Január 10-én jelentette be az új-zélandi Központi Bank, hogy adatrendszereiket feltörték. Adrian Orr kormányzó „rosszindulatú támadásként” értékelte a történteket.

„Az elmúlt évben megkértem egy diplomatát, aki évek óta szorosan együttműködött Angela Merkellel, hogy foglalja össze a német vezető Kínával kapcsolatos véleményét” − írja Noah Barkin a Foreign Policy hasábjain. A Rhodium Csoport szerkesztője és a German Marshall Fund of the United States vezető munkatársa meglepő válaszokat kapott.

„Sokan úgy gondolták, hogy a hónap eleji romániai parlamenti választás eredménye eleve eldöntött eredmény, s a kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) győzelme várható” − írja Andrew MacDowall a World Politics Review hasábjain.

A 2021-es választási év meg fogja határozni Németország gazdasági és politikai fejlődési irányát a következő évtizedekre. A németeknek lélegzetvételnyi ideje sem lesz a választási kampányok és szavazások között, a hangsúly pedig elsősorban a globális felmelegedés mérséklésére fog helyeződni mind állami, mind szövetségi szinten. Vajon az éghajlatváltozás elleni küzdelem lesz az állam fő feladata, melynek mindent alá kell rendelni? És a politikának elsősorban a piacgazdaságon alapuló szabad kezdeményezésre, vagy inkább a gazdaság és a mindennapi élet állami irányítására kellene összpontosítania? – veti fel kérdéseit Torsten Krauel a Welt honlapján közölt cikkében.

Az ausztrál miniszterelnök, Scott Morrison bejelentette, hogy megváltoztatják a nemzeti himnuszuk pár szavát, annak érdekében, hogy az jobban tükrözze a kontinens ősi múltját. A bejelentés meglepetésként hatott, de végül elnyerte az egész kormány támogatását.

Az Egyesült Államok elnökei 72 éve próbálnak békét köttetni Izrael és az arab világ között – kevés sikerrel. Dwight D. Eisenhowertől Obamáig senki se tudott olyan sikereket elérni a közel-keleti béke előremozdításában, mint Donald Trump, aki mindössze négy hónap alatt – Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök segítségével – elérte, hogy négy arab ország, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Szudán és Marokkó az Ábrahám Egyezmény keretei között békekötéssel normalizálja a kapcsolatát Izraellel. Caroline B. Glick írása a Newsweek hasábjain.

Mimi Groves, egy 19 éves amerikai lány felvételt nyert álmai egyetemére. Ekkor még aligha sejtette, hogy egy volt középiskolai osztálytársának módszeres bosszúja és a New York Times közreműködése a cancel culture országos „hírnevet” szerző áldozatainak sorába taszítja. A megdöbbentő történetről Isaac Schorr fejti ki véleményét a National Review magazinban.

2021-től Írország is helyet foglal nem állandó tagként a tizenöt tagból álló Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában. Az ország 2002 óta először vehet részt ismét a Biztonsági Tanács ülésein.

Az alsóház frissen újraválasztott elnökének előterjesztése értelmében az olyan szavak kimondása, mint a „férfi, nő, anya, fiúgyermek” tilossá válna az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházának ülésein – írja a Fox News hírcsatorna.

Kanada legnagyobb tartományában, Ontarióban egy durhami házaspár szervezetében is megjelent az Egyesült Királyságok területén azonosított új koronavírus mutáció.

A szigetország ismét karantén alá került, ezúttal sokkal súlyosabb okok miatt, mint a legutóbb.

„Tisztelt Európai Unió, beszélnünk kell egy külpolitikai vakfoltról: az Izraellel fenntartott kapcsolatokról” − nyitja a véleménycikkét David Harris az Amerika Zsidó Bizottság (American Jewish Committee) vezérigazgatója a Politico európai kiadásában.

„Kommentátorok és teoretikusok gyakran mondják nekünk a progresszív és liberális baloldalról, hogy rendszerszinten rasszista és patriarchális társadalomban élünk. Különösen népszerű az a meggyőződés, hogy a nyugati társadalmak kiváltságos helyzetbe hozzák a fehér férfiakat és elnyomják a színes bőrűeket, a nőket és az LMBT-állampolgárokat, a tudomány, a média, a szórakoztatóipar és még a sport területén is” − írja Rav Arora a Quillette hasábjain.

Az új-zélandiak továbbra is nyugodtan élhetnek és dolgozhatnak az Egyesült Királyságban, de a kereskedőknek fel kell készülniük a változásokra.

Mi történik Izraellel, ha demokraták vezetik az Egyesült Államot? Milyen kapcsolatot fog ápolni Biden Izraellel?  Tevi Troy írása a Commentary Magazine hasábjain.

Az utópisztikus idealizmus ősrégi ideológia, csakúgy, mint annak tragikus következményei — és úgy tűnik, mégsem láttuk a legrosszabbat eddig. Victor Davis Hanson írása a National Review-ban.

Az utóbbi hónapokban megannyi radikális hang követelte a rendőrség eltörlését az Egyesült Államokban, elsősorban a brutalitásba torkolló intézkedésekre hivatkozva. A jogalkotóknak viszont ennél konstruktívabb megoldással kell előállniuk, mellyel a túlkapásokat megelőzve képesek fenntartani a közbiztonságot – írja Devon Kurtz a City Journal magazinban.

„A Spectator magazin hosszú és büszke múlttal rendelkezik a tényeken alapuló optimizmus terén, amit néha egy-egy év végi cikkel szemléltet, amelyek megmutatják az olvasóknak, hogy az volt a valaha volt legjobb év, még akkor is, ha a hírek alapján nem úgy érződött” – kezdi írását Johan Norberg a Spectator honlapján.

Trump floridai szállodájában töltötte az ünnepet, éles megjegyzéseitől azonban nem kímélte a nyilvánosságot, még politikustársainak is odaszúrt.

Az úgynevezett „japanifikáció” a közgazdászok szemében nem más, mint egy alacsony növekedésű gazdaságban leélt élet. Három évtized alatt Japánban csupán 1 százalékos gazdasági növekedés volt tapasztalható, a szakemberek minden monetáris politikai intézkedést sürgősségi lépésnek tituláltak a gazdaság újraélesztése érdekében. Mindezzel alacsony kamatlábakat és óriási monetáris lazítást sikerült eszközölni, miközben növekedés mégsem volt tapasztalható – kezdi cikkét Michael Brendan Dougherty a National Review oldalán.

Közel hat év börtönbüntetésre ítélték Loudzsain al-Hadhlúl szaúdi nőjogi aktivistát.

„Elképesztő a hasonlóság a Black Lives Matter öklüket magasba emelő tüntetői és Mao vörös könyvecskéjét feltartó gárdistái között.” Habi Zhang szerző Kínában nőtt fel, ezért vannak tapasztalatai az agymosás különböző módszereiről. Gyerekkori álma volt, hogy megvesse lábát a „szabadság földjén”, majd ott egy olyan szabad oktatásban vegyen részt, amely teret enged a különböző gondolkodásmódoknak, világnézeteknek. Nem egészen jöttek be számításai – derül ki a Law & Liberty folyóiratban megjelent esszéjéből.

A Feröer-szigetek az Atlanti-óceán északi részén található, nagyjából félúton Skócia, Norvégia és Izland között. „Az északi-sarkvidéki növekvő feszültség miatt a szigetekre most nagyobb figyelmet fordítanak a nagyhatalmak” − írja Regin Winther Poulsen a Foreign Policy hasábjain.

„Nem is igazán kérdés, hogy Líbia anarchiája veszélyt jelent-e az európai biztonságra. Bár a kontinens küszöbén álló bukott valló állam veszélye a többség számára nagyrészt absztrakt marad, fájdalmas valósággá vált Insaf Jemmali számára” − írja Stefania D' Ignoti a Politico európai kiadásának hasábjain.

San Franciscóban átnevezhetnek egy Abraham Lincoln nevét viselő középiskolát, mondván a rabszolgaságot eltörlő 16. amerikai elnökről nem lehet biztosan állítani, hogy „a fekete életek számítottak neki” – számol be a New York Post.

Jövő év októberétől receptre lesz szükség a folyékony nikotin és az e-cigaretta Ausztráliába importálásához.

Tumultus alakult ki a London-Heathrow repülőtéren, ahogy egyre több ország, köztük Írország is úgy határozott, hogy nem enged területére utasszállító repülőgépek érkezését Egyesült Királyságból. Az ír kormány 48 órás beutazási tilalmat jelentett be, amely a karácsony előtti napokat, december 21-et és 22-t érinti.

Miután vasárnap túlfoglaltak egy Dublinba induló repülőjáratot, több száz ír rekedt a londoni repülőtéren és próbált kétségbeesetten új járatot találni, hogy még a lezárások előtt biztonságban érhessenek haza. Végül sikerült sürgősen beiktatni egy extra járatot az ír kormány közreműködésével, amely épp hogy éjfélre visszajuttatta Dublinba mind a 300 ember. Számos ír azonban aki visszautazott volna karácsonyra otthonába Londonba rekedt a döntés következtében.

Az európai országok sora Boris Johnson váratlan bejelentése után döntött a beutazási tilalomról. Johnson ugyanis kiemelte, hogy Anglia délkeleti részén és Londonban levő mutálódott koronavírus akár 70 százalékkal fertőzőbb lehet az eddiginél, és ismét szükségessé vált, hogy szigorú járványügyi intézkedéseket hozzanak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) beszámolt arról, hogy már szeptemberben azonosították a mutációt Anglia területén, és a helyzet súlyossága miatt felszólították az összes európai országot, hogy szigorítsanak a járvány elleni intézkedéseiken.

Szemlézte: Morvay Sáron

A brit konzervatív író szerint a baloldal ahelyett, hogy átgondolta és elemezte volna, mit üzent a nép a Brexittel és Donald Trumppal, rágalmazási hadjáratba kezdett.

Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnaptól teljes lezárást hirdetett be a koronavírus elleni küzdelem miatt Londonban és Délkelet-Angliában.

A világhírű brit konzervatív író, Douglas Murray szerint mára bebizonyosodott, hogy 2015-ben Orbán Viktornak volt igaza. Ma már az osztrák kancellár és a francia elnök is lényegében ugyanazt mondja, mint a magyar miniszterelnök akkor. Az Európa furcsa halála című sikerkönyv szerzője a Danube Institute kutatási igazgatójával beszélgetett a Kossuth Rádióban.