Az orosz-ukrán háború 2022-es eszkalációját követően egyértelművé váltak azon nemzetközi közösségben meghatározó törésvonalak, amelyek egyre mélyülő konfliktusokat okoznak az egyes multilaterális platformokon belül, így például az ENSZ Közgyűlésében, illetve a Biztonsági Tanácsban is. Ezt fokozza, hogy a bipoláris korszak hajnalán létrejött univerzális szervezet kevéssé reprezentálja a 21. század nemzetközi viszonyait, ezért többen – köztük például Németország – reformokra törekszenek.

A globális aktorok egyet nem értését az is tükrözi, hogy az elmúlt egy évben számos, korábban befagyottnak vagy alacsony intenzitásúnak gondolt konfliktus fellángolt, ideértve például a Hegyi-Karabahot, vagy éppen a gázai ellenségeskedést. A kilátásokat Richard Gowan, az International Crisis Group ENSZ delegációjának vezetője elemezte a Foreign Affairs hasábjain.

Az ENSZ Közgyűlés 1947-es, Palesztina felosztásáról szóló szavazását követően a szervezetben minden arab-izraeli konfliktus során hasonló forgatókönyv játszódott le. Általában az Amerikai Egyesült Államok a Biztonsági Tanácsban való vétójogával igyekezett előmozdítani az izraeli érdekek érvényesülését, míg az arab országok a Közgyűlésben próbálkoztak meg a fejlődő országok mozgósításával a palesztinok mellé állni. Október 7-e azonban fordulópontot jelentett ebből a szempontból is. Csak úgy, mint más konfliktusok, ideértve a hegyi-karabahi vagy éppen az ukrajnai háborút, a gázai helyzet is felhívja a figyelmet az ENSZ döntéshozó hatalmai között húzódó éles ellentétekre.

2022. február 24-e óta az ENSZ Biztonsági Tanácsát eddig alig látott mélységű törések jellemzik. A háború első hónapjaiban ez csupán az Ukrajnát érintő ügyekben mutatkozott meg, más területeken pedig működött a kommunikáció a nagyhatalmak között. Jó példa erre a Haitit káoszba taszító bandák ellen bevezetett szankciós rezsim 2022 októberi elfogadása.

A háború elhúzódásával azonban a kialakult ellentétek elkezdték áthatni az Ukrajnától független ügyekben való döntéshozatalt is.

Ezt mutatja, hogy – Gowan szerint – a Mali-Oroszország együttműködés következtében az ENSZ békefenntartóit ki kellett vonni az afrikai országból, valamint hogy Moszkva megvétózta azon ENSZ-mandátum meghosszabbítását, ami a szervezet munkatársain keresztül biztosította a lázadók által kontrollált területek humanitárius ellátását Szíriában.

A Hamasz támadása csakugyan rávilágított az ENSZ-ben bekövetkezett változásokra: a korábbiakkal szemben Oroszország igyekezett saját érdekeinek mentén kihasználni a gázai válságot, Moszkva nagykövete például az amerikaiak képmutatását és kettős mércéjét hibáztatta a krízishelyzetért. Ezzel párhuzamosan azonban a Hamasz-izraeli háború az amerikaiaknak sem kedvez a szervezeten belül, hiszen

október 27-én a Közgyűlés elfogadta a humanitárius tűzszünet szükségességéről szóló határozatát, amit az USA nem, de a Globális Dél számos országa támogatott. Ez – Gowan szerint – alááshatja Washington azon törekvéseit, amelyek a fejlődő országokkal való kapcsolatok javítására irányulnak.

Tartózkodó és ellenző államok az ENSZ Közgyűlés gázai helyzettel kapcsolatos határozatáról szóló szavazás során (2023. október 27.)

Forrás: ENSZ 

A nagyhatalmak mélyülő ellentétei egyúttal az ENSZ vezetőire, valamint a szervezet konfliktuskezelő rendszerére is nyomást helyeznek, ami hatással van a békeműveletekre is. Izrael például felfüggesztette az együttműködést az ENSZ humanitárius szervezeteivel és António Guterrest lemondásra szólította fel, miután a főtitkár kijelentette, hogy a Hamáaz támadása „nem vákuumban történt”, valamint hogy „a palesztin nép 56 év fullasztó megszállásnak volt kitéve.” Ez is mutatja, hogy a politikai diskurzus milyen mértékben gyakorol hatást az ENSZ műveletekre, amely befolyás a háború elhúzódásával és kiterjedésével jelentősen növekedhet, például a Libanonban állomásozó ENSZ egységek esetében.

Gowan szerint bár az Egyesült Nemzetek szervezetében megmutatkozik az együttműködés egyfajta lassulása, azonban hidegháborús állapotoktól és a BT teljes megbénulásától egyelőre nem kell tartani.

Ahhoz azonban, hogy az ENSZ visszaállítsa nemzetközi megbecsültségét, át kell alakítani a békeműveletek rendszerét, akár más kríziskezelő szervezetek bevonásával, valamint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakosított intézmények tevékenységére.

Összefoglalva tehát a jelenlegi ENSZ döntéshozatalt meghatározzák a nagyhatalmak között húzódó mély ellentétek, azonban a szervezet megbénulása a megfelelő reformokkal kiküszöbölhető.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon