A napokban lépett hatályba a finn kormány új rendelete, melynek értelmében az Oroszországgal határos keleti határátkelőhelyeket lezárják a hatóságok, elsősorban a megnövekedett számú menedékkérők miatt – számol be róla a The European Conservative. 

Mike Johnson kinevezése a Képviselőház 56. házelnökének vázolja útját ügyvédből prominens konzervatív vezetővé. A pálya, amelyet kulturális konfliktusok, eredmények, akadályok és állandó küzdelem jellemez, tükrözi Johnson megingathatatlan elkötelezettségét.

Ahogyan arról a The Daily Wire is beszámolt, a közismert politikai kommentátor, Ben Shapiro november első felében részt vett az Oxfordi Egyetem vitaklubjának, az Oxford Unionnak az egyik rendezvényén, ahol a résztvevők különböző témákban ütköztethették álláspontjukat a jobboldali véleményvezérrel. A diákok az izraeli-palesztin konfliktus rendezésével kapcsolatban is kifejtették véleményüket, közülük többen gyakorlatilag Izrael állam felszámolását szorgalmazták.

Az Egyesült Királyság miniszterelnökének, Rishi Sunak-nak, a Konzervatív Párt vezetőjeként számos kihívásra kell megoldást találnia. Gazdasági nehézségek, geopolitikai átalakulások sora, az Európai Unióval való viszony kérdése és ami a legfontosabb, a párt jelenlegi állapotának rendezése.

2023. november 15-én került sor a nemzetközi közösség  újabb jelentős eseményre: Joe Biden, amerikai elnök és Hszi Csin-ping, kínai elnök találkozójára. Az alkalom különlegességét nem csak a két ország közötti egyre feszültebb helyzet adja, hanem annak ténye is, hogy megbeszélésükre utoljára majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt, a G-20-csoport indonéziai  csúcstalálkozóján került sor.

Amerika a „bevándorlók nemzete”, legalábbis ezt mondják nekünk. Bár nyilvánvaló, hogy a bevándorlás az amerikai társadalom egyik meghatározó eleme volt, az amerikai bevándorlási politika történetét górcső alá véve kiderül, hogy a „bevándorlók nemzete” mára valójában nem más, mint ideológiáktól áthatott, modern és politikai indíttatású megtévesztés.

Abszolút többséggel választották újra Pedro Sánchez egykori spanyol szocialista miniszterelnököt. Sánchez a vártnak megfelelően 179 támogatói és 171 ellenzői szavazatot kapott, ezzel pedig egyértelműen eldőlt, hogy második kormányát is megalakíthatja.

Dashiell Hammett A máltai sólyom című nagysikerű regényéből több filmes változat is készült. Az első 1931-ben, a második 1935-ben, majd John Huston rendezésében 1941-ben megszületett a harmadik változat, mely nem csak lefektette a film noir alapköveit, de a filmezés történetében mind a mai napig meghatározó szereppel bír.

Nemrég Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere közel-keleti diplomáciai körútjának részeként Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével is találkozott. Jóllehet Blinken elsősorban a Hamász és Izrael közti háború eszkalálódásának megfékezése miatt érkezett a térségbe, tárgyalópartnerével való beszélgetése során már olyan fontos témákat is sikerült megvitatnia, mint például a Gázai Övezet háború utáni sorsa.

Gyermekekről, szülőkről és oktatásról folyt a vita a Danube Institute rendezvényén. A szakértők egyetértettek: aggasztó, hogy számos országban szenvednek csorbát a szülők jogai, egyre kevesebb befolyásuk van a gyermekek oktatása felett. A szülők és az oktatási rendszer között erősödik a feszültség, tehát megoldást kell találni. Prof. Anthony O’Hear és Jeremy Clark, intézetünk vendkutatói számos szempontból vizsgálták a helyzetet, a beszélgetést John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke vezette.

Franciaországban folyamatosak a háború- és antiszemitizmus elleni tüntetések, amelyeken olyan politikusok vesznek részt, mint Marine Le Pen és Jordan Bardella, míg az államfő, Emmanuel Macron a fegyverszünetért kampányol.

2023. november 10-én Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter Újdelhibe látogatott. Utazásuk célja az volt, hogy a 2+2 miniszteri párbeszéd keretében találkozzanak 2 indiai kollégájukkal, Rajnath Singh védelmi miniszterrel és Dr. S. Jaishankar külügyminiszterrel. Az, hogy sor került az ötödik 2+2 találkozóra egyértelművé tette: India és az Amerikai Egyesült Államok hosszú távra tervez egymással – írja a Foreign Policy. 

Ahogy korábban is írtunk róla, az amerikai-iráni atomalku az elmúlt években egyértelmű mélypontot ért el. Miután Trump elnök visszalépett JCPOA egyezménytől, amely a diplomáciai rendezést biztosította, Biden elnök pedig egy nem hivatalos nyilatkozatban „halottnak” nevezte azt, az iráni-amerikai megegyezés a jelenlegi helyzetben távolinak és valószínűtlennek tűnik. Ezt fokozza az ország kínai, valamint orosz kapcsolatainak fellendülése. Annak ellenére, hogy az Iráni Iszlám Köztársaságot továbbra is küszöbországként tartjuk számon, az esetleges nukleáris proliferáció mégis beláthatatlan regionális és globális kockázatokkal járhat, így annak megelőzése kulcsfontosságú a térség szempontjából. John Ghazvinian a University of Pennsylvania Közel-Kelet Központjának igazgatója a Bulletin of Atomic Scientists oldalán elemezte az iráni nukleáris törekvések jövőjét a jelen geopolitikai folyamatainak fényében.

Mennyire független az irodalom a politikától? Hol húzódik a propaganda határa? A The Economist friss cikkében összesen öt olyan művet gyűjtött össze, mely azt hivatott bemutatni, hogy a politika és az irodalom olykor nem határolható el egymástól. Sőt.

Az orosz-ukrán háború 2022-es eszkalációját követően egyértelművé váltak azon nemzetközi közösségben meghatározó törésvonalak, amelyek egyre mélyülő konfliktusokat okoznak az egyes multilaterális platformokon belül, így például az ENSZ Közgyűlésében, illetve a Biztonsági Tanácsban is. Ezt fokozza, hogy a bipoláris korszak hajnalán létrejött univerzális szervezet kevéssé reprezentálja a 21. század nemzetközi viszonyait, ezért többen – köztük például Németország – reformokra törekszenek.

Mike Pence október végén bejelentette, hogy kilép a 2024-es republikánus elnökjelölti versenyből. Döntése egyszerre volt kiszámított és meglepő, mivel kampányának eredményei nem alakultak ideálisan, de ő maga pozitívan állt a kihíváshoz. Azzal, hogy feladta a versenyt, sokak szerint még emelt fővel tudott távozni.

A közelmúltban Kazahsztánba látogatott Emanuel Macron francia elnök, Orbán Viktor, magyar miniszterelnök sőt, az év elején még az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is. A közép-ázsiai ország egyre fontosabb tényezővé vált a globális geopolitikai verseny során.

A Cassini a Szaturnuszba csapódott, az Opportunity porba borítva üldögél. Az űrsiklókat múzeumokba szállították, a Keplert pedig kikapcsolták, így a Föld körüli pályáján maradt, és nem kutat többé idegen bolygókat. Hamarosan pedig a Nemzetközi Űrállomás is csatlakozik a NASA nyugdíjazott küldetéseinek sorához. Amikor eljön az ideje, 2030-ban - ellentétben az előtte lévő Mir-rel, amelyet leállítottak a pályáról, hogy elégjen a légkörben - az I.S.S. a tengerbe fog zuhanni.

Több, mint egy évvel ezelőtt az Északi Áramlat gázvezetéket ért támadás rázta meg a világot. Bár amerikai hírszerzési források ukránpárti nem-állami csoportoknak tulajdonítják a robbantást, továbbra is bizonytalan, hogy valójában kié a felelősség. Ennek ellenére kétségtelen, hogy a gázvezeték esete ráirányította a figyelmet a kritikus infrastruktúra rezilienciájának fontosságára, főként Észak-Európa partjainál.

Egy friss közvélemény kutatás szerint a kanadai Konzervatív Párt stabilan vezeti a népszerűségi listát, ezzel maga mögé utasítva a Justin Trudeau miniszterelnök vezette Liberális pártot – írja a Toronto Sun. 

A Spanyol Szocialista Munkáspártnak és a Junts Per Catalunya katalán szeparatista pártnak sikerült megállapodnia, zöld utat kapott a katalán politikusok amnesztiája. Az egyezséggel Sánchez nagy árat fizetett, azonban jelentősen növekedett annak az esélye, hogy megalakíthassa második kormányát. Ugyanakkor a katalánokkal történő megállapodás ezreket hívott az utcára, akik ebben nem a békés együttélés előmozdítását, hanem Sánchez önös érdekeit látták felfedezni. Mennyire érte meg Sáncheznek lepaktálni a Juntsszal úgy, hogy nemcsak a spanyol társadalmon, hanem még saját pártján belül sem alakult ki teljes konszenzus az amnesztiát illetően? Mekkora a realitása annak, hogy a szocialista politikus még ilyen heves indulatok közepette is megalakítsa második kormányát?

„A mesterséges intelligencia (AI) fokozatosan átformálja az amerikai nemzetbiztonságot. Az amerikai haderő mesterséges intelligenciát használ a felszerelések karbantartásától kezdve a költségvetési döntésekig. (…) A jövőben az amerikaiak arra is számíthatnak, hogy az AI teljesen megváltoztatja azt, ahogy az USA és ellenfelei a hadszíntéren viselkednek. Tömören összefoglalva, az AI biztonsági forradalmat indított el – olyan forradalmat, ami még csupán most van kibontakozóban.”

Etiópia egy nagy történelmi múltra visszatekintő, ám jelenleg tengerparttal nem rendelkező állam. Ezen szeretne változtatni Abiy Ahmed, etióp miniszterelnök, aki a szomszédos kelet-afrikai országok nemtetszését kiváltva 2023 októberében arról beszélt, hogy Etiópiának ki kell törnie a „földrajz börtönéből”.

Izrael nemrég néhány bejelentette, hogy az ENSZ tisztviselőinek nem ad vízumengedélyt, ezzel megakadályozva, hogy tisztviselői beléphessenek az ország területére – egyúttal a konfliktus sújtotta gázai területekre. A kialakult probléma sokoldalú és rengeteg érzékeny témát érint – a döntés elszenvedője azonban a civil lakosság.

Fokozott nyomás alá került valamennyi spanyol sziget, hiszen a növekvő migrációs nyomás miatt az újonnan érkezők száma megegyezik az ott élő lakosság felével, ami komoly kihívások elé állítja a szigetek vezetőségét.

Jon Tester amerikai szenátor, az Egyesült Államok Szenátusának a nemzetbiztonsági finanszírozási kérelmével kapcsolatos meghallgatásán szólalt fel, s egy olyan védelmi csomag létrehozásának fontosságát hangsúlyozta, amely feltölti az amerikai fegyverkészleteket, támogatja demokratikus szövetségeseiket, és egyértelmű üzenetet küld a kormány ellenségeinek.

Az Európai Unió legújabb próbálkozása az izraeli konfliktus feloldására egyelőre nem túl gyümölcsöző. Október 27-én az EU 27 államfője egy nemzetközi békekonferenciát, illetve diplomáciai és biztonsági intézkedéseket kezdeményezett. De a Politico elemzése szerint, amíg a belső feszültségeket nem kezelik az unióban, nem tudnak hatással lenni a háborús eseményekre.

Az ukrajnai invázióra válaszul bevezetett nyugati szankciók hatásának késése nem meglepő, az Orosz Föderáció elődje, a Szovjetunió is megtalálta hasonló helyzetben a kiskaput. A kulcs: a Nyugattal szemben álló országok barátságának pragmatikus keresése.

A gázai háború október 7-i kirobbanása, valamint az izraeli ellentámadás után számos európai városban kezdődtek tüntetések a palesztinok elleni akciókkal szemben, amely felvetette a globális terrorfenyegetettség növekedésének kérdését. Tekintve, hogy Izrael állam létezése, valamint az antiszemitizmus az utóbbi fél évszázadban központi szerepet játszott a radikális dzsihadista terrorszervezetek létrejöttében, illetve az iszlamista ideológiák fejlődésében, az egy hónapja zajló gázai eszkaláció hatásait is érdemes górcső alá venni.

„Az amerikai külpolitika fordulóponthoz érkezett.” Így fogalmazott Jake Sullivan, az Amerikai Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója a Foreign Affairs hasábjain nemrég megjelent cikkében. Sullivan szerint annak ellenére, hogy az Egyesült Államok unikális erőforrásokkal rendelkezik, az ország szerepét a jövő nemzetközi rendszerében a jelen stratégiai döntései fogják meghatározni. Ez nem csupán az európai hadszíntéren zajló orosz-ukrán háborúra, vagy a Hamasz és Izrael között zajló közel-keleti konfliktusra igaz, de a Dél-kínai-tengert jellemző nagyhatalmi versengésre is.  A következőkben öt pontban foglaljuk össze a Sullivan által felvázolt képet, arra a kérdésre keresve a választ, hogy az Egyesült Államok hogyan maradhat a multilaterális világrend legmeghatározóbb szereplője.