkhoz képest. De miért most és miért éppen Kazahsztán hív fel békére?
Mi tesz egy térséget stratégiailag fontossá? A történelem során erre a kérdésre születtek a geopolitika legismertebb válaszai.
Ha ma a világ globális energiabiztonságával kapcsolatos hírekre és történéseire tekintünk, könnyen úgy tűnhet, hogy az állandóan egy néhány kilométer széles tengeri szorostól függ. Az elmúlt hónapok eseményei ismét rámutattak arra, hogy ezek közül az egyik legjelentősebb a Hormuzi-szoros, amelyen a világ tengeri olajkereskedelmének csaknem egyötöde halad át naponta. Éppen ezért sokan arra számítottak, hogy a februári lezárás, a közel-keleti konfliktus drámai olajár-emelkedést idéz elő.
2026 közepén a Közel-Keleten első pillantásra úgy tűnhet, minden az izraeli-palesztin konfliktusról vagy az iráni-amerikai háborúról szól. A háttérben azonban szorgosan építi befolyási övezeteit a konfliktusok által nem közvetlenül érintett Törökország, és ez legújabban egy szomáliai űrkikötő projektjében testesül meg.
Amikor Isaac Newton megfogalmazta a gravitáció törvényét, nem csupán egy fizikai jelenséget írt le. Rámutatott arra is, hogy léteznek olyan erők, amelyeket nem látunk, mégis folyamatosan alakítják a világot körülöttünk. Valami hasonló történik ma a geopolitikában is.
Júniusban sorsdöntő parlamenti választásra került sor Örményországban, melynek tétje az ország geopolitikai jövője volt. Bár a választást ismét a nyugati integráció mellett elkötelezett Nikol Pasinján miniszterelnök nyerte, az ország továbbra is rendkívül erősen függ az eredményt nem jó szemmel néző Oroszországtól.
Japán emeli a vízumok árát: bizonyos költségek akár harmincszorosára is növekedhetnek. Az új árakat Tokió 2027 márciusáig tervezi bevezetni, és a keletkező összeget az országba érkezők adminisztrációs költségeire szeretné fordítani.
Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamata az orosz–ukrán háború kitörése óta kiemelt geopolitikai jelentőségre tett szert. Az ország 2022-ben nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét, majd még ugyanabban az évben megkapta a tagjelölti státuszt.
Peking energiapolitikája első pillantásra tele van ellentmondásokkal: miközben Kína rekordmennyiségű szenet éget el és új szénerőműveket épít, a világ legnagyobb zöldenergia-beruházója is egyben. A háttérben azonban egy mélyebb strukturális átalakulás rajzolódik ki, amely nemcsak Kína gazdaságát, hanem a globális energetikai egyensúlyt is átformálhatja.
Ausztrália bevándorlási és vízumpolitikája 2026-ra a modern történelem egyik legnagyobb reformján megy keresztül. 2026 márciusában a parlament elfogadta az új migrációs intézkedéseket és az „Arrival Control” szabályozást, ezzel Canberra radikálisan szakított a korábbi évek gyakorlatával, és a mennyiségi növekedés helyett a szigorúan célzott, minőségi munkaerő-vonzásra helyezte a hangsúlyt.
Az Európai Unió több tagállama Ruandában és Üzbegisztánban hozna létre úgynevezett „visszatérési központokat”, ahová az EU-ban menedékjogot nem szerző migránsokat szállíthatnák ki. A kezdeményezés mérföldkő lehet az uniós migrációs politika történetében, ugyanakkor komoly jogi és politikai vitákat váltott ki.
Az Európai Unió új energiastratégiája szerint a kontinens jövőbeni villamosenergia-szükségletének egy részét az észak-afrikai és közel-keleti megújuló energiaforrások fedezhetik. Brüsszel milliárdos beruházásokkal támogatná a sivatagi napelemparkokat és mediterrán szélerőműveket, amelyek kábeleken keresztül Európába szállíthatnák az energiát. A terv egyszerre ígér klímavédelmi előrelépést és geopolitikai kockázatokat.
A tudósok régóta figyelik a déli-sarki jeget, egy friss, a Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány most rávilágított, hogy az Antarktisz jégtakarója ma sokkal érzékenyebben és kiszámíthatatlanabbul reagál a melegedésre, mint régebben.
Miután Kier Starmer miniszterelnök lemondott és Nagy-Manchester volt polgármestere, Andy Burnham vált az egyértelmű utódjává, több hírportál is elkezdte vizsgálni a „Manchesterism” (Manchester-izmus) jelenségét.
Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy néhány héten belül lemond tisztségéről, és előrehozott elnök- valamint parlamenti választásokat ír ki. Bár ez első pillantásra politikai fordulatnak tűnhet, elemzők szerint sokkal inkább egy hatalmi átrendeződésről van szó, amelynek végén Vučić továbbra is meghatározó szereplője maradhat a szerb politikának.
A Hormuzi-szoros után a Vörös-tengeri hajózás is ismét egyre bizonytalanabb. A jemeni húszi lázadó-csoport június elején minden izraeli hajót kitiltott a tengerről, és most újabb támadásokkal fenyegetnek, miután több hír is arról számolt be, hogy Izrael katonai jelenlét kiépítésébe kezdett az Ádeni-öböl túloldalán fekvő Szomáliföldön.
