Az Európai Unió döntése alapján a jövőben szigorúbb szabályok vonatkoznak a mesterséges intelligencia (MI) használatára az unión belül. A Parlament és a tagállamok hosszas egyeztetési folyamat lezárásaként állapodtak meg ideiglenesen az erre vonatkozó szabályozásról Brüsszelben. A világon egyedülálló módon, elsőként hoztak létre ilyen szinten összehangolt szabályozási keretrendszert, amely az MI jövőjét jelentős mértékben befolyásolja.

A rendelettervezet célja biztosítani, hogy az európai piacon forgalomba hozott és használt mesterségesintelligencia-rendszerek biztonságosak legyenek, és tiszteletben tartsák az alapvető jogokat és az uniós értékeket. A mérföldkőnek számító javaslat célja továbbá ösztönözni a mesterséges intelligenciára irányuló beruházásokat és innovációt Európában. A fő elképzelés

kockázatalapú megközelítés mentén szabályozni a mesterséges intelligencia azon képességét, hogy kárt okozzon a társadalomnak: minél nagyobb a kockázat, annál szigorúbbak a szabályok.

A tervezet az első olyan jogalkotási javaslat a világon, amely a témával foglalkozik, és így – akárcsak a GDPR, vagyis az általános adatvédelmi rendelet – globális standardot jelenthet más joghatóságok számára is, előtérbe helyezve a technológiai szabályozás európai megközelítését a világban.

"Európa úttörő szerepet vállalt, és megértette a globális szabványalkotó szerepének fontosságát. Úgy vélem, ez egy történelmi nap" - mondta Thierry Breton belső piacért felelős biztos egy sajtótájékoztatón.
Az Európai Parlament , az Európai Bizottság és a Tanács hónapokig tartó tárgyalássorozat után jutott politikai megállapodásra az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló törvényének (EU AI Act) életbe léptetéséről. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által "globális elsőként" üdvözölt "történelmi" törvény az EU-t a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás éllovasaként pozícionálja, mivel így

Európa "a legelső kontinens, amely egyértelmű szabályokat határoz meg a mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan".

Ezzel a mérföldkőnek számító jogszabállyal az EU messzemenő és átfogó jogi keretet kíván létrehozni az MI-rendszerek szabályozására az egész Unióban – annak biztosítása érdekében, hogy a mesterséges intelligencia a rendszerek "biztonságosak legyenek" és "tiszteletben tartsák az alapvető jogokat és az uniós értékeket" – miközben arra törekszenek, hogy ösztönözzék a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásokat és innovációt Európában. Amint az egységes szerkezetbe foglalt szöveget az elkövetkező hetekben véglegesítik, a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály rendelkezéseinek többsége a hatálybalépését követő két év elteltével lesz alkalmazandó.

The 🇪🇺 AI Act is a global first.

A unique legal framework for the development of AI you can trust.

And for the safety and fundamental rights of people and businesses.

A commitment we took in our political guidelines - and we delivered.

I welcome today's political agreement.

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) December 8, 2023

A határozat szerint a döntés vonatkozna a mesterséges intelligencia kormányok általi felhasználására a biometrikus megfigyelésben, valamint népszerű AI-rendszerek szabályozására, mint például a ChatGPT. A javaslat szerint

a kormányok csak bizonyos bűncselekmények áldozatai esetében, jelenlegi vagy előrelátható fenyegetések – például terrortámadások – megelőzésére, valamint a legsúlyosabb bűncselekményekkel gyanúsított személyek felkutatására használhatnak valós idejű biometrikus megfigyelést a közterületeken.

A törvény kockázatalapú megközelítést vezet be, amely az MI-rendszereket potenciális veszélyességük alapján négy osztályba sorolja: elfogadhatatlan kockázatú, magas kockázatú, korlátozott kockázatú és minimális/kockázatmentes.

Ezen kategorizálás alapján alakítottak ki egy koherens megközelítést, amelynek értelmében az alapvető jogokat veszélyeztető, elfogadhatatlan kockázatú MI-rendszereket teljes mértékben betiltják. Ez magában foglalja az érzékeny, személyes adatokat és jellemzőket alkalmazó biometrikus kategorizálási rendszereket, a munkahelyi érzelmek felismerésére létrehozott eszközöket és az úgynevezett prediktív rendészet vagy automatizált igazságszolgáltatás bizonyos alkalmazásait. A jelentős potenciális kárt okozó, nagy kockázatú MI-rendszerekre átfogó kötelezettségek vonatkoznak, ideértve a kockázatcsökkentést, az adatkormányzást, az átláthatóságot és a megfelelőségértékelést. A korlátozott kockázatú MI-rendszerekre minimális átláthatósági kötelezettségek vonatkoznak, míg a minimális/kockázatmentes MI-rendszerek nagyobb rugalmasságot élveznek az önkéntes magatartási kódexek ösztönzése révén.

A jogszabály hatálybalépését követően a végrehajtás elsősorban az illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatóságok hatáskörébe fog tartozni, amelyeket az Európai Bizottságon belül működő Európai Mesterségesintelligencia-hivatal támogat, amelynek munkáját független szakértőkből álló tudományos testület segíti majd az általános célú MI-modellekkel kapcsolatos tanácsadással. Továbbra is működik majd a tagállamok képviselőiből álló MI-Testület, amely koordinációs feladatokat lát el. Testületileg képviseltetik magukat továbbá a kérdésben leginkább érdekelt felek: az ipar képviselői, a kkv-k, a civil társadalom és a tudományos élet képviselői.

A szankciós politika szerint a szabálysértésekért kiszabható bírságok a jogsértés súlyosságától függően változnak:

a helytelen információk szolgáltatásáért járó 7,5 millió eurótól, illetve a vállalat teljes éves forgalmának 1,5%-ától a tiltott MI-alkalmazásokra vonatkozó szabályok megsértése esetén kiszabható 35 millió euróig, illetve a forgalom 7%-áig terjedhetnek.

Miközben az EU a jogszabály végrehajtására készül, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos globális környezet válaszút előtt áll, és valószínűleg más nemzetek is ihletet merítenek majd az európai megközelítésből.

Az elkövetkező években a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály gyakorlati következményei is érvényesülni fognak, amelyek globális szinten alakítják a mesterséges intelligencia fejlesztésének és irányításának jövőjét. Kell ugyanis, hogy nemzetbiztonsági és egyéni szabadságjogi megfontolások révén bizonyos határokat szabjon a jog egy olyan iparágban, ami félelmetes gyorsasággal fejlődik, pillanatról pillanatra újul és a mindennapi élet egyre több részén tetten érhető – mind a köz-, mind a magánszférában.

Mindenki számára létfontosságú, hogy megértsük azt a hatalmas potenciált, amely ebben az új technológiában rejlik – ugyanakkor a vele járó kihívásokat és felelősségeket is kezelnünk kell. Ehhez átfogó keretrendszerre van szükségünk, amely biztosítja a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek megbízható és biztonságos kiaknázását.

Szemlézte: Pálházi-Nagy Fanni

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon