Izrael nemrég néhány bejelentette, hogy az ENSZ tisztviselőinek nem ad vízumengedélyt, ezzel megakadályozva, hogy tisztviselői beléphessenek az ország területére – egyúttal a konfliktus sújtotta gázai területekre. A kialakult probléma sokoldalú és rengeteg érzékeny témát érint – a döntés elszenvedője azonban a civil lakosság.
Mindez amellett, hogy komoly politikai és diplomáciai üzenetet hordoz, Izrael nemzetközi helyzetét is befolyásolja. Az izraeli-palesztin ellenségeskedés sokéves következményeként alakult ki a jelenlegi állapot. Ez a hosszú múltra visszatekintő vita mindig is megosztotta a nemzetközi közösséget – Izrael lépése az ENSZ tisztviselőivel szemben pedig csak mélyítette az egyébként is fennálló különbségeket.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a napokban közvetve bírálta Izraelt, amiért az elrendelte a civilek evakuálását a Gázai övezet északi részéről délre. Azt is mondta, hogy a Hamasz október 7-i támadása Izrael ellen
nem "vákuumban" történt, mivel állítása szerint a palesztinok „56 éve fojtogató megszállásnak vannak kitéve".
Az ENSZ-t azzal is vádolták, hogy az általa festett kép nem a valóságot tükrözi, hiszen szervei hajlamosak fals narratívákat elfogadni és közvetíteni Gázáról – annak ellenére is, hogy az gyakorlatilag a Hamasz terrorszervezet irányítása alatt működik.
Guterres főtitkár október 7-e óta több alkalommal is próbálta felvenni a kapcsolatot Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, azonban az izraeliek nem hajlandóak kommunikálni a szervezet hozzáállását tekintve.
Gilat Erdan izraeli ENSZ-nagykövet szerint az ország következő lépése az ott tartózkodó "barátságtalan" tisztségviselők kiutasítása kellene, hogy legyen
– ez ugyanis csak még hangsúlyosabbá tenné az ENSZ-ellenes kiállás jelentőségét.
X oldalán egy posztban hosszan bírálta Guterres szavait és a főtitkár irreális hozzáállását.
The shocking speech by the @UN Secretary-General at the Security Council meeting, while rockets are being fired at all of Israel, proved conclusively, beyond any doubt, that the Secretary-General is completely disconnected from the reality in our region and that he views the…
— Ambassador Gilad Erdan גלעד ארדן (@giladerdan1) October 24, 2023
Az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalát (OCHA) vezető Martin Griffiths, a Szervezet emberi jogokért felelős kiemelkedő vezető diplomatája szintén nem tudott Izraelbe látogatni, mert beutazási kérelmét a hatóságok megtagadták.
Guterres vitatott beszédére a jeruzsálemi székhelyű Yad Vashem holokauszt-emlékközpont is reagált. A központ elnöke, Dani Dayan egy kiadott nyilatkozatában azt mondta: „A zsidók Hamasz általi lemészárlása október 7-én szándékát tekintve népirtó jellegű volt, és formáját tekintve mérhetetlenül brutális. Részben azért különbözik a holokauszttól, mert a zsidóknak ma államuk és hadseregük van. Nem vagyunk védtelenek és nem vagyunk mások kegyelmére utalva." Hozzátette azonban, hogy
ami történt, próbára teszi a világ vezetőinek, értelmiségének és befolyással bíró gondolkodóinak "őszinteségét".
Majd így folytatta: „azok, akik megpróbálják ’megérteni’ (a történteket), igazolást és magyarázatokat keresnek, nem ítélik el kategorikusan az elkövetőket, és nem követelik az elraboltak feltétel nélküli és azonnali szabadon bocsátását – elbuknak a teszten. António Guterres ENSZ-főtitkár is megbukott a teszten."
A nemzetközi közösség több szereplője ugyanakkor pozitívan fogadta és jónak ítélte Guterres megnyilvánulását és úgymond „kiegyensúlyozott” megközelítését. Számos olyan jelentős hatalom van azonban, amely élesen bírálta a főtitkár kijelentéseit. Azokat Rishi Sunak brit miniszterelnök is visszautasította: „Nyilvánvalóan nem értünk egyet ezzel a megfogalmazással és helyzetleírással." – nyilatkozta Sunak szóvivője. „Tisztában vagyunk azzal, hogy nincs és nem is lehet mentség a Hamász barbár terrortámadására, amelyet gyűlölet és ideológia vezérelt."
Az izraeli-palesztin konfliktus háborús állapotba sodorta mindkét fél lakosságát. Ennek kegyetlenségét a civilek szenvedik el leginkább. A problémák megoldása azonban nem egyszerű feladat, kompromisszumot ezen a ponton már lehetetlen lenne találni. A fegyveres összecsapások ENSZ BT döntést követelnének, ott azonban nincs egyetértés.
A Közel-Kelet destabilizálásával fenyegető állapot megoldatlansága és az ENSZ Biztonsági Tanács eredménytelen ülései további eszkalálódáshoz vezethetnek. A 15 tagú BT október 31-én ötödször próbált határozatot elfogadni, azonban az Egyesült Államok vétójogával élve ezt megakadályozta. Egy azonnali fegyverszünet elrendelése ugyanis nem békéhez, hanem káoszhoz vezetne – az amerikai szakértők úgy látják, hogy egy tűzszüneti rendelet elegendő időt adna a Hamásznak, hogy újraegyesítse erőit és ismét ütőképessé váljon.
Az USA vétója a nemzetközi jogi szempontból kötelező érvényű döntés elutasításával Izrael számára felkínálja a lehetőséget, hogy visszaállítsa az erőegyensúlyt a régióban.
A konfliktus további lezáratlansága és bizonytalan rendezése pedig a térség teljes átalakulását fogja eredményezni. A régió egyéb hatalmai, mint Irán vagy Szaúd-Arábia a meggyengült Izraelt látva megpróbálhatnak előre törni – akár a 2000-es évek elején megszakított Szaúd-Arábia vezényelte projekt, az „Arab Békekezdeményezés” felélesztésével, ami egy de facto önálló Palesztina létrehozását javasolná.
Az ENSZ mozgásterének csökkentése és az izraeli vízumpolitika azonban mutatja, hogy a konfliktusról korántsem létezik egységes narratíva a nemzetközi színtéren sem – amelynek további elhúzódása ártatlan civilek ezreinek életét teszi kockára.
Kíváncsi vagy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus többi részletére is? A témában született írásainkat itt találod!
Szemlézte: Pálházi-Nagy Fanni
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
