Celina Realuyo, a Wilson Center vendégelőadója szerint Izrael és a Hamász október 7. óta tartó küzdelmének következtében fennáll a lehetőség, hogy a Hezbollah is komoly szerepet vállaljon a konfliktusban. Ez azonban nem csupán az Izraellel szembeni határvillongásokban nyilvánulhat meg az ország északi részén, hanem akár egy terrorakcióban is az USA vagy Dél-Amerika valamely állama ellen.

Sajnos napjainkban már kevés embert lepne meg, ha Nyugat-Európában szélsőséges iszlamisták egy csoportja, az Izrael és a Hamász közti konfliktust ürügyként használva, terrorakciót hajtana végre. Az Iszlám Állam felemelkedését és a 2015-ös párizsi terrortámadást követően 2016-ban Nizzában és Brüsszelben is lecsaptak az iszlám szélsőségesek. Az Európai Unió számos országa azóta sem képes megfelelő választ adni a tömeges bevándorlásra, vagy a már ide érkezettek integrációjának sikertelenségére. Az események azokat a politikusokat és szakértőket igazolták, akik összefüggést láttak az illegális bevándorlás, az asszimilációs kísérletek kudarca és a szélsőségesek terrorcselekményei között. A problémák kezelése helyett azonban az elmúlt nyolc évben csupán a hagyományos, zsidó-keresztény értékrend fő áramból való fokozatos kiszorulásának, illetve a progresszív ideológia és az iszlám furcsa keveredésének lehettünk a szemtanúi.

Ez ugyanakkor nem feltétlenül járt pozitív értelemben vett sokszínűséggel, mert már nem képviseli sem a klasszikus liberális értékeket, például a vallás- vagy szólásszabadságot, csak a politikai korrektséget.

Dél-Amerika helyzete különbözik Nyugat-Európáétól és az Egyesült Államokétól, azonban ez nem jelenti azt, hogy a szélsőséges iszlám nem jelenthetne fenyegetést a távoli kontinensre. Sőt, mi több, mielőtt az egész világot megrázó 2001. szeptember 11-i terrortámadás megtörtént volna, a kilencvenes évek elején Argentínában már két szörnyű terrorcselekményt hajtottak végre síita szélsőségesek. 1992-ben a Buenos Aires-i izraeli nagykövetség épületét célzó robbantás során 22 ember vesztette életét és 242-en sérültek meg. Mire a legnagobb zsidó közösséggel rendelkező latin-amerikai ország fel tudta volna dolgozni a történteket, addigra a Hezbollah aktivistái újabb merényletet hajtottak végre 1994-ben. Ezúttal egy zsidó kulturális központot ért támadás, melynek 85 halálos áldozata lett és több mint 300 sebesültje.

Tekintettel arra, hogy Irán mindig is a Hezbollah és a különböző síita terrorszervezetek támogatójának hírében állt, a Buenos Aires-i merényletek után az argentin-iráni kapcsolatok megromlottak.

Ez csupán egy újabb ok, amiért az Izrael-barát Javier Milei nem akar Iránnal egy időben belépni a 2024-ben bővülő BRICS-be. Érdekes lehet megemlíteni azt is, hogy az 1992-es és az 1994-es merénylet idején a szíriai származású Carlos Menem volt Argentína elnöke, aki minden bizonnyal nem szerzett jó pontokat a Hezbollah előtt azzal, hogy a politikai karrierjének beindítása érdekében az iszlám vallást elhagyva áttért a kereszténységre.

Felmerül a kérdés, hogy Argentína és a többi dél-amerikai állam tanult-e a kilencvenes évek szörnyűségeiből, vagy ugyanúgy ki lennének szolgáltatva egy újabb támadásnak? A szakértők között általános az egyetértés abban, hogy az argentin-brazil-paraguayi hármashatár vidéke ideális környezetet biztosít a síita szélsőségeseknek a rejtőzködésre, mivel

az 1975 és 1990 között lezajlott libanoni polgárháború időszakában számos iszlám vallású bevándorló érkezett a térségbe, így a radikálisok is könnyebben elvegyülhetnek itt.

A BBC és a The Jerusalem Post értesítésiből egyaránt arról tájékozódhattunk, hogy 2023. novemberében a Hezbollah újabb akciósorozatot akart végrehajtani Dél-Amerikában. Ezúttal nem Argentínában, de még csak nem is a periférikus hármashatár térségében, hanem Brazília gazdasági szempontból fontos délkeleti régiójában. Meglepő, de úgy tűnik, hogy Latin-Amerika második legnagyobb zsidó közösségével rendelkező állama sincs biztonságban csak azért, mert elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva támogatja a palesztin államiság ügyét, vagy mert jó kapcsolatokat ápol Iránnal és az arab államokkal. A szélsőségesek szemében ez kevés. Mindazonáltal egy, a fővárost, továbbá São Paulo és Minas Gerais államokat érintő razzia során a brazil rendőrség - a Moszad támogatását élvezve - letartóztatta a Hezbollah két aktivistáját, meghiúsítva azon tervüket, hogy zsidó és izraeli célpontokat támadjanak meg.

Eduardo Bolsonaro brazil politikus X-bejegyzésében hívta fel az emberek figyelmét az eseményre, mintegy elítélve azon vélekedéseket, amelyek bagatellizáljak a terrorizmus és mindenekelőtt a Hezbollah által jelentett veszélyt. Ugyan nem tudni pontosan miért, de édesapja - a Javier Mileihez hasonlóan szintén Izrael-barát Jair Bolsonaro - elnöksége alatt nem minősítette terrorszervezetnek a militáns csoportot, noha Bolsonaro mindig is rossz véleménnyel volt az Iráni Iszlám Köztársaságról továbbá a szomszédos Paraguay és Argentína is terrorszervezetként tekint a Hezbollahra.

Para quem não acha que existe terrorismo no Brasil 👇 https://t.co/AkPUXLCgfu

— Eduardo Bolsonaro🇧🇷 (@BolsonaroSP) November 8, 2023

A latin-amerikai példák alapján elmondható, hogy lényegtelen milyen messze fekszik egy ország a Közel-Kelettől vagy hogy milyen gesztusokat tesz a kormányzat a muszlimok felé, ahol a szélsőségesek megjelennek, ott a civil lakosság állandó fenyegetésnek van kitéve.

Külön aggasztó, hogy a Moszad, vagy Izrael védő szemei nélkül talán ismét végbement volna egy vagy több terrorakció Dél-Amerikában. A nyugati világnak - Latin-Amerikát is beleértve - izraeli vagy amerikai támogatástól függetlenül is készen kellene állnia minden eshetőségre, azoknak pedig, akik számára a zsidóság sorsa közömbös, figyelembe kellene venniük, hogy a Buenos Aires-i merényletekben nem csak zsidó emberek haltak meg, hanem argentin civilek is. A közömbösség látszólag kényelmes megoldást nyújt, azonban amint az Izraeli-Hamász konfliktus során, vagy a Hezbollah terrorakciói során láthattuk, a szélsőségesek nem válogatnak áldozataik között, legyen szó akár muszlimokról, keresztényekről vagy ateistákról, függetlenül attól, hogy a prioritások időről időre változhatnak.

Kíváncsi vagy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus többi részletére is? A témában született írásainkat itt találod!

Szemlézte: Zámbori Jonatán

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon