2024-ben csaknem 3600 spanyol katona szolgálhat mintegy 20 nemzetközi katonai misszió keretein belül európai, afrikai és közel-keleti országokban is – adta hírül az El País.

2023. decemberében újabb elnökválasztásra került sor Egyiptomban. A már csaknem egy évtizede hatalmon lévő Abdel-Fattáh esz-Szíszi, korábbi hírszerzési igazgató és tábornok, újra megnyerte az elnökválasztást, ráadásul a szavazatok majdnem 89%-át begyűjtve.

Ismét a figyelem középpontjába került az Ivy League: a nyolc amerikai elit egyetem közül a Pennsylvania University rektora után 2024. január 2-án lemondott a Harvard Egyetem rektora (elnöke), Claudine Gay is. Döntésének oka az egyetemen megfigyelhető, erősödő antiszemita hangulat volt, amelyet sem a közvélemény, sem az egyetem legnagyobb támogatói nem néztek jó szemmel. Ugyanakkor az események rávilágítanak arra, hogy az elit egyetemek problémái már mindkét politikai tömb számára nyilvánvalóvá váltak. 

2024 a választások éve lesz, mely január 13-án Tajvanban veszi kezdetét. A politikai verseny kimenetelét az USA és Kína is erősen figyeli, hiszen az ország mindkét fél számára fontos stratégiai szereplő.

Ahogy arról már beszámoltunk, Javier Milei nagy fölénnyel nyerte meg az argentin elnökválasztás második fordulóját. Ezzel Argentínában megnyílt az út a gazdasági stabilitás megteremtése előtt. Ugyanakkor a belpolitikai problémák miatt kérdéses, hogy az új elnök tudja-e tartani azt a külpolitikai irányvonalat, amelyet a kampánya idején kijelölt.

Az Európai Unió döntése alapján a jövőben szigorúbb szabályok vonatkoznak a mesterséges intelligencia (MI) használatára az unión belül. A Parlament és a tagállamok hosszas egyeztetési folyamat lezárásaként állapodtak meg ideiglenesen az erre vonatkozó szabályozásról Brüsszelben. A világon egyedülálló módon, elsőként hoztak létre ilyen szinten összehangolt szabályozási keretrendszert, amely az MI jövőjét jelentős mértékben befolyásolja.

Minden politikai közösségben természetes, hogy a jövőt meghatározó kérdések mentén konfliktusok keletkeznek a különböző értékeket képviselő csoportok között, így az Európai Unió politikája is állandó feszültségekkel van tele. Fontos azonban, hogy ezek a konfliktusok csak polarizálják a közösség belső politikai terét, és ne okozzanak nehézségeket a versenytársakkal való versenyben. Ezzel a dilemmával az Európai Uniónak is nap mint nap meg kell küzdenie, de a kompromisszumkeresés mellett fontos biztosítani a tagországok jogát arra, hogy képviseljék és megvédjék álláspontjukat a számukra fontos kérdésekben. 

Október 12-én – 5 nappal a legalább 1200 izraeli állampolgár életét követelő tragikus terrortámadás után – Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter egy sajtótájékoztató keretében azt nyilatkozta, hogy az Izraeli Fegyveres Erők „el fogják tüntetni a Hamászt a föld színéről.” Ennek ellenére ahogy korábban is írtunk róla, a terrorszervezet továbbra is ellenáll az izraeli haderő műveleteinek, kihasználva a nem hagyományos hadviselés adta előnyöket.

Bár a nemzetközi hadijog szigorúan tiltja az atomtöltetek bármely hadszíntéren való alkalmazását, és a nukleáris proliferáció megakadályozása napjaink diplomáciájának egyik legégetőbb kérdése, nem ezen fegyverek jelentik az egyetlen fenyegetést az emberiségre. Annak ellenére, hogy az úgynevezett „piszkos bombákat” csak egyes terrorcsoportok alkalmazásában tartották igazán veszélyesnek, az ezen eszközök okozta kockázatok mára valóban realizálódtak. William C. Potter (alapító igazgató, James Martin Center for Nonproliferation Studies, Middlebury Institute of International Studies), Sara Bidgood (Massachusetts Institute of Technology), valamint Hanna Notte (James Martin Center, Center for Strategic and Interenational Studies) a radiológiai fegyverek okozta veszélyekről, valamint a nemzetközi szabályozás kialakításának szükségességéről értekezett a Foreign Affairs hasábjain.

A tavalyi év tele volt váratlan fordulatokkal és meghökkentő eseményekkel, amelyek sokszor nagyon is sok hasonlóságot mutattak. 2023 legutolsó pillanataira is jutott egy meglepetés. II. Margit dán királynő ugyanis élő közvetítésben jelentette be, hogy 2024. január 14-én lemond a trónról. Dániában ezzel Angliához hasonlóan egy hosszú és meghatározó korszak zárul le.

Úgy tűnik, hogy Európa legnagyobb motorja, azaz a német gazdaság, komoly problémákkal küszködik. A német exportorientált gazdaságnak kifejezetten rosszul estek mind a pandémia okozta lezárások, illetve az orosz-ukrán háború miatt kialakult energiaválság. Ennek eredményeképp sok németországi cég dönthet úgy, hogy kiviszi a termelését más, megbízhatóbb területre. Ez pedig komoly fejtörést okoz Berlinnek. Ráadásul a német vezetés olyan stratégiai ügyekkel sem foglalkozott túl sokat, mint az energiabiztonság. Ez pedig láthatóan most visszaüt.

Egy lehetséges háború kitörésére figyelmeztetett Kim Dzsong Un, aki újabb nukleáris csapásokkal fenyegette meg az Amerikai Egyesült Államokat, illetve elrendelte a katonai előkészületek felgyorsítását is. A KCNA észak-koreai állami hírügynökség tájékoztatása szerint, az ország vezetője egy, a félszigeten "bármikor kirobbantható" háborúra hívta fel a figyelmet.

Lemondott az amerikai Borostyán Liga (Ivy League) egyik egyetemének, a Pennsylvaniai Egyetemnek az elnöke, Liz Magill – adja hírül a Reuters.

Milyen jövő elé néz Európa, és az Egyesült Államok, illetve miért lesz kulcsfontosságú a migrációs helyzet kezelése az idei, kivétel nélkül kulcsfontosságú választásokkor? A POLITICO év végi összefoglalóját szemlézzük.

A hónap elején a Szicília szigetén található Etna kitört, és a tűz és a jég festői látványát nyújtotta, amikor a két ellentétes elem a levegőbe emelkedett, nem messze Catania városától. Nemrég pedig egy négy kilométer hosszú hasadék nyílt a földben az izlandi Reykjanes-félszigeten. A kitörés a földben lévő hasadékon keresztül egy földrengés után kezdődött a Reykjaviktól délre fekvő területen, ahol november eleje óta nagyon erős volt a szeizmikus aktivitás.

Izrael ellen egyre több szélsőséges csoport fogott fegyvert a Közel-Keleten. A radikális Hámasz által október 7-én végrehajtott sokkoló támadást követően a térség más szélsőséges szervezetei is belesodródtak a konfliktusba. Így a Fatah, a Palesztin Iszlám Jihád, a libanoni székhelyű Hezbollah és még az igencsak távoli jemeni Húszik is.

Az elmúlt év jelentős előrelépések színtere volt a környezetvédelem terén, melyek közül néhányat előző, a témával foglalkozó cikkünkben már felsoroltunk. A továbbiakban bővítjük a listát, és végigvesszük azokat az eseményeket, melyeknek kulcsfontosságú szerepe lesz a Föld védelmében.

Annak ellenére, hogy az Európai Tanács döntése december 15-én zöld utat adott az Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal való csatlakozási tárgyalások megkezdésének, kétségtelen, hogy a két országnak számos kihívással kell szembenéznie, amíg az Unió tagjává válhatnak. Ilyen például az energiaszektor diverzifikálásának kérdése, hiszen Moldova és Ukrajna – annak ellenére, hogy igyekeznek minden lépést megtenni az orosz energiafüggés csökkentésének érdekében – továbbra is a szovjet típusú energiapiac csapdájának hátrányaival küzdenek. Ukrajna uniós tagság felé vezető útjának energiapiaci kihívásairól Andrian Prokip, a Ukrainian Institute for Future energiaügyi programjának igazgatója írt. 

Az elmúlt hónapokban a Moldovai Köztársaság helyzete főképp az európai integrációhoz való csatlakozás  kontextusában került a figyelem középpontjába, hiszen az Európai Tanács támogatta a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Ezzel párhuzamosan azonban Moldova esetében nem szabad figyelmen kívül az orosz befolyás (erről itt és itt írtunk részletesen) és a Dnyeszter menti de facto köztársaság helyzetét sem.

Niger az Európai Unió Száhel-régiós szövetségese volt, kiemeltképp a migráció és a terrorizmus elleni fellépés keretein belül. Az ország szorosan kapcsolódott Európa Afrika-stratégiájának végrehajtásához, szerepe elengedhetetlennek bizonyult. A migrációs és katonai együttműködés terén fennálló kapcsolatok megszakítására irányuló lépés, amelyet az Európával fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakításának tekintenek, mindkét régióra nézve messzemenő következményekkel jár. Elemzésünk Niger döntésének következményeit és a regionális migrációs dinamikára gyakorolt lehetséges hatását vizsgálja.

A globális felmelegedés és a klímaváltozás hatásai állandóan tetten érhetőek, a világ minden pontján. Pusztító hurrikánok, természeti katasztrófák, aszályok, erdőtüzek, kihaló állat- és növényfajták. Nem kérdés, hogy mennyire központi, világszintű problémát jelent, ami határokat nem ismerve söpör végig mindenütt, drasztikus módon leépítve a környezetet. Keveset hallunk azonban arról, hogy a klímavédelem és a felmelegedés elleni ’zöld mozgalom’ is hoz magával negatív következményeket – a POLITICO egy elemzése szerint mindezen intézkedések a svéd rénszarvaspásztorok ősi, nagy hagyományra visszatekintő mesterségének fennmaradását fenyegetik.

Az elmúlt hónapokban izgalmas változások álltak be a francia politikai életben. Az Európai Unió egyik legnagyobb gazdaságában és egyetlen atomhatalmában megtörni látszik a tripoláris egyensúly az Emmanuel Macron vezette Reneszánsz, valamint a baloldali és jobboldali rendszerellenes ellenzék között. A helyzetből Marine le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) emelkedhet ki újult erővel.

A 2022-es orosz-ukrán háború kitörését követően a közép- és kelet európai országok többsége újragondolta energiastratégiáját. A térségben ugyanis az orosz energiafüggőség még mindig rendkívül domináns. Habár ez nem egy mai történet, hiszen a régió függősége még a hidegháborúban épült ki. Alapvető probléma, hogy nincs megfelelő alternatíva az orosz import megkerülésére. Nem beszélve arról, hogy Moszkva geopolitikai érdekeinek érvényesítése céljából előszeretettel alkalmazta a gázfegyvert. A háború pedig megváltoztatta a jelenlegi helyzetet, ugyanis mind az Európai Unió, mind a kontinens keleti felén lévő államok szabadulnának az orosz függőségtől.

Ötven évvel ezelőtt történt, hogy Chilében Augusto Pinochet egy katonai puccs során magához ragadta a hatalmat, ezzel egy időben pedig az ország demokratikusan megválasztott elnöke, Salvador Allende öngyilkosságot követett el. A dél-amerikai államban mind a mai napig a katonai diktatúra idején elfogadott alkotmány van érvényben, és úgy tűnik, hogy még egy ideig érvényben is marad, hiszen a chileiek 2023. december 17-én ismét elutasították az alkotmánymódosítási kezdeményezést.

Az idén történt számos természeti katasztrófa mellett talán észre sem vettük az apró győzelmeket, melyekkel előrelépést értünk el a klímaváltozás visszafordításában. A BBC Future Planet csoportja összeszedte ezeket, hogy az év lezárásával megünnepelhessük őket.

A technológia fejlődése lassan az élet minden területét eléri, kezdve a legalapvetőbb, mindennapi tevékenységektől egészen a komoly, országos szintű kérdésekig, mint a haderő, vagy a nemzetbiztonság. Visszatérve azonban a mindennapi teendőkre, a vásárlás könnyítését már a 2010-es évek elejétől kezdve a mesterséges intelligencia, illetve a robotok alkalmazásával igyekeztek előrelendíteni, amely az utóbbi időben igen komoly áttöréseket ért el. A The Economist a fejlődés útját, illetve a drónok és robotok alkalmazását járja körbe legújabb cikkében.

Sokan nem is hinnék el, hogy egy igen közkedvelt, főleg angol nyelvterületen fogyasztott karácsonyi ital milyen komoly, viszontagságokkal teli múltra tekint vissza. Sőt, nemcsak viszontagságokra, hanem komoly razziákra is, melyek a nevéhez köthetőek. A The Economist karácsonyi cikkében arról számol be, hogy a katonai szigor és a fegyelem, többszáz kadét, valamint nagymennyiségű tojáslikőr hogyan indította el az ún. „tojáslikőr forradalmat.”

Ceuta és Melilla különleges területeknek számítanak nemcsak spanyol, hanem Európai Uniós szempontból is, hiszen ez a két szóban forgó autonóm város az EU egyetlen olyan területei, amelyek nincsenek az európai kontinensen. A városok azonban az évek során számos területi disputa és migrációs krízis középpontjában álltak, ami még szövevényesebbé tette színes, kulturálisan sokszínű történelmüket. A két terület történetét a BBC cikke alapján mutatjuk be.  

Celina Realuyo, a Wilson Center vendégelőadója szerint Izrael és a Hamász október 7. óta tartó küzdelmének következtében fennáll a lehetőség, hogy a Hezbollah is komoly szerepet vállaljon a konfliktusban. Ez azonban nem csupán az Izraellel szembeni határvillongásokban nyilvánulhat meg az ország északi részén, hanem akár egy terrorakcióban is az USA vagy Dél-Amerika valamely állama ellen.

Ahogyan blogunk egy korábbi írásából értesülhettünk, Chile visszahívta izraeli nagykövetét, miután az október 7-i terrorcselekményt követően Izrael ellentámadásba lendült. Farkas Dániel szerint a dél-amerikai ország döntésének hátterében olyan geopolitikai okok húzódhatnak meg, mint az arab országokhoz való közeledés vagy az USA külpolitikájának elutasítása.