A gázai háború október 7-i kirobbanása, valamint az izraeli ellentámadás után számos európai városban kezdődtek tüntetések a palesztinok elleni akciókkal szemben, amely felvetette a globális terrorfenyegetettség növekedésének kérdését. Tekintve, hogy Izrael állam létezése, valamint az antiszemitizmus az utóbbi fél évszázadban központi szerepet játszott a radikális dzsihadista terrorszervezetek létrejöttében, illetve az iszlamista ideológiák fejlődésében, az egy hónapja zajló gázai eszkaláció hatásait is érdemes górcső alá venni.
Cole Bunzel, a Hoover Institution (Stanford Egyetem) kutatója, valamint a Jihadica blog szerkesztője a Foreign Affairs hasábjain elemezte háború és a nemzetközi dzsihadista szervezetek összefüggéseit.
Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök a háború első napjaiban egy sajtótájékoztató során a Hamaszt azonosította az Iszlám Állammal, miután a szervezet túszokat ejtett és emberek ezreit mészárolta le Izrael területén. Bár a Hamasz brutalitása vetekszik az ISIS által tanúsított magatartással, érdemes megvizsgálni, hogy az Iszlám Állam, illetve az al-Káida milyen viszonyban áll azzal.
A háború elemzése különösen kritikus a globális dzsihadizmus kontextusában, hiszen az utóbbi években az ideológia zászlóshajójaként kezelt terrorszervezetek egyre inkább meggyengültek, ezt jól mutatja például az al-Káida vezetőjének likvidálása 2022 nyarán.
A fő kérdés, hogy a Hamasz-izraeli háború képes lesz-e áthidalni a szervezetek közötti ideológiai ellentéteket?
Bunzel szerint alapvetően a globális dzsihádra fókuszáló csoportok, mint az al-Káida vagy az ISIS kevés aktivitást mutatnak a gázai régióban. Bár a palesztinok problémája szignifikánsan jelen volt például Bin Laden prédikációiban, az izraeli állam elleni küzdelem megmaradt a kommunikáció szintjén. Ennek egyik oka, hogy a Hamasz a Muszlim Testvérek palesztin szárnyaként jött létre, amely mozgalmat a radikálisabb szervezetek elítélik, mivel az politikai pártként integrálódik a már fennálló rendszerekbe, és nem küzd a totális iszlám állam felállításáért. Ez a Hamasz 2006-os választási győzelmét követően jól megmutatkozott, hiszen az al-Káida nyíltan elítélte a szervezetet „politeista gyülekezethez”, azaz a törvényhozó testülethez való csatlakozásért.
Éppen ezért az al-Káida különböző csoportjai szétválasztják a Hamasz politikai és katonai szárnyait, az előbbit bírálják, utóbbit pedig támogatják.
Ezzel párhuzamosan az ISIS még kevésbé tűri meg a Hamaszt: a szervezet vezetői kiátkozták, azaz takfirt hirdettek ellene. Ez főképp az Iszlám Állam által gyakorolt szalafizmusnak köszönhető, amely a vallás „politeizmustól való teljes megtisztítására törekszik.” Ezzel együtt a Hamasz nem illik bele az ISIS célrendszerébe sem, amely elsősorban az arab országokban fennálló rezsimek megdöntésére, mintsem az izraeli állam megsemmisítésére helyezi a hangsúlyt.
Az október 7-i Hamasz-támadásra elsőként az al-Káida reagált, azonban a vezetés hivatalos állásfoglalására csak október 15-én került sor. A szervezet globális dzsihádot hirdetett a „keresztesek és a cionisták szövetsége ellen”, valamint tömeges mobilizációra szólította fel híveit.
Az al-Káida célpontként nem Izraelt jelölte meg, sokkal inkább azon országokat, amelyek az Ábrahám-megállapodások keretében normalizálták kapcsolatukat az izraeliekkel.
Négy nappal később az ISIS is állást foglalt a támadással kapcsolatban, azonban elítélte azt. Ez főként abból a prekoncepcióból következett, hogy az Iszlám Állam szerint a Hamasz aktívan tartja a kapcsolatot a síita iráni rezsimmel, amely támogatás „bemocskolja az Izrael elleni harcot.”
Összefoglalva tehát a legnagyobb terrorszervezetek kevés erőforrást fordítanak a palesztin kérdésre, főként ideológiai ellentétek következtében. Ennek eredményeként nem valószínű, hogy a gázai helyzet áthidalná az évtizedek alatt megoldhatatlannak bizonyuló versengést a dzsihadisták között.
Kíváncsi vagy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus többi részletére is? A témában született írásainkat itt találod!
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
