Ahogy már korábban is írtunk róla sokan találgatták, hogy Putyin elnök mikor jelenti be, hogy indul a 2024-es orosz elnökválasztáson. 2023. december 8-án Putyin eloszlatta a kételyeket: egy katonai ceremónián egyértelműsítette, hogy ott lesz a jelöltek között – és minden bizonnyal győzelmet is arat – 2024 márciusában.
Az amerikai USS Carney hadihajó hétfőn egy kereskedelmi hajó segélyhívására reagált, miután "több lövedékkel" támadták meg a Vörös-tenger déli részén - közölte a CNN egy amerikai katonai tisztviselőre hivatkozva.
Egyre nagyobb a feszültség Venezuela és Guyana között, mivel a két ország határán fekvő régióra – mely jelenleg az utóbbihoz tartozik – mindkét fél igényt tart. Az eszkaláció elkerülése érdekében számos ország a tárgyalások fontosságát hirdeti, azonban a konfliktus ily módon történő megoldása csaknem hatvan évvel ezelőtt sem bizonyult eredményesnek.
Recep Tayyip Erdogan, török elnök Budapestre látogatott, hogy találkozzon Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével. Erdogannak ez volt a második látogatása Magyarországon az elmúlt négy hónapban, melynek célja kettős volt: a magyar-török kapcsolatok szorosabbá tétele és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt 100 év megünneplése. A megbeszélésén szóba került a magyar-török kapcsolatok továbbfejlesztése is.
Bár a magyar sajtó főképp a Magyar Honvédség katonai missziója miatt foglalkozott Csád helyzetével, azonban arról kevés szó esett, hogy az ország belpolitikája milyen folyamatoknak köszönhetően vált kifejezetten instabillá az elmúlt néhány évben.
Továbbra is tömegek érkeznek illegálisan az Egyesült Államokba Dél-Amerikából. Azonban, a latin-amerikai lakosság mellett a kínaiak száma is rohamosan megnőtt az utóbbi pár hónapban, elsősorban a kiinduló ország gazdasági körülményei és politikai nyomása miatt. A Kínából Amerikába irányuló migrációról a The New York Times készített beszámolót.
A Holokauszt után újonnan megalakult Német Szövetségi Köztársaságban külpolitikai törvényszerűséggé vált a formálódó zsidó állam feltétlen támogatása. Az elmúlt hónapokban elharapózó háború Izrael és a Hamász között azonban jelentős nyomás alá helyezte ezt az elköteleződést, ugyanis felszínre hozta a különböző hazai és nemzetközi kételyeket, feszültségeket Izrael támogatásával kapcsolatban. Can Merey cikkének szemléje.
November végén Kína, Japán és Dél-Korea külügyminiszterei négy év után először hivatalosan is összeültek és megállapodtak abban, hogy újrakezdik az együttműködést, valamint előkészítik az utat egy csúcstalálkozónak, amely az ázsiai szomszédok közötti feszültségek enyhítésére irányul – az évente megrendezett trilaterális tárgyalások újraindítása mellett.
A november 19-én tartott argentin választások második fordulójából a libertariánus Javier Milei került ki győztesen, a szavazatok 56 százalékával. Az új elnök december 10-i, Buenos Airesben megrendezett beiktatási ünnepségére olyan politikusokat is meghívtak, mint a magyar miniszterelnök, vagy Brazília egykori elnöke, Jair Bolsonaro. 
Lengyel kamionosok és mezőgazdasági termelők éjjel-nappal tartó blokád alá vették az egyik legforgalmasabb ukrán határátkelőhelyet, kiterjesztve ezzel a tiltakozást, amely miatt több mint ezer teherautó állt már napok óta kilométeres sorokban.
A Covid-19 vírus alig pár éve kezdett pusztítani a világon és vezetett ahhoz a két karanténokkal és lezárásokkal tűzdelt évhez, mely még frissen él az emberek emlékezetében. Kínában azonban újabb vírus kezdett el terjedni nyár elején, ami leginkább a kisgyermekeket érinti, ez pedig a tüdőgyulladás.
Nemrégiben terjedt el a kanadai sajtóban az a hír, hogy az Emberjogi Bizottság (Human Rights Commission) szerint a karácsony ünneplése bizonyíték Kanada „kolonialista”, vallásilag intoleráns múltjára.
Észak-Korea nemrég bejelentette, hogy komolyabb fegyveres erőket és új fegyvereket telepít déli határára, egy nappal azután, hogy Szöul felfüggesztette a két Korea közötti 2018-as katonai megállapodás egy részét, tiltakozásul Phenjan kémműholdjának fellövése miatt.
Ahogyan már írtunk róla, a novemberben megrendezett holland választások győztese a Geert Wilders által vezetett Szabadságpárt lett. Ahogy arról a The Spectator is beszámolt, a holland Szabadságpártnak (VVD) a 2021-es választás eredményeihez képest több, mint kétszer annyi mandátumot (37-et) sikerült szereznie a 150 tagú holland parlamentben. A találgatások november 22. óta folynak, hogy vajon Wildernek sikerül-e kormányt alakítania, és ha igen vajon mely pártokkal közösen?
Az Európai Parlament képviselői 2023-ban a Szaharov-díjat a 2022 szeptemberében elhunyt Mahsza Amininek, valamint az Iránban a rezsim nőket elnyomó politikája ellen küzdő mozgalomnak ajánlották, amelynek átadására december 13-ánkerül sor. A nőjogi mozgalom azonban az utóbbi időszakban háttérbe szorult, amely egyrészt annak köszönhető, hogy a közvélemény figyelmét leginkább a gázai helyzet köti le, másrészt pedig betudható az iráni rezsim egyre erőszakosabb elnyomásának is.
Az időjárási körülmények, amelyek a leginkább képesek hatni a háború alakulására, most is a védekező félnek kedveznek. Az irdatlan mennyiségű esőzés gyakorlatilag sártengerré alakította a háborús övezetet. Az úgynevezett raszputyica időszaka köszöntött be, amelynek köszönhetően egyik fél sem képes jelentősen változtatni a jelenlegi front arculatán.
Három év után végül november közepén érkezett Berlinbe Recep Tayyip Erdogan. A török államfő Olaf Scholz kancellárral és Frank Walter-Steinmeier köztársasági elnökkel tárgyalt a német fővárosban. Míg a török elnök a tűzszünet szükségességét hangsúlyozta, német kollégája úgy fogalmazott: “Izraelnek minden joga megvan arra, hogy megvédje magát.”
Több, mint két hónapja már, hogy 2023. október 7-én a Hamász terrorszervezet erői előre kitervelt, komplex támadást hajtottak végre Izrael ellen. Bár a hadviselő felek adatait érdemes kritikus szemmel nézni, az biztos, hogy több ezer izraeli és palesztin civil vesztette életét a konfliktusban, míg a sérültek száma akár ötszámjegyűre is rúghat. A humanitárius helyzetet jelentősen súlyosbítja, hogy – amint korábban is írtunk róla - a Hamász terroristái emberi pajzsként használják mind az október 7-e óta elfogott izraeli és külföldi túszokat, mind a Gázában ragadt palesztin lakosságot.
Ingoványos a talaj a jövő héten esedékes uniós állam-és kormányfői csúcstalálkozó lába alatt. A találkozón nemcsak Ukrajna jövőbeni, 50 milliárd euró értékű támogatásának megszavazása a tét, hanem az ország csatlakozási tárgyalásainak napirendre tűzése is.
2023. november 29-én, 100 éves korában elhunyt Henry Alfred Kissinger volt amerikai külügyminiszter, a világ egyik, ha nem a legismertebb diplomatája. Személye és szakmai pályafutása alapjaiban határozta meg az amerikai külpolitikát, ezért nem túlzás kijelenteni, hogy a világtörténelem alakulására is nagy hatást gyakorolt. Bár tevékenységének bemutatása hosszú életrajzi köteteket igényelne, halála kapcsán érdekes áttekinteni azokat az eseményeket, amelyek a kivételes képességű személy életében kiemelt szereppel bírtak, és amelyek minden bizonnyal beírták a nevét a történelemkönyvekbe.
Kissinger 1983-ban, egy általa elnökölt bizottság ülésén (forrás: Shutterstock)
Izraellel, az országban zajló háborúval, valamint az országot jelenleg sújtó nehézségekkel ismerkedhettek meg a Danube Institute konferenciájának résztvevői 2023. november 27-én a Lónyay-Hatvany villában. A nap során a meghívott tudósok, szakértők, zsidó vezetők, valamint izraeli és magyar egyházi tisztségviselők nemzetközi csoportja három panelbeszélgetés keretein belül foglalkoztak az egyes témakörök aktuális kérdéseivel, valamint a területeken végzett kutatások eredményeivel. A harmadik panelbeszélgetés szemléje következik.
Az Európai Unió Magyarországtól 2022 december óta az uniós strukturális alapokból származó mintegy 22 milliárd eurós összeget tart vissza különböző korrupciós vádak, jogállamisági kérdések és egyes reformok hiánya miatt, egészen addig, amíg Budapest nem mutat ,,előrelépést”.
Izraellel, az országban zajló háborúval, valamint az országot jelenleg sújtó nehézségekkel ismerkedhettek meg a Danube Institute konferenciájának résztvevői 2023. november 27-én a Lónyay-Hatvany villában. A nap során a meghívott tudósok, szakértők, zsidó vezetők, valamint izraeli és magyar egyházi tisztségviselők nemzetközi csoportja három panelbeszélgetés keretein belül foglalkoztak az egyes témakörök aktuális kérdéseivel, valamint a területeken végzett kutatások eredményeivel.
A BBC felmérése sokkoló eredményekhez vezetett a közel-keleti olajvállalatok által kibocsátott mérgező anyagok mennyiségét tekintve. A jelentés rossz fényt vet az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának otthont adó Egyesült Arab Emírségekre is.
Izraellel, az országban zajló háborúval, valamint az országot jelenleg sújtó nehézségekkel ismerkedhettek meg a Danube Institute konferenciájának résztvevői 2023. november 27-én a Lónyay-Hatvany villában. A nap során a meghívott tudósok, szakértők, zsidó vezetők, valamint izraeli és magyar egyházi tisztségviselők nemzetközi csoportja három panelbeszélgetés keretein belül foglalkoztak az egyes témakörök aktuális kérdéseivel, valamint a területeken végzett kutatások eredményeivel.
“Irreleváns”, “idejétmúlt”, “középkori”. Mondják sokan. De vajon miért örvend mind a mai napig ekkora népszerűségnek a monarchia Nagy-Britanniában, és mi is a szerepe az egyébként demokratikus berendezkedésű államok életében? Történelmi-politológiai elemzés.
Hosszú hónapok óta folyik a vita az ukrán politikusok között a jövő márciusban esedékes elnökválasztásról. Hogyan lehetne a háború közepette választásokat tartani? Hogyan tudnák sikeresen lebonyolítani? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések foglalkoztatják az ukrán politikusokat nemcsak külső, hanem belső nyomás hatására is.
Egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint Franciaország történetében először fordult elő, hogy az országban a második leggyakrabban beszélt nyelv az arab, amelynek a becslések szerint három-négymillió beszélője van. Az ebből adódó népességarány a főként észak-afrikai származásúak javára alakul ki, és ez komoly következményekkel járhat – írja a The European Conservative.
Kormánypárti képviselők kezdeményezésére októberben a magyar parlament elfogadta a Hamasz Izrael elleni támadásának áldozatai melletti kiállásról, illetve a terrorizmus elítéléséről szóló politikai nyilatkozatot.
Bár hivatalos megerősítésre még nem került sor, a Reuters exkluzív forrásokra hivatkozva november elején megírta, hogy Putyin elnök minden bizonnyal indulni fog a 2024 márciusában rendezendő elnökválasztáson. Bár a választások kimenetele egyelőre bizonyosnak tűnik, az eliteken belül az elnöki ciklus vége mégis feszültségeket okozhat. Arról, hogy milyen változások várhatók a 2024-es elnökválasztással összefüggésben, Mikhail Vinogradov, a St.Petersburg Politics Foundation alapítója és elnöke írt a Carnegie Endowment for International Peace felkérésére.
