Mennyire független az irodalom a politikától? Hol húzódik a propaganda határa? A The Economist friss cikkében összesen öt olyan művet gyűjtött össze, mely azt hivatott bemutatni, hogy a politika és az irodalom olykor nem határolható el egymástól. Sőt.
Az orosz-ukrán háború 2022-es eszkalációját követően egyértelművé váltak azon nemzetközi közösségben meghatározó törésvonalak, amelyek egyre mélyülő konfliktusokat okoznak az egyes multilaterális platformokon belül, így például az ENSZ Közgyűlésében, illetve a Biztonsági Tanácsban is. Ezt fokozza, hogy a bipoláris korszak hajnalán létrejött univerzális szervezet kevéssé reprezentálja a 21. század nemzetközi viszonyait, ezért többen – köztük például Németország – reformokra törekszenek.
Mike Pence október végén bejelentette, hogy kilép a 2024-es republikánus elnökjelölti versenyből. Döntése egyszerre volt kiszámított és meglepő, mivel kampányának eredményei nem alakultak ideálisan, de ő maga pozitívan állt a kihíváshoz. Azzal, hogy feladta a versenyt, sokak szerint még emelt fővel tudott távozni.
A közelmúltban Kazahsztánba látogatott Emanuel Macron francia elnök, Orbán Viktor, magyar miniszterelnök sőt, az év elején még az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is. A közép-ázsiai ország egyre fontosabb tényezővé vált a globális geopolitikai verseny során.
A Cassini a Szaturnuszba csapódott, az Opportunity porba borítva üldögél. Az űrsiklókat múzeumokba szállították, a Keplert pedig kikapcsolták, így a Föld körüli pályáján maradt, és nem kutat többé idegen bolygókat. Hamarosan pedig a Nemzetközi Űrállomás is csatlakozik a NASA nyugdíjazott küldetéseinek sorához. Amikor eljön az ideje, 2030-ban - ellentétben az előtte lévő Mir-rel, amelyet leállítottak a pályáról, hogy elégjen a légkörben - az I.S.S. a tengerbe fog zuhanni.
Több, mint egy évvel ezelőtt az Északi Áramlat gázvezetéket ért támadás rázta meg a világot. Bár amerikai hírszerzési források ukránpárti nem-állami csoportoknak tulajdonítják a robbantást, továbbra is bizonytalan, hogy valójában kié a felelősség. Ennek ellenére kétségtelen, hogy a gázvezeték esete ráirányította a figyelmet a kritikus infrastruktúra rezilienciájának fontosságára, főként Észak-Európa partjainál.
Egy friss közvélemény kutatás szerint a kanadai Konzervatív Párt stabilan vezeti a népszerűségi listát, ezzel maga mögé utasítva a Justin Trudeau miniszterelnök vezette Liberális pártot – írja a Toronto Sun.
A Spanyol Szocialista Munkáspártnak és a Junts Per Catalunya katalán szeparatista pártnak sikerült megállapodnia, zöld utat kapott a katalán politikusok amnesztiája. Az egyezséggel Sánchez nagy árat fizetett, azonban jelentősen növekedett annak az esélye, hogy megalakíthassa második kormányát. Ugyanakkor a katalánokkal történő megállapodás ezreket hívott az utcára, akik ebben nem a békés együttélés előmozdítását, hanem Sánchez önös érdekeit látták felfedezni. Mennyire érte meg Sáncheznek lepaktálni a Juntsszal úgy, hogy nemcsak a spanyol társadalmon, hanem még saját pártján belül sem alakult ki teljes konszenzus az amnesztiát illetően? Mekkora a realitása annak, hogy a szocialista politikus még ilyen heves indulatok közepette is megalakítsa második kormányát?
„A mesterséges intelligencia (AI) fokozatosan átformálja az amerikai nemzetbiztonságot. Az amerikai haderő mesterséges intelligenciát használ a felszerelések karbantartásától kezdve a költségvetési döntésekig. (…) A jövőben az amerikaiak arra is számíthatnak, hogy az AI teljesen megváltoztatja azt, ahogy az USA és ellenfelei a hadszíntéren viselkednek. Tömören összefoglalva, az AI biztonsági forradalmat indított el – olyan forradalmat, ami még csupán most van kibontakozóban.”
Etiópia egy nagy történelmi múltra visszatekintő, ám jelenleg tengerparttal nem rendelkező állam. Ezen szeretne változtatni Abiy Ahmed, etióp miniszterelnök, aki a szomszédos kelet-afrikai országok nemtetszését kiváltva 2023 októberében arról beszélt, hogy Etiópiának ki kell törnie a „földrajz börtönéből”.
Izrael nemrég néhány bejelentette, hogy az ENSZ tisztviselőinek nem ad vízumengedélyt, ezzel megakadályozva, hogy tisztviselői beléphessenek az ország területére – egyúttal a konfliktus sújtotta gázai területekre. A kialakult probléma sokoldalú és rengeteg érzékeny témát érint – a döntés elszenvedője azonban a civil lakosság.
Fokozott nyomás alá került valamennyi spanyol sziget, hiszen a növekvő migrációs nyomás miatt az újonnan érkezők száma megegyezik az ott élő lakosság felével, ami komoly kihívások elé állítja a szigetek vezetőségét.
Jon Tester amerikai szenátor, az Egyesült Államok Szenátusának a nemzetbiztonsági finanszírozási kérelmével kapcsolatos meghallgatásán szólalt fel, s egy olyan védelmi csomag létrehozásának fontosságát hangsúlyozta, amely feltölti az amerikai fegyverkészleteket, támogatja demokratikus szövetségeseiket, és egyértelmű üzenetet küld a kormány ellenségeinek.
Az Európai Unió legújabb próbálkozása az izraeli konfliktus feloldására egyelőre nem túl gyümölcsöző. Október 27-én az EU 27 államfője egy nemzetközi békekonferenciát, illetve diplomáciai és biztonsági intézkedéseket kezdeményezett. De a Politico elemzése szerint, amíg a belső feszültségeket nem kezelik az unióban, nem tudnak hatással lenni a háborús eseményekre.
Az ukrajnai invázióra válaszul bevezetett nyugati szankciók hatásának késése nem meglepő, az Orosz Föderáció elődje, a Szovjetunió is megtalálta hasonló helyzetben a kiskaput. A kulcs: a Nyugattal szemben álló országok barátságának pragmatikus keresése.
A gázai háború október 7-i kirobbanása, valamint az izraeli ellentámadás után számos európai városban kezdődtek tüntetések a palesztinok elleni akciókkal szemben, amely felvetette a globális terrorfenyegetettség növekedésének kérdését. Tekintve, hogy Izrael állam létezése, valamint az antiszemitizmus az utóbbi fél évszázadban központi szerepet játszott a radikális dzsihadista terrorszervezetek létrejöttében, illetve az iszlamista ideológiák fejlődésében, az egy hónapja zajló gázai eszkaláció hatásait is érdemes górcső alá venni.
„Az amerikai külpolitika fordulóponthoz érkezett.” Így fogalmazott Jake Sullivan, az Amerikai Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója a Foreign Affairs hasábjain nemrég megjelent cikkében. Sullivan szerint annak ellenére, hogy az Egyesült Államok unikális erőforrásokkal rendelkezik, az ország szerepét a jövő nemzetközi rendszerében a jelen stratégiai döntései fogják meghatározni. Ez nem csupán az európai hadszíntéren zajló orosz-ukrán háborúra, vagy a Hamasz és Izrael között zajló közel-keleti konfliktusra igaz, de a Dél-kínai-tengert jellemző nagyhatalmi versengésre is. A következőkben öt pontban foglaljuk össze a Sullivan által felvázolt képet, arra a kérdésre keresve a választ, hogy az Egyesült Államok hogyan maradhat a multilaterális világrend legmeghatározóbb szereplője.
Oroszország Ukrajna ellen indított támadását követően Németország kancellárja, Olaf Scholz bejelentette, hogy csaknem 100 milliárd euróval támogatják a német hadsereg felélesztését. Közel másfél év telt el a bejelentés óta, és láthatóan Berlin nem tudta elérni a kitűzött célokat.
„A művészet hazugság, amely segít felismerni az igazságot.” – idézte Pablo Picassot Katherine Brodsky írónő 2023. október 30-án, a Lónyay-Hatvany villában tartott „The Evolution of Storytelling in Hollywood” című előadásának keretében. Az azt követő beszélgetéshez csatlakozott Hazai Cecília, filmproducer, forgalmazó és tanácsadó, a Twin Media Ltd. tulajdonosa is. Az eseményt Dr. David Lloyd Dusenbury, a Danube Institute szenior vendégkutatója moderálta.
2023. október 26-27-én sor került az Európai Tanács újabb csúcstalálkozójára. A téma adott volt: az Izrael-Hamász háború és az elmúlt időben kissé háttérbe szorult, ám még mindig égető fontosságú orosz-ukrán konfliktus támogatása. Az őszi csúcs célja az volt, hogy bebizonyítsa, az EU egyszerre két konfliktus kezelésében is helyt tud állni, ehhez azonban szükség van az uniós költségvetés felülvizsgálatára.
Az elmúlt években az akadémiai berkekben egyre nagyobb erőre kapott az „igazság utáni” társadalom koncepciója. A fogalom azt a politikai állapotot írja le, amikor a társadalmat működtető információtömeg egyre kiszabadul az azt átvizsgáló intézmények jóságos fogságából, és verifikálhatatlanná válik. A hazugságok észrevétlenül terjednek együtt az igazságokkal; senki nem hisz el semmit, de közben mindenkinek megvan a maga igazsága. De pontosan hogyan árt az „igazság utáni” társadalom a demokráciának? Jelen bejegyzésben ezt járjuk körül.
Bolívia 2009 után ismét megszakította a kapcsolatait Izraellel, az október 7-i Hamasz-terrortámadásra adott izraeli válasz aránytalanságát bírálva. A döntés az andesi ország belpolitikai helyzete, a radikális baloldali erők versengése miatt érkezhetett ilyen gyorsan.
Kína két kulcsfigurát is eltávolított hivatalából újkeletű vezetőségi átrendeződése során. Qin Gang volt külügyminiszter júliusi elbocsátását követően, most Li Shangfu, védelmi minisztertől vettek búcsút, hivatalos magyarázat nélkül.
Ahogyan arról a The Moscow Times is beszámolt, október 26-án a Hamasz delegációja Moszkvába utazott, ahol a küldöttség tagjai magas beosztású orosz tisztségviselőkkel tárgyaltak. A Hamasz és Oroszország közti találkozó céljaként a különböző források több okot is megneveztek, az orosz fél pedig időről időre saját közvetítő szerepét hangsúlyozza, de valóban lehet-e Oroszország hiteles közvetítő a palesztin-izraeli konfliktusban?
2023. október 27-én Mary Harrington angol írót, publicistát látta vendégül a Danube Institute, aki Feminism Against Progress című, 2023-ban megjelent könyve alapján tartott előadást a mondernkori feminizmusról, progresszivitásról, valamint a hagyományos szerepek fontosságáról. Az előadóval Rod Dreher, a Danube Institute Network Projectjének igazgatója folytatott diskurzust, a köszöntőt Melissa O’Sullivan, az intézet ügyvezető-igazgatóhelyettese tolmácsolta.
Az Egyesült Államok és Kína között kibontakozó és folyamatosan bővülő verseny a világűrbe is elért.
Bill Nelson, a NASA igazgatója úgy fogalmazott, hogy országa „űrversenyt folytat Kínával, hogy visszatérjen a Holdra”. Egy, a BBC-nek adott interjúban leszögezte, hogy biztosra szeretne menni, hogy „előbb odaérnek”, mint kínai riválisaik.
Októberben szövetségi népszavazást tartottak az „Ismeretlen Déli Földrészen”, Ausztráliában. A kormányzó Munkáspárt által támogatott alkotmánykiegészítési javaslat új szövetségi intézményt hozott volna létre az őslakosok képviseletére. Noha az országban még mindig tart a voksok feldolgozása, már a referendum éjszakáján tudni lehetett, hogy a javaslat elbukott. Míg az Igen-szavazók szerint Ausztrália történelmi helyzetet szalasztott el, hogy elismerje őslakosait, a Nem-pártiak szerint a népszavazás önmagában szégyent hozott a nemzetre.
1956. október 23. Budapest. Magyarországon a világ szeme. Diáktüntetés, demonstráció, tüntetés, így jellemzi a nyugati sajtó a magyar eseményeket. Csak napok múltán derül ki, hogy Magyarországon forradalom tört ki és a szabadságért harcol a nép.
Marokkó, Portugália és Spanyolország lesz a 2030-as világbajnokság közös házigazdája, de Uruguayban, Argentínában és Paraguayban is rendeznek mérkőzéseket, mivel a labdarúgó-világbajnokság századik évfordulóját ünnepli - jelentette be a FIFA.
„A nagy négyek világában” – fogalmazott Ricardo Lagos, egykori chilei elnök, utalva ezzel Kínára, Oroszországra, az Egyesült Államokra és az Európai Unióra – „mi nem is létezünk.” Mi az oka Latin-Amerika elszigeteltségének? Milyen hátrányokkal jár, illetve hogyan profitálhatnak az országok abból, hogy nem a nagyhatalmi játszmák kereszttüzében helyezkednek el? A régió helyzetét Will Freeman, a Council of Foreign Relations Latin-Amerika központjának kutatója, valamint Ryan C. Berg, a Center for Strategic and International Studies „Americas Program” igazgatója, a „Future of Venezuela” kezdeményezés elnöke elemzik a Foreign Affairs hasábjain.
