2024. január 02. 16:00 - Danube Institute

Fenyegetéssel köszöntötte az új esztendőt Észak-Korea vezetője

Egy lehetséges háború kitörésére figyelmeztetett Kim Dzsong Un, aki újabb nukleáris csapásokkal fenyegette meg az Amerikai Egyesült Államokat, illetve elrendelte a katonai előkészületek felgyorsítását is. A KCNA észak-koreai állami hírügynökség tájékoztatása szerint, az ország vezetője egy, a félszigeten "bármikor kirobbantható" háborúra hívta fel a figyelmet.

north-korea-2662076_1280.jpg

Komoly veszélyekre figyelmeztetett Kim Dzsong Un, észak-koreai diktátor, aki a Koreai Munkáspárt központi bizottságának ötnapos ülésén a többi között arról beszélt, hogy az országot érő külső fenyegetések miatt folyamatos készültség indokolt hiszen “a koreai félszigeten bármikor kitörhet a háború”. A Reuters értesülései szerint a diktátor főképp az Amerikai Egyesült Államok által végrehajtott “ellenséges műveletek” kapcsán fejezte ki aggodalmát, ám a szomszédos Dél-Korea sem maradhatott ki a lehetséges ellenségek sorából. Kim Dzsong Un az óév utolsó napján arra utasította hadseregét, hogy „alaposan semmisítse meg” Dél-Koreát és az Egyesült Államokat, amennyiben az országok bármilyen katonai konfrontációt kezdeményeznek.

Ha az ellenség a katonai konfrontációt választja, hadseregünknek halálos csapást kell mérnie rájuk.” - fogalmazott a diktátor.

Észak-Korea már korábban is a "nukleáris háború szándékos provokációjának" minősítette Washington katonai tevékenységét, egyes amerikai stratégiai fegyverek bevetését is. Mindemellett Phenjan katonai erejét is igyekezett demonstrálni 2023-ban, Kim Dzsong Un pedig rendkívüli fontosságú tárgyalást folytatott például Vlagyimir Putyin, orosz elnökkel is. A két vezető elsősorban katonai fejlesztésekről és ezzel kapcsolatos megállapodásokról egyeztetett, ami jól mutatja, hogy Észak-Korea fokozni kívánja katonai erejét, illetve mindent igyekszik megtenni pozíciójának biztosítása érdekében.

Korábbi írásunkban beszámoltunk arról is, hogy 2023-ban Észak-Korea legjelentősebb haderőfejlesztése folyamatosan zajlott, hiszen ebben az évben egyebek mellett a Hwasong-18 (koreai nevén: Hwangsongpho-18) interkontinentális ballisztikus rakétát is tesztelték, amely az országban jelenleg fellelhető legmodernebb fegyver ebben a kategóriában. A Hwangsongpho-18 kilövésének ideje és körülménye beleillik abba a sormintába, amely szerint Észak-Korea a haderőfejlesztését nem kizárólag katonai célokra (tesztelés, adatok gyűjtése) alkalmazza, vagyis az egyes kilövéseknek jelzésértékük is van.” - olvasható írásunkban. 

Jogosan merülhet fel azonban a kérdés, hogy Kim Dzsongun egyre harsányabb és elrettentőbb nyilatkozatai mögött milyen mértékű valós fenyegetés lapulhat?

A korábban leírtak alapján jórészt arra következtethetünk, hogy a szigetország továbbra is ily módon igyekszik demonstrálni az erejét, az idő előrehaladtával pedig egy potenciális háború kirobbanásának előrejelzése is várható volt. A diktatórikus állam működésében és a nemzetközi színtéren való megjelenésében azonban kulcsszerepet kap a haderőfejlesztés és a katonai erőfitogtatás is. Az USA és Észak-Korea között kialakult feszültség érthető módon áll fenn, a jelenlegi nyilatkozatok az országok képviselői részéről pedig abszolút tükrözik a folyamatosan zajló erődemonstráció lépéseit. Nem valószínű, hogy az ellenséges szócsata a közeljövőben csendesedhet, hiszen az országok között hatalmas eltérések vannak, amelyek ellehetetlenítik a párbeszédet.

A világ számos pontján dúlnak fegyveres konfliktusok, míg néhány éve a közvélemény sokkal kisebb mértékben tartott egy esetleges háború kirobbanásától, mára drasztikusan megnövekedett azoknak a száma, akik rettegnek egy kialakuló háborútól. Észak-Korea szempontjából ez a tendencia hasznos, hiszen az ország mindvégig haderejére, befolyására kívánja felhívni a figyelmet. Az ország valódi belpolitikai helyzetéről, mindennapos működéséről a világ legtöbb pontján keveset tudni, az országot vezető Kim Dzsong Un pedig egyfajta rettegett titokzatos diktátor szerepében mutatkozik. Az országban kiemelkedően rossz az életminőség és az elmúlt években kialakult élelmezési válság tovább nehezíti az állam működését. Érthető módon külső támogatásra is szükség van, valószínű, hogy ebben nagy szerepet kaphat Oroszország a Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un között folytatott tárgyalások nyomán. Az európai és amerikai közvélemény rendkívül tart az agresszor szerepében tetszelgő Észak-Koreától, így valószínű, hogy egy esetleges békés párbeszéd nagy támogatottságot sem kapna. Ez a tény aggasztó, ám közvetlenül arra semmiképp nem utal, hogy Észak-Korea valóban támadásra készül az Egyesült Államok ellen.

Természetesen az ország hadereje és főképp nukleáris fegyverei nem alábecsülendők, hiszen a tesztelt ballisztikus rakéták között olyan is található, amely minden bizonnyal alkalmas volna akár az Egyesült Államok megtámadására is.

Ugyanakkor lényeges, hogy Észak-Korea nem egy esetleges háború kirobbanásából profitálna leginkább. Az ország diktatórikus rendszer szerint működik, a világtól jórészt elszigetelve, miközben számos komoly problémával küzd. A brutális eszközök bevetése jelenleg nem tűnik logikus lépésnek, hiszen a nukleáris fegyverek a környező országokat is veszélyeztetnék, ami kívül esik Észak-Korea érdekein, hiszen az ország növekvő katonai ereje ellenére szegény. Az elmúlt hónapokban azonban egyértelműen megfigyelhető az észak-koreai kommunikáció durvulása, mindenfajta erődemonstráció fokozódása, ami leginkább arra enged következtetni, hogy az ország egy lehetséges támadást teljes készültségben vár, és egyértelmű provokáció esetén mindenképp megteszi a nézőpontja szerint indokolt válaszlépéseket.

Szemlézte: Bonyhádi Lili

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása