Ahogy arról már beszámoltunk, Javier Milei nagy fölénnyel nyerte meg az argentin elnökválasztás második fordulóját. Ezzel Argentínában megnyílt az út a gazdasági stabilitás megteremtése előtt. Ugyanakkor a belpolitikai problémák miatt kérdéses, hogy az új elnök tudja-e tartani azt a külpolitikai irányvonalat, amelyet a kampánya idején kijelölt.

Javier Milei nyilatkozatai a nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot kaptak. Leginkább azok a kampányszlogenek álltak a figyelem középpontjában, amelyek az állam lebontását jelölték ki elsődleges célul. Továbbá újdonságnak számított a XXI. századi világpolitikában egy, saját bevallása szerint anarcho-kapitalista elnökjelölt győzelme is. A gazdaságilag ultra-liberális politikus tervezett reformjairól sorra születtek az elemzések, amelyek azok megvalósíthatóságát taglalták. Ugyanakkor

Milei külpolitikai elképzeléseiről már kevesebb szó esett, pedig az új elnök nyilatkozatai a külügyek terén is változásokat vetítenek előre.

Ahogy az alábbi ábra is mutatja, Argentína mind népesség, mind terület alapján Brazília mellett a legjelentősebb dél-amerikai ország, éppen ezért fontos szerepet játszik a térség nemzetközi viszonyainak alakulásában.

Milei kampányában a fő hangsúly az állam méretének drasztikus lecsökkentésén és a szabadkereskedelem támogatásán volt. Értelemszerűen ezzel az álláspontjával Milei elzárkózott a szocialistákkal történő együttműködés elől. Ez ugyanakkor nemcsak a belügyekre, hanem a külügyekre is egyaránt vonatkozott: ahogy arról már beszámoltunk, elődeivel ellentétben

Milei szakítani akar Kínával, amely a bilaterális kereskedelmi és gazdasági megállapodások drasztikus csökkentésével érhető el

(annak ellenére is, hogy Kína a második legnagyobb kereskedelmi partnere Argentínának). Ezzel párhuzamosan pedig a legnagyobb dél-amerikai gazdasági szervezet, az egységes belső piac és a közös külső vámhatárok létrehozását célul kitűző Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) jelenlegi patthelyzetét is igyekszik megszűntetni (amely az Európai Unióval kötött megállapodást is előremozdíthatná). Ugyanakkor a jelenlegi brazil kormányzattal való nézeteltérések miatt (Lula elnök még Milei beiktatásán sem vett részt) erre egyelőre kevés esély mutatkozik.

A 2023. december 10-én hivatalba lépett új elnök a várakozásoknak megfelelően bejelentette, hogy

Argentína nem fog belépni a BRICS-be.

Mint ahogy azt megírtuk, a BRICS-országok gyakran tekintik a szervezetüket a dollár és az amerikai hegemónia ellenpólusaként, azonban éppen ez vezetett az argentin tagjelöltség felfüggesztéséhez. Milei ugyanis már a kampányában is többször kijelentette, hogy az USA-t és Izraelt tekinti stratégiai partnerének (előbbivel már a beiktatása előtt is komoly megállapodások történtek), és nem kíván a Nyugattal szembeni külpolitikát folytatni. Bár sokkal jobb viszonyt ápol Donald Trump volt elnökkel (aki szívélyes posztban is gratulált neki), mint a jelenlegi amerikai adminisztrációval, Milei első hivatalos útja során az Egyesült Államokba látogatott, ahol Joe Biden elnökkel is beszélt.

Egyes elemzők szerint Milei nem rendelkezik a megfelelő stratégiai képességekkel, mivel az Argentínára az elmúlt évtizedekben jellemző pénzügyi problémák miatt könnyebben tudna új forrásokhoz jutni Kínától, mint az USA felől. Erre a fentiek miatt értelemszerűen kevesebb esély lesz a továbbiakban. Ugyanakkor a nyugati hitelezők és hivatalos személyek az elmúlt időszakban sorra fejezték ki az elismerésüket az olykor radikális megszorításokat is tartalmazó reformpolitikával kapcsolatban, még akkor is, ha nem mindenben egyeznek az álláspontok (jelenleg számos ilyen terület van).

Lehet tehát új argentin külpolitikai doktrínáról beszélni? A politikai kommunikáció szintjén egyértelműen igen. Ugyanakkor még egy hónap sem telt az új elnök hivatalba lépése óta, ezért komoly irányváltást még nem lehet beazonosítani, leszámítva a BRICS-csatlakozási folyamat leállítását. Milei ezzel a külpolitikai irányvonallal mindenképpen számíthat az USA támogatására, és a kampányban hangoztatott dollár-bevezetés mindenképpen tovább mélyítené a kapcsolatokat. Ugyanakkor még hónapokat és akár éveket is kell várni arra, hogy egy jól meghatározható új argentin külpolitikát lehessen megfigyelni, amely nemcsak a kommunikációban, hanem a biztonság- és védelempolitikában, valamint a külgazdaság területén is látható.

Szemlézte: Ferencz Attila Norbert

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon