Az Európai Unió legújabb próbálkozása az izraeli konfliktus feloldására egyelőre nem túl gyümölcsöző. Október 27-én az EU 27 államfője egy nemzetközi békekonferenciát, illetve diplomáciai és biztonsági intézkedéseket kezdeményezett. De a Politico elemzése szerint, amíg a belső feszültségeket nem kezelik az unióban, nem tudnak hatással lenni a háborús eseményekre.

Egy héttel a kezdeményezés után még nem határozták meg sem a helyszínt, sem a résztvevő államok listáját. Több ország verseng a lehetőségért, hogy otthont adjon a feltételezett konferenciának, bár amíg el nem dől, hogy megtörténik-e az esemény, a helyszín nem releváns. A folyamatban lévő zűrzavar azt mutatja, hogy az EU igyekszik egységes álláspontot mutatni a közel-keleti konfliktusban, azonban a brüsszeli csúcson folytatott elhúzódó vita ennek ellenkezőjét bizonyítja.

Mindeközben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint a békekonferenciáról szóló megállapodás

egyértelműen jelzi politikai akaratunkat, egyhangúságot mutatva, ami azt mutatja, hogy egységesek vagyunk, és készen állunk erősen együttműködni más partnerekkel”.

At #EUCO last week, EU leaders reiterated their condemnation of Hamas’ brutal terrorist attack and their gravest concern for the deteriorating humanitarian situation in Gaza.

They also discussed continued support for Ukraine and the EU's long-term budget.

Find out more ⬇️

— EU Council (@EUCouncil) October 31, 2023

Pedro Sánchez, spanyol miniszterelnök azok közé tartozott, akik a legerősebben szorgalmazták a békekonferenciát az EU-vezetők csúcstalálkozóján. Azt állította, hogy ez megoldást jelenthet a több évtizedes konfliktusra. A szocialista politikus a brüsszeli csúcs után reményét fejezte ki, hogy egy ilyen esemény

politikai és diplomáciai megoldást jelenthet egy túl régóta húzódó konfliktusra”, és biztosítja Izrael és a megszállt palesztin területek békés együttélését két államban.

Azonban nem minden tagállam áll ilyen pozitívan a helyzethez. Egyesek szerint az EU klasszikus hübriszévé vált a gondolat, hogy ráhatása van ezekre az eseményekre, míg valójában csak az Egyesült Államok és néhány Öböl-menti ország tudna beavatkozni. Olaf Scholz német kancellár szkeptikusan „jó jelnek” nevezte a békekonferenciát, de hozzátette, hogy

egy ilyen kezdeményezés csak akkor működhet, ha minden más fontos szereplő is részt vesz rajta.

Tehát Izrael és a Palesztin Nemzeti Hatóság nélkül nincs értelme megszervezni a találkozót. A 2008 óta tartó konfliktus elhúzódása azonban egyre nehezebbé teszi a békés kiegyezés megszervezését.

Pierre Vimont, francia diplomata szerint a kizárólag európai kezdeményezések helyett az EU-nak regionális szinten kellene támogatnia a béketörekvéseket az arab országokban. A brüsszeli csúcstalálkozón végül kiegyeztek abban, hogy a humanitárius segítségnyújtás és a kétállami megoldásról szóló tárgyalások újraindítása a legfontosabb. Az unió tehát, ha nem is tudja feloldani a konfliktust, külső támogatóként és szervezőként felléphet az ügyben.

Kíváncsi vagy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus többi részletére is? A témában született írásainkat itt találod!

Szemlézte: Veres Kata

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon