2024-ben csaknem 3600 spanyol katona szolgálhat mintegy 20 nemzetközi katonai misszió keretein belül európai, afrikai és közel-keleti országokban is – adta hírül az El País.
A többi között a nemrég kirobbant két háború, illetve a feszült nemzetközi viszonyok is arra ösztönözték a spanyol fegyveres erőket, hogy az eddigiekhez képest megnöveljék a nemzetközi katonai missziókban részt vevő haderő számát: idén a már tizenhét működő misszión kívül további kettő veszi kezdetét Romániában és Szlovákiában, mindent egybevetve pedig mintegy 3600 katona fog tartósan is valamely európai, afrikai vagy közel-keleti országban tartózkodni, 450 fő ideiglenesen, további 2500 fő pedig tengeren kerülhet bevetésre.
🇪🇦 España superará los 3.500 militares desplegados en el exterior en 2024. En la Antártida, África, la frontera con Rusia o el océano Índico, las Fuerzas Armadas participarán en una veintena de misiones de la UE y la OTAN. https://t.co/H0WkBS3O2z
— ABC.es (@abc_es) December 31, 2023
Mindezeken felül, az idei évben Spanyolország lesz a NATO Lestben állomásozó nemzetközi brigádjának keretnemzete is, ahol egy mintegy 700 főből álló taktikai csoportot is létrehoznak az ún. „Könnyű Légiszállító Brigádból” (Brigada Ligera Aerotransportable – BRILAT), amelynek tagjai cseh, szlovák, szlovén, német és amerikai katonák lesznek.
A keretnemzeti szerep betöltésén kívül Spanyolország mintegy 250 tengerészgyalogosból álló taktikai alcsoportot küld a francia vezetésű nemzetközi brigádba, mely Romániában állomásozik.
Az orosz-ukrán háború közelsége miatt további 40 katona állomásozik Romániában, mintegy 100 fő pedig Lettországban, akik a légi megfigyelésért és védelemért lesznek felelősek. Az év első negyedében Spanyolország 240 katonát küld a NATO állandó flottáihoz (SNMG1), melynek vezetése alatt a spanyol katonák feladata elsősorban az orosz flotta földközi-tengeri megfigyelése lesz.
Ahogy azt az ábra is szemlélteti, a legtöbb spanyol katona jelenleg Szlovákiában, Lettországban és Libanonban állomásozik. Azonban, a három ország közül kétségkívül
Libanonban a legkritikusabb a helyzet, ahol a mintegy 700 katona gyakorlatilag két tűz közé szorult: miután október 7-én a Hamász brutális terrortámadást indított Izrael ellen, a Hezbollah – amely egyébként Irán szövetségese – valamint az izraeli hadsereg szinte napi szintű tűzharcban állnak egymással.
A helyzet tovább fokozódott a bejrúti gyilkosság után, ahol az izraeli támadásokban nemcsak a Hamász egyik kulcsfiguráját, hanem a Hezbollah számos katonáját is sikerült likvidálni. Eltekintve az eszkaláció folyamatos veszélyétől, Izrael mindezidáig nem tervez egy második, északi frontot nyitni, habár sokan tartanak attól, hogy a gázai hadművelet befejeztével az izraeli haderő a Hezbollah dél-libanoni kiűzését venné fontolóra.
Az utóbbi időszakban Irak gyakorlatilag Irán és az Egyesült Államok versengésének egyik fő színterévé vált. Jelenleg 362 spanyol katona tartózkodik ott, közülük 183 az ENSZ missziók keretében van jelen, 179-en pedig amerikai vezetésű speciális hadműveletekben vesznek részt. Elméletben mindkét hadművelet célja az iraki hadsereg kiképzése az Iszlám Állam elleni küzdelemre, azonban a Washington és Bagdad közötti, fokozatosan növekvő feszültség miatt a katonai jelenlét gyakorlatilag nem kívánatossá vált.
Miután az ENSZ visszavonta nigeri és mali misszióit, csupán a Száhel-övezetben maradt európai haderő, ahol nemcsak a Wagner zsoldosainak, hanem a dzsihádistáknak is sikerült megvetni a lábukat. Spanyolországnak ebben a régióban 21 katonája van kiküldetésben, akik többnyire Szomáliában állomásoznak.
A kalózok okozta fenyegetés továbbra sem csökken, eltekintve attól, hogy az EU Atalanta hadművelete ténylegesen sikeresnek könyvelhető el, mivel az elmúlt három évben nem történt semmilyen szomáliai kalóztámadás. A helyzet egészen tavaly decemberig változatlan maradt, amikor is egy bolgár teherhajót és egy iráni halászhajót ért támadás. Mindezeken felül, nem szabad elfelejteni az újonnan fellépő húszi fenyegetést sem, amely elviekben csak az izraeli hajókat, a gyakorlatban pedig minden hajót érint, amely a Vörös-tengeren tartózkodik.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
