Az Egyesült Királyság miniszterelnökének, Rishi Sunak-nak, a Konzervatív Párt vezetőjeként számos kihívásra kell megoldást találnia. Gazdasági nehézségek, geopolitikai átalakulások sora, az Európai Unióval való viszony kérdése és ami a legfontosabb, a párt jelenlegi állapotának rendezése.

A brit westminsteri rendszer egyik alappillére a stabilitás volt. Azonban a Brexitet követően a Konzervatív Párt nem tudta megtalálni a helyét. Ha áttekintjük az elmúlt csaknem tíz évet, világossá válik, hogy a Toryk rendkívül nehéz helyzetben vannak. David Cameron bukását követően ugyanis négy Tory jelölt ült be a kormányfői székbe. Ráadásul úgy, hogy Liss Truss 2 hónapig sem tudott a végrehajtás vezetőjeként hatalmon maradni, emellett a Boris Johnson vezette politikai „frakció” jelentősen beásta magát a Tory párt mindennapjaiba.

Ez a belső ellentét pedig rendkívül kikezdi a konzervatívokat és a brit politikáról gondolt stabilitást.

A Sunak-kormány pedig láthatólag nem tud mihez kezdeni a csökkenő népszerűséggel, így a belső „ellenzék” tisztogatására szánta el magát. Ennek eredményeként kapta meg az exminiszterelnök, vagyis a centrista, hagyományos konzervatív vonalat valló David Cameron a külügyi tárcát.

The Prime Minister @RishiSunak this morning chaired the first Cabinet following yesterday’s reshuffle.

Key appointments and priorities🧵 pic.twitter.com/l3y2yvrRGZ

— UK Prime Minister (@10DowningStreet) November 14, 2023

A csaknem egy éve a kormányfői székben ülő Rishi Sunak a politikai válságra egy meglepő lépéssel rukkolt elő. Méghozzá, hogy átalakítja a kabinet egy részét. Ez egy igencsak veszélyes manőver, hiszen az utolsó választás 2019-ben volt, így a 2025-ös következő voksolás dátuma már nincsen egészen messze. A gyengének tűnő Toryk pedig látszólag nem tudtak megfelelő válaszokkal előrukkolni a választók felé, ugyanis egyes felmérések szerint a szociáldemokrata Munkáspárt (Labour Party) jelentős előnyre tett szert.

Úgy tűnik, hogy az ellenzéki „árnyékkormány” által kiadott jelszavak a gazdasági és szociális kihívásokra, támogató fülekre találtak. Habár a Toryk számára valóban a legnagyobb probléma a párton belüli megosztottság, a különböző „frakciók” által létrejött kormányképtelenség. Az átalakítás részben ennek megoldására tett kísérletet. Emellett Rishi Sunak új programot is ígért.

A Tory kormányfő a felmerülő gazdasági nehézségekre való tekintettel egy új gazdasági csomaggal jelentkezett. Természetesen az infláció és a romló életszínvonal mind beszédtéma a monarchiában. Így a konzervatívok, Margaret Thatcher hagyományának folytatásával, az adók csökkentésével reagálnának a válságra. Ezzel alapvetően nehéz helyzetbe hozva a Munkáspártot, hiszen ha elfogadják a Toryk által kínált adócsökkentési javaslatot, azzal nem tudnak alternatívát kínálni. Ráadásul a Munkáspárt által javasolt szociális (egészségügyi) reformmal kapcsolatban is problémákba ütközhetnek, hiszen az jelentős pénzügyi forrásokat igényel, vagyis számukra az adócsökkentés kérdése egy igencsak komoly csapda.

A kormányfő a kabinet átalakításával nagy port kavart, ugyanis külügyminiszternek a volt miniszterelnököt, David Cameront kérte fel. A külügyi tárca pedig rendkívüli felelősséggel jár az Egyesült Királyság jelenlegi geopolitikai helyzetének felmérését illetően.

Cameron a folytonosság jegyében első útján Ukrajnába látogatott, mutatva, hogy London kitart eddigi támogató politikája mellett. Habár további feladatként fontos az Izrael és Hamász közötti háború kérdése, az Európai Unióval való viszony normalizálásának folytatása is (szerződések tisztázása a vámkérdés tekintetében). Jelzésértékű a volt miniszterelnök visszatérése, hiszen Cameron a Brexit népszavazás során az unióban való maradást szorgalmazta, igaz, ezen ügy buktatta meg. Így érzékelhető, hogy Rishi Sunak a közelgő választások hatására szorgalmazza az Unióval való nyitott kérdések tisztázását. A külügyminiszterhez hozzátartozhat a kínai kérdés más nézőpontból való értékelése. Peking ugyanis kifejezetten pozitív reakcióval fogadta az új miniszter kinevezését. Ugyanis Boris Johnsonhoz képes a Cameron-kabinet Kínával egy barátibb kapcsolat kiépítésére törekedett.

Problémás lehet, hogy Rishi Sunak változtatásai nem érik el a kellő célt. Alapvetően a Tory párt egyik nagy problémája volt az Európai Unióhoz való hozzáállás kérdése, amely jelentős vitákat generált a párton belül. A kormányfő pedig a hagyományosabb konzervatív irányzat mellett tette le a voksát, hiszen Suella Braverman belügyminiszter leváltásával egyértelműen a radikálisabb, Boris Johnson idejében létrejött frakciónak üzent.

Habár lehetséges, hogy a leváltással a Tory vezető tudta rendezni a párt sorait, az már korántsem biztos, hogy a szavazók pozitívan fognak reagálni. Ugyanis Suella a Johnson kabinet tagja és fontos támogatója volt. A „Vörös falaknak” nevezett kerületeket pedig, amelyeket hagyományosan munkáspárti kerületeknek neveztek, 2019-ben a Boris Johnson által vitt radikálisabb politika meg tudta nyerni.

Így a Toryk szemében félő, hogy a (nyugati értelemben!) „populistának” nevezett frakció gyengülésével búcsút mondhatnak a 2019-ben Munkáspárttól elnyert kerületeknek.

 Rishi Sunak a kormány átalakításával lehet, hogy képes lesz rendezni a már régóta gyengülő Konzervatív Párt sorait. Erre szükség is van, hiszen a felmérések a Munkáspárt jelentős előnyét mutatják. A Brexit, a COVID és az orosz-ukrán háború utáni gazdasági nehézségek megrendítették a brit monarchiát, amely érzékelhető a Tory párton belül megosztottságban is. Kérdés, hogy a kormányfő képes lesz-e egy megfogható, következetes narratívát felvázolni az elkövetkező években.

A Toryk már régóta hangoztatják az illegális migráció megállítását („stop the boats”). Egy igazán sajátos „megoldást” neveztek meg, ráadásul még a Johnson-kormány idején. Méghozzá az illegális migránsok áttelepítését az afrikai Ruandába. Igaz, ezt most a brit legfelsőbb bíróság jogszerűtlennek találta, így a Sunak-kabinetnek erre a kérdésre is választ kell találnia jövőben.

A gazdasági kihívások mellett a geopolitikai és külpolitikai változásokra is gondolt a kormányfő, hiszen Cameron beemelése a hagyományosabb konzervatív irányt képviseli. Sok munka és kényes kérdés áll az exminiszterelnök előtt, hiszen a közel-keleti válság, a kínai-brit kapcsolatok mind hatással vannak az Egyesült Királyság nagyhatalmi képére, azaz a Globális Britannia koncepcióra.

Szemlézte: Szabó Bence

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon