Bolívia 2009 után ismét megszakította a kapcsolatait Izraellel, az október 7-i Hamasz-terrortámadásra adott izraeli válasz aránytalanságát bírálva. A döntés az andesi ország belpolitikai helyzete, a radikális baloldali erők versengése miatt érkezhetett ilyen gyorsan.

Izrael diplomáciai kapcsolatai több alkalommal gyérültek, amikor a Közel-Keleten fellángolt a harc a palesztinok, arabok és a zsidó nép állama között. Általában Izrael vélt agressziója, vagy aránytalan válaszára hivatkozva szakította meg a kapcsolatokat számos Száhel-övezetbeli ország, Fidel Castro Kubája, majd Hugo Chávez Venezuelája. A geopolitikai cél ezzel többnyire az arab országokhoz, azok támogatóihoz való közeledés, vagy Amerika külpolitikájának elutasítása volt.

A Hamasz október 7-i terrortámadás-sorozata nyomán kirobbant háború is hasonló hatásokkal járt, elsőként Bolívia szakította meg a kapcsolatokat Izraellel október 31-én. Freddy Mamani külügyminiszter-helyettes „aránytalan választ” és emberijog-sértéseket említett kiváltó okként sőt, kijelentette, hogy a dél-amerikai állam humanitárius segélyt küld Gázába.

A térségben Bolívia nincs egyedül az Izraelhez fűződő rossz viszonyával.

Kuba 1973, Venezuela pedig 2009 óta nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat a zsidó nép államával. Mindkét esetben radikális baloldali, Amerika-ellenes rezsimekről van szó. Bolívia is ebbe a sorba illeszkedik, hiszen kis megszakítással 2006 óta kormányoz a baloldali MAS (Movimiento al Socialismo – Mozgalom a Szocializmusért). La Paz gyakorlatilag csak az alkalomra várt. 2009-ben, szintén egy Hamasz elleni offenzíva miatt már megszakította egyszer kapcsolatait Tel-Avivval, azonban 2019-ben rendezte a viszonyt a MAS kormányt addig vezető Evo Morales elnök megbuktatása után hatalomra került jobboldali kormány. A radikális baloldal 2020. novemberi visszatérése után az új elnök, Luis Arce sietve bevezette ugyan ismét az izraeli állampolgárok vízumkötelezettségét, azonban majdnem három évig várt, amíg a kapcsolatokat is megszakította.

Bolíviának nemcsak a baloldali kormány hagyományos geopolitikai érdekeltségei tették szükségessé a kapcsolatok megszakítását, hanem az éleződő belpolitikai helyzet is.

A volt elnök, Evo Morales vissza kíván térni pártja élére és a hatalomba, s a MAS ki is kiáltotta hivatalos jelöltjévé szeptember 23-i nagygyűlésén. Luis Arce, a regnáló elnök azonban semmisnek nyilvánította a jelöltállító gyűlés eredményét, és szakszervezeti csoportokkal új kormánypárti gyűlés összehívására készül, amely természetesen őt magát hivatott újrajelölni a 2025-ös elnökválasztásokra. Gyakorlatilag pártszakadás fenyeget a kormányoldalon, amelyben Arce és Morales is igyekszik minél nagyobb csoportokat maga mögé állítani. Az egyik legkiválóbb módszer erre, hogy mind a ketten minél radikálisabbnak, Amerika-ellenesebbnek tűnjenek fel. Arce-nak, mint elnöknek természetesen lehetősége volt megszakítani a kapcsolatokat. Evo Morales az X platformon közzétett üzenetében azonban további lépéseket sürgetett, mint például Izrael Állam „terrorista állammá” minősítése (amit maga kormányon már megtett 2014-ben), az Izraelt segítő koalíció nagyköveteinek számonkérése, és a Netanjahu-kormány Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálása.

Ayer Israel atacó el campamento de refugiados de Jabalia, el mayor de Gaza, matando por lo menos a 145 personas. Estos crímenes continuarán si no se toman medidas concretas.
El gobierno de Bolivia tiene la obligación de:
1. Declarar a Israel como Estado Terrorista.
2. Denunciar… pic.twitter.com/yt36ghM8p1

— Evo Morales Ayma (@evoespueblo) November 1, 2023

Bolíviát több latin-amerikai állam is követte Izrael-ellenes lépésében. Gabriel Boric chilei és Gustavo Petro kolumbiai baloldali kormánya visszahívták nagyköveteiket, miközben nem szakították meg a diplomáciai kapcsolatokat. Mindkét állam kormánya igyekszik az USA-vezette világrenddel szemben meghatározni magát. Chile ráadásul jókora belpolitikai problémákkal küzd. A baloldal által nagy lendülettel beharangozott új alkotmányt a lakosság népszavazáson utasította el, s várhatóan decemberben hasonló sors vár az alaptörvény módosított változatára is. Így Santiagoban is jó oka van a kormányzatnak radikális baloldali értékeit fitogtatni.

Latin-Amerika szerte tehát radikális baloldali, Amerika-ellenes kormányok fordultak diplomáciailag Izrael ellen, a trend pedig aggasztó.

Izrael nagyszabású Gáza elleni offenzívája újabb ürügyeket kínál Amerika-ellenes kormányoknak világszerte, hogy a világ közvéleménye előtt pozitív színben tűnhessenek fel. Izrael számára valóban létkérdés USA-val való szövetsége és az arab radikalizmus elleni harca, ám valós veszély, hogy a globális Dél számos országában bezárul előtte a kapu mindezért. A fennmaradásáért küzdő Izraelben azonban vélhetően bekalkulálták ezeket a veszteségeket.

Kíváncsi vagy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus többi részletére is? A témában született írásainkat itt találod!

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon