Vlagyimir Putyin után a Nemzetközi Büntetőbíróság Bassár al-Aszad ellen is elfogatóparancsot adott ki. A szír elnök ellen országa lakosságával szemben elkövetett emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekményben való bűnrészesség vádja miatt indul eljárás – írja a Deutsche Welle.  

Bassár el-Aszad tizenkét év után újra részt vett az Arab Liga csúcstalálkozóján Szaúd-Arábiában. A szír elnök felbukkanása nagy port kavart a nemzetközi sajtóban, elvégre tagságát évekkel ezelőtt felfüggesztették a szíriai polgárháború kirobbanásában betöltött szerepe miatt.

Február 6-án hajnalban rendkívül erős földrengéshullám rázta meg Törökországot, Szíriát, valamint kisebb részben a környező országokat: Ciprust, Jordániát, Libanont, Irakot, Grúziát és Örményországot. Az első négy rengés kevesebb, mint egy órán belül zajlott le, amit további hat utórengés követett…

Miközben újabb vezetőjét ölték meg az amerikai különleges erők, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet továbbra is képes lesz fennmaradni Irakban és Szíriában, folyamatos problémákat okozó gerillahálózat formájában - írja a Foreign Policy.

Koppenhága célja, hogy nullára csökkentse a menedékkérők számát. A kormány arra utasítja a szíriai menekülteket, hogy térjenek vissza Damaszkuszba, amely a kabinet szerint immár biztonságos.

Bár az Amerikai Egyesült Államok új elnöke beiktatása után azt írta ki Twitter felületére, hogy ,,America is back”, vagyis hogy ,,Amerika visszatért”, ekkor még senki nem gondolta, hogy ez az ő értelmezésében a közel-keleti háborúk és az intervencionalista politika visszatérést is magában hordozza.

2020 első negyedévében a szíriai konfliktus ismét fokozódott, bár nagy politikai fordulatok nem történtek. A koronavírus az így is súlyos helyzetet rontja tovább. Kyle Orton elemzése a The Jamestown Foundation oldalán.

Február 29-én Dohában egy olyan mérföldkőhöz értek el az amerikai–tálib tárgyalások, melynek következtében talán sikerül megvalósítani Donald Trump egy külpolitikai célkitűzését, s lezárul az Egyesült Államok leghosszabb háborújaként emlegetett afganisztáni konfliktus.

„Ha Oroszország részt akar venni a szíriai események alakításában, akkor az az ő dolguk” – nyilatkozta Donald Trump, majd még hozzátette, hogy „mindnyájuknak sok sikert kíván” – jelent meg nemrég a Reason magazin oldalán.

Ki lehet zárni, hogy az amerikai elnök a kurdokhoz hasonló módon Izraelnek is hátat fordíthat? – teszi fel a kérdést Yaakov Katz a Jerusalem Postban.

Trump nem az első amerikai elnök, aki feláldozza a szövetségeseit egy nagyobb geopolitikai cél érdekében. Nem kéne meglepődnünk, hiszen ez az, amit a nagyhatalmak tenni szoktak – írja Ted Galen Carpenter a National Interest hasábjain.

Daniel R. DePetris a radikalizáció valódi okairól és az amerikai katonai jelenlét hatásairól ír a National Interestben.

James Mattis amerikai védelmi miniszter jól tette, hogy benyújtotta lemondását, Donald Trumppal ugyanis nehéz boldogulni. Az amerikai elnök alaposan elszúrta a dolgokat a döntéssel, hogy kivonja az amerikai csapatokat Északkelet-Szíriából. Ha mást nem is, legalább annyit meg kellene…

Douglas MacGregor, visszavonult amerikai ezredes arról ír a National Interestben, hogy szerinte az Egyesült Államoknak nem szabadna jelen körülmények között több pénzt költenie a Közel-Keletre.

A legutóbbi megtorló légicsapások ugyan jól prezentálták az amerikai hatalmat, de egyben veszélyes precedenst is teremtettek a jövőre nézve – írja a National Review oldalán megjelent cikkében Matthew Fay.

Az Egyesült Királyság magabiztos az általa, valamint Amerika és Franciaország által kivitelezett légicsapások eredményességében, mondta a brit miniszterelnök. A légicsapások célpontjai szíriai vegyi fegyverlétesítmények voltak.

Donald Trump amerikai elnök parancsára az Egyesült Államok Franciaország és Nagy-Britannia támogatásával légicsapást mért három szíriai katonai létesítményre – írja a CNN.

Négy éve, John Kerry akkori amerikai külügyminiszter nyilatkozata után – mely szerint az összes vegyi fegyvert kivonták Szíriából – úgy tűnt, mintha a szír civileket éri vegyifegyver-csapások végre véget érnének. Ezzel szemben legutóbb most áprilisban ért ilyen csapás…

Az Egyesült Államok leghűségesebb kurd szövetségesei Szíriában épp kibékülnek a fő ellenféllel, Bassár el-Aszad szír elnökkel. Ez nem jelenthet meglepetést azoknak, akik szorosan követik a kurd YPG és Törökország harcát a szíriai Afrin környékén – írja Geoffrey Aronson…

Daniel R. DePetris továbbra sem lát esélyt a szíriai polgárháború békés rendezésére, annak ellenére, hogy az Aszad-rezsim és az ellenzék képviselői már nyolcadik alkalommal találkoztak Genfben. „Sajnos nem sok dologról lehet beszélni; mindkét oldal annyira ragaszkodik a követeléseihez és az…

„A szíriai Rakka városában történtek felidézik Drezda elpusztítását” – állítja az orosz hadügyminisztérium szóvivője. Oroszország szerint a várost porig bombázta az USA vezette koalíció, és ezzel háborús bűnt követtek el – adta hírül a BBC.

David French a National Review-ban arról ír: mindenáron ellen kell állni annak a kísértésnek, hogy Amerika kivonuljon Irakból az Iszlám Állam legyőzése után.

Az Egyesült Államok elnöke májusban rábólintott a szíriai kurdok katonai megsegítésére, amely az Iszlám Állam de facto fővárosa, Rakka visszafoglalására irányuló katonai műveletek terén valósulna meg. Törökország – aki terrorista csoportként tekint a Szíriai Demokratikus…

Philip Giraldi, a The American Conservative szerzője szerint szerint Izrael, Törökország és az Öböl–menti arab államok szívesebben látják Szíriát káoszba süllyedni, mintsem hogy újra az Aszad–kormány kezébe kerüljön.

Ha az amerikai politikai vezetésnek az a célja, hogy Oroszország Washington-barát politikát folytasson, fontos elismerni és megérteni a moszkvai érdekeket. Nem vezet eredményekhez, ha az Egyesült Államok úgy bánik Oroszországgal, mint egy neveletlen kisgyerekkel – írja az American…

Alapjaiban alakítja át a hat éve tartó szíriai polgárháborút a péntek hajnali amerikai rakétatámadás. Szíriában hosszú játszmára kényszerülhet az Egyesült Államok a National Review szerkesztőségi írása szerint.

Recep Tayyip Erdogan török elnök már 2003 óta világszerte az anti-elitista és nacionalista politikai erők vezéregyénisége. A modern világ félreértett áldozatának állítva be magát hatalmas támogatói réteget tudhat maga mögött. Törökországnak április 16-án kell döntenie…

Moszkva és Washington diplomáciai közeledése csak felszínes jelenség: a közel-keleti konfliktus rendezésében eltér Putyin és Trump végcélja, míg Ukrajnában az amerikai elnök nem fogja visszavonni az erőit vagy felhagyni a nyugatbarát kijevi kormányzat támogatásával csak azért, mert…

Szokatlanul éles konfliktusban találták magukat a Dáil (ír alsóház) pártjai, amikor az október 17-i héten előbb az aleppói helyzetről, majd Szíriáról és végül a teljes közel-keleti szituációról folytattak vitát.

Az USA keményebb szankciók bevezetésén gondolkozik Oroszország és Szíria ellen. Ennek oka, hogy a szíriai tűzszünet vége óta óriási erőkkel folytatták az oroszok támogatását élvező szír kormányerők Aleppó bombázását. Habár felmerült a kisebb katonai beavatkozás ötlete is, a katonai incidensek…