A 2021-es választási év meg fogja határozni Németország gazdasági és politikai fejlődési irányát a következő évtizedekre. A németeknek lélegzetvételnyi ideje sem lesz a választási kampányok és szavazások között, a hangsúly pedig elsősorban a globális felmelegedés mérséklésére fog helyeződni mind állami, mind szövetségi szinten. Vajon az éghajlatváltozás elleni küzdelem lesz az állam fő feladata, melynek mindent alá kell rendelni? És a politikának elsősorban a piacgazdaságon alapuló szabad kezdeményezésre, vagy inkább a gazdaság és a mindennapi élet állami irányítására kellene összpontosítania? – veti fel kérdéseit Torsten Krauel a Welt honlapján közölt cikkében.
A COVID-19 járvány miatti egészségügyi válsághelyzet fennállásának ellenére a fiatalabb választók számára a klímavédelem lesz a legfontosabb kérdés. A járvánnyal ellentétben azonban a globális klímaváltozás mérséklése érdekében nem ideiglenes korlátozásokra lesz szükség, hanem a gazdasági és társadalomi élet folytonos állami szintű irányítására és szabályozására.
A kilenc választás a következőképpen fog alakulni: március 14-én tartják Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban a tartományi választásokat, valamint Hessenben a helyi választásokat. Majd április 25-én Türingiában, valamint június 6-án Szász-Anhaltban szavazhatnak az új tartományi parlamentről. Ezt követik szeptember 12-én a helyi választások Alsó-Szászország területén, szeptember 26-án pedig a szövetségi parlamenttel együtt újraválasztják a schwerini tartományi parlamentet és a berlini képviselőházat.
„A szövetségi választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatások alapján látható, hogy valószínűleg egy fekete-zöld koalíció (CDU-Zöldek) vagy egy új GroKo (nagykoalíció) fog kialakulni. Ezektől pár százalékponttal van csak lemaradva Németország Szociáldemokrata Pártja, a zöldek és a baloldal alkotta koalíció. Igazából a zöldek azok, akiken a leginkább múlik a választások kimenetele” – olvasható Torsten Krauel írásában.
A politikai széleken a nézetek tiszták, a radikális szkeptikusok szerint a koronavírus elleni intézkedések pedig az „éghajlati diktatúra” hírnökei, miszerint hosszú távra belépünk egy lemondáson alapuló, szigorúan állam irányította gazdaságba, ami a klíma szempontjából az egyetlen esély az emberiség túlélésére.
A szerző szerint a politikai középen nem változott sok minden a 70 évvel ezelőtti helyzethez képest az alapokat illetően: a választók a Szövetségi Köztársaság nyugati kötődését és a szociális piacgazdaság előmozdítását szorgalmazzák, melyet CDU/CSU mindig is támogatott, Németország Szociáldemokrata Pártja pedig 1957-ben kötelezte el magát ezen értékek mellett a Bad Godesberg-i program keretében.
Angela Merkel alatt az Unió határozottan a klímavédelem mellett állt ki, de erősíteni kívánja a piacgazdaságot annak érdekében, hogy az ökológiai változás megfizethető is legyen. A zöldek és a szociáldemokraták elsősorban az ökológiai statisztikákkal és az öko-társadalmi ideálokkal rendelkezők közé sorolják magukat, a baloldalra húzó szárnyuk pedig a kapitalizmus legyőzését indítványozza, és az éghajlatvédelemre pedig tudományos és morális motorként tekint. A zöldeknek még meg kell határozniuk, hogy milyen irányban szeretnének haladni: az ökológiai fejlődést vagy az ökológiai forradalmat szorgalmaznak, és ehhez hozzá fogják igazítani vagy inkább megfojtják a gazdaságot?
Március 14-én Baden-Württembergben a zöldek először a saját táborukban fognak versengeni. Amennyiben a baloldalra húzó zöldek győzedelmeskednek, annak súlyos következményei lehetnek a gazdaságra, amit az Unió meg akar akadályozni, így inkább a zöldek pragmatikus szárnyával ápol jó viszonyt. A CDU/CSU figyelemmel kíséri, hogy az Alternatíva Németországért jobboldali politikai párt hogyan teljesít Hessenben a helyi választásokon, és mennyire lesz a versenytársa a CDU-nak és Németország Szociáldemokrata Pártjának. A CDU új vezetésének pedig döntenie kell majd Szász-Anhaltban és Türingiában az Alternatíva Németországért párt és a baloldal támogatása között. A fő hangsúly továbbra is a zöldekre fog irányulni. A stuttgarti zöldek akár egy új zöld-fekete koalíció helyett Németország Szociáldemokrata Pártjával és a Német Szabaddemokrata Párttal is alkothatnak koalíciót.
A kérdések sora csak folytatódik, ahogy a kilenc választást szemléljük, azonban fontos befolyásoló tényezőként fog szolgálni, hogy Jens Spahn, Németország egészségügyi minisztere hogyan végzi munkáját, véget ér-e őszre a járványhelyzet és visszakapják-e az életüket az emberek.
Szemlézte: Spiesz Bianka
