A Spanyol Szocialista Munkáspártnak és a Junts Per Catalunya katalán szeparatista pártnak sikerült megállapodnia, zöld utat kapott a katalán politikusok amnesztiája. Az egyezséggel Sánchez nagy árat fizetett, azonban jelentősen növekedett annak az esélye, hogy megalakíthassa második kormányát. Ugyanakkor a katalánokkal történő megállapodás ezreket hívott az utcára, akik ebben nem a békés együttélés előmozdítását, hanem Sánchez önös érdekeit látták felfedezni. Mennyire érte meg Sáncheznek lepaktálni a Juntsszal úgy, hogy nemcsak a spanyol társadalmon, hanem még saját pártján belül sem alakult ki teljes konszenzus az amnesztiát illetően? Mekkora a realitása annak, hogy a szocialista politikus még ilyen heves indulatok közepette is megalakítsa második kormányát?

Mint ahogy arról már korábban is beszámoltunk, Pedro Sánchez jelenlegi ügyvezető-miniszterelnök már egy ideje latolgatta a 2017 óta emigrációban élő Carles Puigdemont és az érintett katalán politikusok amnesztiájának garantálását. Ez volt az idei választások egyik vízválasztója is, ami rendkívül megosztotta nemcsak a spanyol társadalmat, hanem Sánchez pártját is: míg a nagy többség valóban – a támogatói szavazatokért cserébe – kiállít a kegyelem mellett, egyes szocialista politikusok Sánchez „pálfordulásában” nem a két nemzet békés együttélésének biztosítását, hanem Sánchez önös érdekeit látták.

Időközben aztán a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és az egyik legnagyobb befolyással bíró katalán párt, a Junts képviselői Brüsszelben tárgyalásba kezdtek az amnesztia lehetséges kivitelezéséről.

A napokig elhúzódó tárgyalások végül november 9-én fejeződtek be a két párt közös nyilatkozatával, mely nemcsak lehetővé teszi a kegyelem garantálását, hanem megkönnyíti Pedro Sánchez következő beiktatási vitáját is, végső soron pedig akár szabad utat adhat második szocialista kormányának megalakításához.

Ahogy arra a The European Conservative is felhívja a figyelmet, az amnesztia nem csupán Puigdemontnak jár az új egyezmény értelmében, hanem minden, 2014-es évit megelőző és követő konzultációhoz, valamint a 2017-es függetlenségi referendumhoz köthető jogi döntések alanyainak is. Mindezeken felül a PSOE még egy olyan parlamentáris bizottság megalakítása mellett is állást foglalt, mely az ún. „el procès”-on (vagyis a katalán függetlenségi mozgalmon) kívüli jogi eseteket is vizsgálná.

Ez gyakorlatilag kiskaput nyit nemcsak Puigdemont egykori katalán politikusnak, hanem a többi között Jordi Pujol egykori Generalitat-elnöknek és családjának is, aki megvesztegetés, pénzmosás, visszaélés, hűtlen kezelés és hamisítás miatt lemondott tisztségéről;

vagy éppen Laura Borràsnak, a katalán parlament egykori elnökének, akit négy és fél évre ítéltek el hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás miatt; vagy még akár olyan súlyosabb tettek is enyhítést nyerhetnek, mint Gonzalo Boye esete, aki éveken keresztül kollaborált az ETA nevű baszk terroristaszervezettel, valamint Puigdemont személyes ügyvédjeként ő is érintett volt több pénzmosási és kábítószerkereskedelmi ügyben.

A PSOE–Junts megállapodás az amnesztián kívül még magába foglalja azt is, hogy a jövőben Katalónia közvetlenebbül tud bekapcsolódni az európai uniós intézmények és más nemzetközi szervezetek munkájába, különösképp azokéba, melyek bizonyos szinten kötődnek az autonóm régióhoz. Végső soron pedig annak is megadja a lehetőséget, hogy egy jövőbeli referendum is megrendezésre kerüljön, amely a 2017-es eseményekkel szemben nem unilaterálisan kiáltaná ki Katalónia függetlenségét, hanem a spanyol alkotmány 92-es cikkelyével összhangban olyan népszavazás lenne, melyen minden állampolgár részt tudna venni.

Az amnesztia elfogadása széles körben váltott ki egyet nem értést. A többi között a spanyol igazságügy is ennek adott hangot, Spanyolország négy bírói egyesülete – név szerint az Asociación Profesional de la Magistratura, az Asociación Judicial Francisco de Vitoria, a Foro Judicial Independiente és a Juezas y Jueces para la Democracia (amely egyébként egy baloldali elköteleződésű egyesület és egészen addig támogatta az amnesztiát, míg annak részletei nyilvánosságra nem jutottak) – egy közös nyilatkozatot adtak ki, melyben az áll, hogy az amnesztia „megbontja a hatalmak eloszlását.”

Hasonlóképpen reagált az Államkincstári Felügyelők Felsőbb Testületének Szövetsége is, amely „teljes mértékben elutasította” a PSOE–Junts paktumot, hiszen olvasata szerint az „megtöri a jelenlegi alkotmányos rendet.” A testületet alkotó szervezetek – egy baloldali csoport is – közös dokumentumukban ítélték el az egyezséget, mivel az egy „precedens nélküli támadást jelent a bírói függetlenségre, amely ugyanakkor átültethető a jogállam teljes megvetésébe.”

Alberto Núñez Feijóo, a Spanyol Néppárt (PP) elnöke szerint az amnesztia elfogadása egyet jelent a „demokrácia elleni példa nélküli támadással.” Santiago Abascal, a VOX vezetője pedig azt hangsúlyozta: a kegyelem elfogadása egy sötét időszak kezdetét jelenti Spanyolország történelmében. „Ez nem a pártok ideje, hanem annak az időszaka, hogy félretegyük nézeteltéréseinket és megvédjük a nemzetet.” – emelte ki a konzervatív politikus.

Mindeközben már október vége óta folynak a tüntetések, Spanyolország-szerte (sőt, még külföldön is) tömegek vonultak utcára, hogy egyet nem értésüknek adjanak hangot a PSOE paktumával kapcsolatban. A demonstrációkon – melyek elsősorban a PSOE székházai előtt történnek – részt vevők száma fokozatosan növekedett, november 9-én pedig elérte a több mint 10 000 főt a fővárosban. Az eredetileg békés tüntetők közé valamennyi radikális is beszivárgott, akik a rendőrséggel szemben erőszakot is alkalmaztak. A hatóságok őket később előállították.

Nos siguen llegando imágenes de todos los rincones de España.

Más de 2 millones de españoles hemos salido hoy a defender nuestra democracia y nuestro Estado de derecho.#EspañaNoSeRinde

Imágenes de Salamanca, Málaga, Zaragoza y Oviedo. pic.twitter.com/lIH75rAOH3

— Miguel Tellado (@Mtelladof) November 12, 2023

De Sol a Ferraz. #MovilizacionPermanente pic.twitter.com/LqSwZ35bO9

— Santiago Abascal 🇪🇸 (@Santi_ABASCAL) November 12, 2023

A tüntetések közepette szintén november 9-én Madridban támadás érte Alejo Vidal-Quadras egykori néppárti, majd VOX-alapító politikust, hajdani Európai Parlamenti alelnököt, aki egyébként a közösségi médiában is nyíltan elítélte az amnesztiát. Egyelőre a támadás mögötti valódi indítékra nem sikerült fényt deríteni.

Az amnesztia ügyének még Uniós szinten is sikerült felbolygatnia a kedélyeket:

Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa levélben fordult Spanyolország igazságügyi és elnökségi minisztereihez, felhívva a figyelmet arra, hogy a kegyelem „komoly aggályokat” vont maga után. Az Európai Néppárt (EPP) pedig javasolta, hogy a következő parlamenti plenáris ülésen tűzzék napirendre az amnesztia kérdését.

Időközben november 13-án Francina Armengol, a spanyol képviselőház szocialista elnöke november 15-re és 16-ra tűzte ki Sánchez beiktatási vitáinak dátumát. A vita első napján a jelenlegi ügyvezető-miniszterelnöknek lehetősége lesz arra, hogy időkorlát nélkül ismertesse programját a képviselőház előtt. 16-án kerül sor az első szavazásra, melyen Sáncheznek abszolút többséget (vagyis legalább 176 szavazatot) kell szereznie a következő kormányalakításhoz. Annyi elmondható, hogy a szocialista politikus jelenleg 179 támogatói szavazattal bír, illetve 171 ellenzővel, mely a 137 PP, a 33 VOX, illetve az egy Unión del Pueblo Navarro (UPN) szavazatból tevődik össze. Akik viszont mellette állnak, azok egyrészről saját pártja, a PSOE 121 szavazattal, a Yolanda Díaz vezette Sumar 31 szavazattal (amely párt egyébként Sánchez legfőbb szövetségese), az amnesztia garantálása után az Esquerra Republicana de Catalunya és a Junts is 7-7 szavazattal, a baszk PNV 5 szavazattal, a szintén baszk EH Bildu 6, a gallegoi BNG egy, illetve a Coalición Canaria szintén egy szavazattal támogatja Sánchez újraválasztását.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy amennyiben Sáncheznek ismét megadatik a lehetőség arra, hogy megalakítsa progresszív kormányát – amire egyre nagyobb kilátás van – a feszültség továbbra is jelen lesz a spanyol társadalomban.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon