Az elmúlt években az Egyesült Államok nemzetbiztonsági fókusza Ázsia irányába fordult és Kína növekvő katonai arzenálja nagy kételyeket ébresztett Washingtonban. Amerikának Kína egy mérce lett, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud felnőni a feladathoz hadseregi fejlesztésekben és meddig képes tartani az iramot az egyre kiélezettebb nemzetközi stratégiai versenyben.
A napjainkat átszövő konfliktusok már szinte nem is mozdítanak ki minket a komfortzónánkból, sőt árgus szemekkel várjuk a következő fejleményeket, legyen szó akár az orosz-ukrán háború, akár a tajvani szigetcsoport körüli vitáról, de így van ez a koszovói konfliktussal kapcsolatban is.
Az expedíciós hegymászásra évtizedekig az egyik legextrémebb sportként tekintettek. Ma, habár maradt még a szakág régi varázsából, sokan csak pénzéhes, kegyetlen, értelmetlen és környezetszennyező luxust látnak mögötte. Magyarországon a téma körül leginkább Suhajda Szilárd tragédiája kavart port.
Június a Pride hónapja, azonban a genderideológia és a woke egyre nagyobb ellenállásba ütközik, mivel már nyilvánossá vált, hogy egy olyan baloldali politikai manőverről van szó, amely a hagyományos családmodellt, valamint a keresztény társadalmak lerombolását tűzte ki céljául – fogalmaz Nitu Pérez Osuna a La Gaceta de la Iberosfera hasábjain.
A japán parlament jelenleg vitázik a szexuális zaklatásról szóló törvények módosításáról, melyek az elmúlt évszázadban csupán egyszer változtak. Az új jogszabály átengedésével hangot adhatnak nők és fiatal lányok ezreinek, akik eddig nem merték bíróságra vinni bántalmazásuk ügyét.
Május 28-án Spanyolországban helyhatósági választásokat tartottak, a választópolgárok pedig határozott véleményt fogalmaztak meg: az ország kékre színeződött, ami világosan jelzi, hogy a spanyolokat is elérte az Európán végigsöprő jobboldali fordulat.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (AI) az élet egyre több szegmensében kezdte el felütni a fejét. A technológia ilyen magas fokú fejlettsége mind magán, mind szakmai életünkre egyre jelentősebb befolyást gyakorol. Ez sokak aggodalmat váltja ki.
A nők már bizonyították, hogy az élet számos területén képesek helyt állni és megfelelő profizmussal végzett munkát letenni az asztalra. Az 1918-as évektől már szavazati joggal rendelkező nők kézbe vették a sorsukat, és innentől kezdve nem volt kérdés, hogy a politikai életben is szükség van rájuk.
Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági verseny már hosszú ideje fennáll és komoly feszültségeket is okoz a két állam kapcsolatában. Abból következően, hogy mindkét két ország óriási gazdasági hatalommal rendelkezik, komoly verseny alakult ki köztük a világkereskedelem, az export-import forgalom, a befektetések és a technológiai fejlesztések terén egyaránt. Mindemellett pedig a kereskedelmi egyenlőtlenségek és a kínai piac korlátozott hozzáférésének problémái feszültségeket szülnek közöttük – olvasható a Foreign Policy cikkében.
Az ukrajnai háború első szakaszának lezárulása óta a nemzetközi média különösen nagy figyelmet szentel az oroszok által elkövetett emberi jogi atrocitásoknak. (Ezekről itt írtunk korábban.) Ez azonban inkább unikális esemény, mint megszokás, hiszen a nyugati – főképp az amerikai – külpolitika alakításában az utóbbi években háttérbe szorultak ezek a jogsértések. Sarah Yager, a Human Rights Watch washingtoni igazgatója, valamint az Egyesült Államok vezérkarának korábbi emberi jogi főtanácsadója a Foreign Affairs hasábjain elemezte a titkosszolgálatok szerepét ezen atrocitások feltárásában.
Az orosz-ukrán háború eszkalációja tovább folytatódik, hiszen kedden kora reggel összeomlott a Nova Kahovka-i vízerőmű gátja az oroszok által megszállt déli Herszon régióban. Az incidens tömeges evakuálásokat, áradásokat és nagymértékű pusztítástól való félelmet váltott ki.
A Távol-Kelet viharos helyzete ellenére India és Ausztrália nemrég bejelentette közös migrációs megállapodását. Narenda Modi 2014 óta először töltött 3 napot Ausztráliában, ez pedig egy mindkét fél számára igencsak előnyös megállapodás megkötését tette lehetővé.
Az Economist lapnak adott 100. születésnapja alkalmából készített interjúban Henry Kissinger nem csak Kínáról, hanem Oroszország és Ukrajna kapcsán is megosztotta legaktuálisabb gondolatait. Kissinger a nemzetközi helyzet általános állapotával kapcsolódóan meglehetősen borúlátó.
Május 26-án mutatták be A kis hableányt, a Disney legújabb élőszereplős remake-jét. A film korábban nagy figyelmet kapott, elsősorban az Ariel-t alakító színésznő fekete bőrszíne miatt, a film azonban meglepően jól teljesít.
18. alkalommal rendezték meg Pozsonyban a Globsec biztonságpolitikai konferenciát, amelyen többek között Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is felszólalt Európát érintő kérdésekben és az orosz-ukrán háború kapcsán.
A kortárs baloldal egyik kedvelt módszere a Nyugat támadására, hogy a gyarmati örökségre, különösen a Brit Birodalom korábbi bűneire hivatkozik. Valójában arról van szó, hogy a teljes Nyugat örökségét akarják megkérdőjelezni, ezért akarják bűnösnek bélyegezni Európa és különösen Nagy-Britannia múltját – szögezte le Nigel Biggar, az University of Oxford teológusa a Scruton V.P.-ben június 2-án.
Az új elnök kampányban tett ígéretei fél év alatt sem bizonyultak betarthatónak.
Egy korábbi cikkünkben a thaiföldi parlamenti választásokat vettük górcső alá. A szavazás nem csak rekordmagas, csaknem 75%-os részvételi arányát tekintve számít kiemelkedőnek, rengetegen történelmi jelentőségű változásokat várnak a demokráciapárti, haladó szellemiségű Előre Párt (Move Forward Party) győzelme után.
Lassan egy éve tart már a vita Ron DeSantis, republikánus floridai kormányzó és a Walt Disney Co-között, mely harc még nagyobb jelentőségre tett szert most, hogy DeSantis hivatalosan is indul az elnökválasztáson.
Az olaszországi árvíz miatt eddig 40 000 embert kellet evakuálni és 14 halálos áldozata volt. A földcsuszamlásoktól házak omlottak össze, és utak váltak járhatatlanná. Ez lesz vajon a jövője a mediterrán országoknak?
Oroszország Ukrajna elleni inváziója a kelet-európai régióra gyakorolt közvetlen hatása mellett indirekt módon nagymértékben befolyásolja a posztszovjet térség jövőjét is. Moszkva nemzetközi szerepe az orosz katonai képességek és politikai érdekek átalakulásával lényegében változik meg, ami közeli szövetségeseit akár közvetlen veszélybe sodorhatja. Saadi Khamidov, tádzsikisztáni független kutató a The Diplomat májusi számának hasábjain elemezte a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének jövőjét befolyásoló konfliktusokat.
Számos amerikai intézmény, valamint civil szervezet is az úgynevezett „nemi megerősítő műtétek” pártján áll – húzza alá Madeleine Kearns a National Review hasábjain.
A május 21-i görögországi választások után nehézségekkel szembesült a konzervatív Új Demokrácia párt vezetője, Kiriákosz Micotakisz a kormányalakítás terén. Bár pártja nyerte a választásokat, az abszolút többséget nem sikerült megszereznie, aminek következtében Micotakisz elutasította a koalíciós kormány létrehozásának lehetőségét, és inkább az új választások mellett döntött – számol be róla a Balkan Insight.
Miután a Kreml épületét dróntámadás érte május elején, az amerikai ellenségkép jelenléte méginkább megerősödött a putyini rezsim propagandájának fórumain. Ez azonban nem újkeletű jelenség, hiszen a gyökerei az első világháborút követő időszakra, valamint a náci Németország feletti győzelem utánra nyúlnak vissza. Az orosz messianizmus feltámadásáról, valamint az Amerika-ellenes narratívák múltjáról és jelenéről Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Endowment for International Peace vezető kutatója értekezett a Foreign Affairs hasábjain.
A világhírű egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter május 27-én töltötte 100. születésnapját, ennek alkalmából pedig több mint 8 órás interjút adott az Economist lapnak.
2023. június elsején kerül megrendezésre az Európai Politikai Közösség második csúcstalálkozója. A 2022 júniusában alapított nemzetközi entitás 44 európai országot tömörít magába, amelyek delegációi a moldovai fővárosban találkoznak. A csúcs jelentőségét mutatja a szervezet újszerűsége, hiszen olyan fontos kérdésekre adhatnak választ a chișinăui események, mint az EPK létjogosultságának fenntarthatósága, vagy éppen az egymással átfedésben működő európai szervezetek párbeszédének problémája. A csúcstalálkozóval kapcsolatos várakozásokat Mathieu Droin és Ilke Toygür, a Centre for Strategic and International Studies Európa, Oroszország, és Eurázsia programjának kutatói elemezték.
Mint azt már korábban szemléztük, ez év januárban látszott is a változás szele a transzatlanti kapcsolatokban, az 1949. április 4-én megkötetett Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) gyökeres átalakulás előtt áll.
Az Egyesült Államokban egyelőre csak az elvi megállapodás jött létre az ország adósságplafonjával kapcsolatos vitában, és most egy hitelfelügyelet is nyomást gyakorol a kormányra. A Fitch hitelminősítő intézet a világ legnagyobb gazdaságának, az USA-nak a hitelképességét kezdte némileg kritikusabban szemlélni, és leminősítést helyezett kilátásba.
Április közepe óta zajlanak a harcok Szudánban, melynek következtében már mintegy 1,3 millió ember hagyta el otthonát. Május 22-én a felek hét napos tűzszünetben állapodtak meg. Az eddigi kísérletekhez hasonlóan, ez a tűzszünet is törékenynek tűnik. A folytatódó feszültségek a közelmúlt konfliktusainak veszélyes dinamikájára hívják fel a figyelmet.
2023. május 19-21. között, Hirosimában került megrendezésre a G7-ek csúcstalálkozója, mely elnökségi pozícióját idén Japán tölti be. A G7-csoport vezetői hangsúlyozták egységességüket és soha nem látott hajlandóságukat a jelenlegi globális kihívások leküzdésére és egy jobb jövő felé vezető út kialakítására.
