Az új évben futótűzként terjednek a gazdatüntetések egész Európában, próbára téve a politikusokat. Traktoros felvonulások, tűzgyújtások és tojással való dobálózás jellemzi a tiltakozó termelőket.

Múlt héten Ungvárra látogatott Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere ahol hivatali kollégájával, Dimitro Kulebával és Andrij Jermakkal az ukrán elnöki hivatal vezetőjével folytatott párbeszédet. A találkozón elsődleges téma volt az EU-s segélycsomag és a magyar kisebbségi jogok megosztó kérdésében való dűlőre jutás.

Egyre erőteljesebben dolgozik Oroszország gazdasági és diplomáciai kapcsolatainak elmélyítésén Kínával és a globális déllel, mindezt egy új világrend kialakításának érdekében. Akcióival mindinkább igyekszik aláásni nemcsak az Amerikai Egyesült Államok által uralt nemzetközi pénzügyi rendszert, hanem az egész Nyugatot is.

2024. a választások éve. Idén közelítőleg 64 országban és az Európai Unióban kerül/került sor választásokra, így január 13-án Tajvanon is. Az eseményeket az egész világ feszült figyelemmel kísérte, a Tajpej, Washington és Peking között ellentétek következtében, melyről itt írtunk bővebben. Annak ellenére azonban, hogy a választásokat, idén harmadjára nyerte meg az eddig kormányon lévő Demokratikus Progresszív Párt (DPP), az eredmények kihirdetése után Nauru, az ország korábbi szövetségese, megszakította diplomáciai kapcsolatait Tajvannal – az okokról és a következményekről a Reuters készített összeállítást.

Németországban évek óta heves vita tárgyát képezi a muszlim lakosság helyzete a társadalomban. Az ország 83,2 millió lakosából mintegy 5,5 millió muszlim; megközelítőleg 3 millió ember török vagy török gyökerekkel rendelkezik. A „helyi” imámképzés gondolata fontos és érdekes következményekkel járhat – számol be róla a Reuters.

(A Şehitlik mecset Berlinben)

Moldova 2022 márciusában nyújtotta be az Uniós tagság iránti kérelmét, majd júniusban meg is kapta a tagjelölti státuszt. 2023 decemberében pedig a csatlakozási tárgyalások is megkezdődhettek az országgal.

Bolíviában már több mint egy éve zajlik a korábbi és a jelenlegi szocialista elnök harca az uralkodó párt, a MAS (Movimiento al Socialismo, Mozgalom a Szocializmusért) irányításáért és így a 2025-ös elnökválasztás megnyeréséért. A küzdelem 2024 januárjában új szintre lépett a korábbi elnök 2025-ös indulásának diszkvalifikálásával, és több országos főútvonalat lezáró tüntetésekkel.

Az Európai Unió azzal fenyegetőzik, hogy Magyarországot elhallgattatja, ha blokkolja az Ukrajnának szánt forrásokat. Sőt, a vezetők körében még az is felmerült, hogy kiiktassák Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az uniós szavazásból.

Hónapok óta tartó viták után Recep Tayyip Erdogan török államfő is jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, ezzel az északi ország még egy lépéssel közelebb került a védelmi szövetségbe való belépéshez. Az utolsó aláírást Magyarországtól várja a szövetség.

A jemeni húszik az izraeli-gázai konfliktus 2023. október 7-i kirobbanása óta számos esetben támadtak drónokkal, ballisztikus rakétákkal és cirkálórakétákkal nyugati hadihajókat és majdnem véletlenszerűen kiválasztott kereskedelmi hajókat az Arab-tengeren, az Ádeni-szorosban és a Vörös-tengeren. Fabian Hinz, az International Institute of Strategic Studies elemzője felhívja a figyelmet, hogy a húszik folyamatosan fejlesztették az elmúlt években csapásmérő arzenáljukat, így egyre komolyabb veszélyt jelentenek a partjaik előtt futó fontos hajózási útvonalra.

Az Etiópiát súlytó éhínség központja a háború által megviselt Tigré régió, ahol a falusiak az 1984-es éhínség megismétlődésétől tartanak, amely 1 millió áldozatot követelt. A konfliktus és a szárazság együtt hasonló helyzetet teremthet.

Jelentősen megnőttek Donald Trump esélyei az amerikai elnökválasztáson való indulásra, miután egyik legnagyobb riválisa visszalépett, ő maga pedig magabiztos győzelemmel nyerte meg az eddigi két, Iowa és New Hampshire államban megrendezett republikánus előválasztást.

Az elmúlt két hónapban a Vörös-tengert az Arab-tengerrel összekötő stratégiai fontosságú kereskedelmi útvonalon a húszi lázadók támadásai arra késztették a világ legnagyobb hajótársaságait, hogy több hétre leállítsák a Szuezi-csatornán való áthaladást. A legtöbben a hatalmas anyagi károk ellenében átirányították hajóikat, vagy áttértek a légi szállításra. A Foreign Policy most a helyzet egy érdekes nyerteséről ír. 

A minden évben megrendezésre kerülő davosi Nemzetközi Gazdasági Fórum újabb lehetőséget kínált Ukrajna számára, hogy további segítséget kérjen. A találkozó már csak azért is kiemelkedő jelentőségű, hiszen nemcsak a Nyugat képviselteti magát, hanem olyan globálisan meghatározó hatalmak is, mint a Kínai Népköztársaság, India, illetve Brazília. A fórumon Kijevnek így lehetősége volt arra, hogy globálisan „kiterjessze” az Oroszország elleni büntető intézkedéseket. Nyilván ez nem egy egyszerű feladat, hiszen Kijev eddig kevésnek bizonyult a feladathoz, ráadásul sok ország érdekelt az Oroszországgal folytatott kereskedelemben.

Ha háború, akkor szankciók. Ilyen vagy ehhez hasonló mondatok válhatnának az orosz-ukrán konfliktus mottójává, amennyiben létezne ilyesmi. A háború kitörése óta folyamatosan gyarapodott azon intézkedések sora, amelyek kisebb-nagyobb mértékben nehezíthetik meg az orosz fél helyzetét. A gazdasági szankciók mellett azonban a sportvilágban is jelentős korlátozások jelentek meg.

Nemrégiben terjedt el a nemzetközi és spanyol sajtóban egyaránt, hogy új, magát progresszív, szociáldemokratának pozicionáló párt jött létre Spanyolországban, amely nagy eséllyel indul az idei Európai parlamenti választásokon is. Milyen változást idézhet elő a spanyol belpolitikában egy új, rendszerrel kritikus baloldal? És milyen hatással lesz a jobboldali pártokra? A The European Conservative cikkét szemlézzük.

Kim Dzsongun észak-koreai vezető január 16-i nyilatkozata, miszerint feladja a Dél-Koreával lehetséges megbékélést, megrázta a nemzetközi közösséget. A lépés jelentős változást jelent Észak-Korea külpolitikájában, és aggályokat vet fel a Koreai-félsziget jövőbeli dinamikájával kapcsolatban.

Tajvan megszavazta Lai Ching-te-t elnökének, ami a szuverenitáspárti Demokratikus Progresszív Párt (DPP) harmadik, történelmi ciklusát indítja el a hatalomban. Egy olyan eredmény, amit az Egyesült Államok várt, de ami feldühítheti Pekinget és fokozhatja a feszültséget a Tajvani-szorosban.

Az amerikai vezető demokrata politikusok hagyományosan a szabályozott bevándorlás pártján álltak. Ma ez az álláspont meginogni látszik. Mi okozta a változást? Van-e egyetértés ma a demokrata párton belül bevándorlás-ügyben? Erről ír David Leonhardt a New York Times reggeli rovatában. 

A bűnbandák látványos és összehangolt támadásainak sorozatát követően Ecuador kritikus fordulóponthoz érkezett, ahol az erőszakos bűncselekmények példátlan növekedésével kell szembenéznie. A TC Televisión elleni közelmúltbeli támadás Guayaquilban, Ecuador legveszélyesebb városában emlékeztetőként szolgál azokra a kihívásokra, amelyekkel a nemzet küzd.

Berlin, Potsdam, Kiel, Saarbrücken – Németországban több tízezres tüntetéshullám indult az AfD-vel és a fasizmussal szemben. Az apropó egy szélsőjobboldali „titkos találkozó” a bevándorlók elleni „mestertervről”, amin számos neofasiszta és neonáci szervezet részt vett. A tüntetéseknek akár komoly belpolitikai következményei lehetnek.

Keresztény híveket mészároltak le karácsony napján, amikor fegyveres banditák ámokfutásba kezdtek Közép-Nigériában, megölve több mint 100 hívőt. Később, a Boko Haram terroristáinak akciója január 4-én egy lelkész és legalább hat gyülekezeti tag életét követelte.

A húszi fegyveres csoport 2023. október 7-e óta tartó támadássorozatba kezdett. Számtalan alkalommal indítottak rakétákat és drónokat a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán haladó hajók ellen, ezzel megbénítva a világkereskedelem mintegy 12%-át.

Nemrég a lengyel rendőrség letartóztatta Varsóban a volt belügyminisztert és helyettesét. Az eset ráadásul a köztársasági elnöki palotában történt, igaz az események lefolyásakor Andrzej Duda elnök már nem tartózkodott rezidenciáján.

Ahogy az Alternatíva Németországért (AfD) erősödik, a párt náci múltja végett egyre több politikusban érik meg a párt betiltásának gondolata – írja a Politico.

A világ eseményeit olvasva sok emberen uralkodik el a szomorúság, tehetetlenség, apátia. Sok esetben a tehetetlenség érzet közömbösséghez, eltávolódáshoz vezet. Tényleg ennyire közönyös lenne az ember a tragédiák iránt, vagy valójában az empátia a hátsó mozgatórúgó?

Egyszerűen, hivatalosan és egyértelműen kijelentem, hogy ez nem Izrael álláspontja” – mondta Isaac Herzog izraeli elnök azokra a hírekre reagálva, amelyek szerint országa ki akarja telepíteni a palesztinokat Gázából. 

Alig két év hivatalban töltött idő után január 8-án lemondott Franciaország második női miniszterelnöke – számol be róla a BBC.

Több, mint 50 év után az első amerikai Holdra szálló egység elindult hosszú útjára a Földünket kísérő égitest felé, kereskedelmi szállítmányokkal megpakolva. Az Astrobotic magánvállalat által fejlesztett szonda tudományos kísérleteket és emberi maradványokat is szállít, miközben más cégek is kilövésre készülnek.

Colorado állam legfelsőbb bírósága és Maine állam közigazgatásának demokrata párti vezetője hivatali hatáskörben eljárva decemberben kizárta Donald Trumpot a 2024-es választásokon való indulásból. A volt elnök és kampánycsapata benyújtotta fellebbezését. A vitás helyzet az Egyesült államok legmagasabb szintű jogi fóruma, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt fog eldőlni.