Sokan nem is hinnék el, hogy egy igen közkedvelt, főleg angol nyelvterületen fogyasztott karácsonyi ital milyen komoly, viszontagságokkal teli múltra tekint vissza. Sőt, nemcsak viszontagságokra, hanem komoly razziákra is, melyek a nevéhez köthetőek. A The Economist karácsonyi cikkében arról számol be, hogy a katonai szigor és a fegyelem, többszáz kadét, valamint nagymennyiségű tojáslikőr hogyan indította el az ún. „tojáslikőr forradalmat.”

Bele sem gondolnánk, hogy a sokak által kedvelt tojáslikőr milyen szövevényes történettel rendelkezik. Az édes, elméletileg a possetből visszavezethető karácsonyi ital, mely nemcsak tejből és tojásból áll, hanem fűszerekkel és alkohollal – olykor világos sörrel (ale) vagy borral – megbolondított ital, még komoly razziát is kiváltott a XIX. század derekán, éppen karácsony napján.

Visszatérve magára a possetre, az 1600-as években úgy hitték, az ital gyógyhatással bír: történetesen I. Károly angol király volt az, akin segített, hiszen megfázására az orvosa ezt írta fel neki. Valószínűleg ez volt az, illetve az időszakhoz köthető influenza, ami kialakította a posset téli és hideghez kapcsolódó konnotációját. Mindezeken felül a karácsony is nagy löketet adott az ital fellendülésének, mivel az ízesítéséhez használt fűszerek, a fahéj, a szegfűszeg és a szerecsendió is tipikusan ünnepi sütemények – mint például a mézeskalács – fontos alapanyagai voltak. Voltak azonban időszakok, amikor

az ital szabályosan luxusterméknek számított, mivel a téli időszakban nagyon nehéz volt tojáshoz és tejszínhez jutni, így csak a legkiváltságosabbak tudták azt elkészíteni.

A tojáslikőr Amerikába a britonok révén érkezett meg az 1800-as években. Azonban az amerikaiak - az ital jelenleg is legnagyobb fogyasztói (évente mintegy 15 millió gallonnyi tojáslikőrt isznak meg) - már behozatala után elkezdték saját ízlésükre formálni, elsősorban azon egyszerű okból kifolyólag, hogy az importálók által használt likőrbor nem volt elterjedt az Államokban, így azt kénytelenek voltak vagy bourbonnel, vagy rummal, vagy whiskey-vel ízesíteni – amely kombinációk egyébként George Washington személyes kedvencei is voltak.

Az amerikaiakon, illetve az angol nyelvű világon kívül a németek is előszeretettel fogyasztják a tojáslikőrt, vagyis az Eierpunschot, amely esetén az alkoholos hátteret a bor kölcsönzi. A peruiak saját fehér brandyjüket adják hozzá, csakúgy, mint a dél-afrikaiak, akik szintén saját alkohollal ízesítenek.

Sokan azonban nem tudják, hogy a tojáslikőrhöz még egy „forradalom” is köthető, mely a XIX. század derekán robbant ki a New York-i West Point Katonaakadémián, éppen karácsony napján. Magáról az akadémiáról érdemes megjegyezni, hogy igen szigorú szabályoknak kellett engedelmeskedniük az ott lakóknak: az italozgatás is csupán július 4-én és karácsony napján volt engedélyezett, egyébként komoly büntetés járt érte.

Visszatérve magára a karácsonyi razziára, annak egyik főszervezője az a Jefferson Davis volt, aki később az Amerikai Konföderációs Államok első és egyetlen elnöke is lett. Sőt, nemcsak hogy a főszervezője, hanem a legelső résztvevők egyike is volt, akik még alig tizenvalahányan gyűltek össze az Akadémia egyik szobájában. Az est előrehaladtával azonban a résztvevők száma fokozatosan növekedett, a dorbézolás pedig végül addig fajult, hogy az akkor ügyeletes tábornok, név szerint Ethan A. Hitchcock hajnali négykor szétzavarta az összegyűlteket, Davisszel együtt.

A diákok azonban a hazamenetel helyett a bosszúállás mellett döntöttek: több tucatnyian ragadtak fegyvert, kardot és szuronyt, sőt, egy hallgató még tüzet is nyitott a tábornokra, amikor az megpróbált felfeszíteni egy ajtót. A dulakodásban két elöljáró is megsérült.

A haddelhaddban több mint 260 kadét vett részt, vagyis az Akadémia hallgatóinak egyharmada. Mindenkit elbocsájtani nem lehetett, hiszen az az intézmény működését is nagymértékben befolyásolta volna, ezért az a 22 hallgató – köztük Davis is –, aki jócskán érintett voltak az ügyben, karácsony másnapján háziőrizetbe került a „Tojáslikőr forradalom kirobbantása” miatt.

Az ügy következő év január 26-án folytatódott, amikor 19 hallgató és egy katona hadbíróság elé került. Davis végül kegyelmet kapott, mivel engedelmeskedett Hitchcock parancsainak, mindezekből kifolyólag pedig hat hét után a háziőrizetből is kiengedték. A bíróságon az ügy azonban tovább folyt: az elkövetkezendő egy hónapban 167 hallgató tanúvallomását hallgatták meg, többek között olyanokét is, akik nem vettek részt a razziában, de társaik mellett szólaltak fel.

Március közepén a bíróság lezárta az ügyet: mint a 19 főt bűnösnek találta, valamint elbocsájtotta őket az Akadémiáról. Nyolcat közülük végül felmentettek a büntetés alól, akik három fő kivételével visszamehettek a West Pointra és le is diplomáztak.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon