Kazahsztán legnagyobb olajmezője, a Tengiz soha nem látott mennyiségű kőolajat termelt ki októberben eddig. Eközben az OPEC+ (Kőolaj Exportáló Országok Szervezete) Kazahsztánt, Irakot és Oroszországot a termelési kvótákat sorozatosan figyelmen kívül hagyó országoknak bélyegezte. A kőolajpiaci árakat…

A közelmúltban Kazahsztánba látogatott Emanuel Macron francia elnök, Orbán Viktor, magyar miniszterelnök sőt, az év elején még az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is. A közép-ázsiai ország egyre fontosabb tényezővé vált a globális geopolitikai verseny során.

Annak ellenére, hogy a Covid-19 járvány kevéssé változtatta meg a nemzetközi kapcsolatok működését, jelentős hatást gyakorolt a globális emberi jogi helyzetre. Ez különösen igaz a nők jogaira. Lü Pin, Swarna Rajagopalan, Yeniya Udod, és Patricia O’Brien, az ázsiai nők helyzetének szakértői a The…

Kazahsztánban az idei év zavargásokkal és feszültséggel indult. Blogunk is több cikkben foglalkozott a kialakult helyzettel és nem csoda, hogy sokakat foglalkoztat a kérdés, mi is történt, illetve történik pontosan. A BLA|globus Kül- és Biztonságpolitikai Szalon programsorozat idei első rendezvényén…

A kazahsztáni válságról és a tüntetéseket kirobbantó okokról értekezik Raushan Zhandayeva és Alimana Zhanmukanova a Foreign Policy hasábjain.

Kazahsztán vezetői a korábbi években szinte már dicsekedtek az ország szilárd autoriter mivoltával. A Szovjetunió összeomlása után az ország keveset változott – megmaradt ugyan olyan diktatórikusnak mint korábban, gazdasági berendezkedése sem vált teljesen piacgazdasággá.

Miért és hogyan avatkozott be Oroszország kazah válságba? Eugene Chausovsky keresi a választ a kérdésre a Foreign Policy hasábjain.

Közel 30 évvel a Szovjetunió szétesése után még mindig sok volt tagköztársaság között folyik vita a pontos határvonalakat illetően. A probléma elsősorban Örményország és Azerbajdzsán, illetve Kirgizisztán és Tádzsikisztán határán véres etnikai konfliktusokat szült, de a demarkációs folyamat…