Hónapok óta tartó sikertelen tárgyalások után Pakisztán végre közel kerülhet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodáshoz. Az elmúlt napokban Iszlámábád lépéseket tett az IMF feltételeinek teljesítésére, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 1,1 milliárd dollárnyi támogatást szabadítson fel egy meglévő, június 30-án lejáró segélycsomagból. Mindezért Shehbaz Sharif miniszterelnök is gratulált pénzügyminiszterének Ishaq Dar-nak, valamint az IMF is dicsérte ezeket az utolsó órában tett lépéseket – számol be róla a Foreign Policy.

Újabb utas csatlakozott a woke-vonathoz, a Cartoon Network is jegyet váltott az LMBTQ-őrület egyre nagyobb népszerűségnek örvendő járatára – írja a Daily Wire.

Az amerikai függetlenség napját hatalmas tűzijátékkal szokás ünnepelni, azonban néhány állam most megtörte ezt a tradíciót, ugyanis inkább környezetbarát drón fényjátékkal készült a nemzeti ünnepre.

A Wagner-csoport nemrégiben bekövetkezett lázadása igencsak megingatta Vlagyimir Putyin, az orosz elnök eddig sziklaszilárdnak tűnő pozícióját, így a biztonság fenntartásának érdekében egyre több rendkívüli intézkedést vezetnek be. (A Wagner-csoport akciójáról blogunk korábbi bejegyzése itt található.)

Hiába kötődik egymáshoz ezer szálon a két legnagyobb gazdaság, Amerika és Kína egy elkerülhetetlen konfliktus felé tart. Hiszen az elmúlt években egyre inkább élesedik a szembenállás Peking és Washington között. Ennek oka egyrészt az ideológiai ellentét, valamint a kínai gazdaság egyre növekvő térnyerése a globális gazdaságban. Ennek a megoldása nem feltétlen a frontális ütközés lehetne, hanem az, hogy haladnak a konfliktusok mellett, melyeket közben megtanulnak kezelni, és lassan-lassan maguk mögött hagyni. Ám az elmúlt időszak történései nem eszerint a forgatókönyv szerint haladnak.

A múlt hét csütörtök késő esti órákban 27 uniós ország szándékozott keresztülvinni egy olyan megállapodást, amely évek óta először alakítja át a menedékkérők feldolgozásának és áthelyezésének folyamatát a kontinensen.

A június 27-én kitört zavargások lángokba borították a nagyobb francia városokat. A megmozdulásokkal párhuzamosan, azonban tőlük függetlenül, az egyház képviselőit is érik rendkívül komoly atrocitások.

Az egykoron még biztonságosnak mondható latin-amerikai ország helyzete sokat romlott, amely nemcsak a gazdasági visszaesésének, vagy a folyamatos bandaháborúknak tudható be: Ecuadorban komoly gondot okoz a kábítószer, mindezen tényezőket összeadva pedig kérdéses, hogy visszanyerheti-e az ország egykori közbiztonságát.

Jóllehet gyakran kerül elő a közbeszédben, hogy Kína és a Nyugat összecsapása elkerülhetetlen, Kína nem egy agresszív hatalom. Valójában bezárkózó és védekező ösztöneire hallgat minden konfliktushelyzetben – szögezte le George Yeo, volt szingapúri külügyminiszter és nyugalmazott tábornok a Danube Institute rendezvényén a Lónyay-Hatvany villában. A délkelet-ázsiai politikus David Martin Jonesszal, a Danube Institute kutatási igazgatójával, Horváth Csabával, az intézet vezető kutatójával és Eszterhai Viktorral, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatási igazgatójával folytatott diskurzust.

Magyarország joggal nyerte el az amerikai konzervatívok tetszését család- és hagyományközpontú politikájával, de ez nem elég: az egyik legfontosabb frontvonalon, az ENSZ globális jogrendszert is meghatározó döntéshozatali folyamataiban is álljon ki a hagyományos értékek mellett, a szexuális forradalom ellen – jelentette ki Austin Ruse, a Center for Family and Human Rights gender-ideológia ellenes politikát támogató amerikai think tank elnöke a Danube Institute-ban. Az aktivista Rod Dreherrel, a Danube Institute Network Projectjének vezetőjével folytatott diskurzust.

Finnország válhat az első olyan országgá, amely megoldás talált a kiégett nukleáris fűtőelem rudak föld alatti tárolására. Mit tudunk ma a telephelyről és funkcióiról?

Ahogy az elmúlt év számos eseménye is alátámasztotta, a szuperhatalmi játszmák intenzitása jelentősen megnőtt. Ez figyelhető meg a kínai-amerikai kapcsolatokban is, hiszen az előbbi felemelkedő nagyhatalomként mélységében kérdőjelezi meg az Egyesült Államok által vezetett globális rend legitimitását, ami a két szuperhatalom geopolitikai felfogásának különbségeiben is kiütközik. Mark Leonard, a European Council on Foreign Relations igazgatója a Foreign Affairs hasábjain taglalta az elkövetkező globális rend, vagy éppen rendetlenség részleteit.

Eric Adams, New York polgármestere június 20-án jelentette be az új menedékkérelmi segélyközpont megnyitását. Mit céloz az új intézmény megoldani és miért meglepő a polgármester kritikus hangja? Erre keresi a választ a Foreign Affairs cikke.

Henry Kissinger legutóbbi 100. születésnapi interjúja végén (melyről bővebben ebben és ebben a cikkünkben írtunk) szót ejtett Oroszország konfliktus utáni szerepéről. A szakértő véleménye a háború előrehaladtával jelentősen módosult, eredetileg Ukrajna semlegessége mellett állt ki, de ma már úgy vélekedik, hogy biztonságosabb lesz, ha Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz. Szerinte Ukrajna Oroszország érzékeny érdekszférájába tartozott, melyet nem lett volna szabad a nyugatnak megbolygatnia. Most pedig, hogy a konfliktus kiteljesedett, nem szabad arra törekedni, hogy Oroszország totális vereséget szenvedjen, mert az veszélyeztetné a globális stabilitást.

A felsőoktatás és az igazságszolgáltatás intézményei hagyományosan a közbizalom legerősebb bástyái közé tartoznak. Az egyetemeken és főiskolákon összpontosul és keletkezik a legtöbb tudás, éppen ezért a világ legnevesebb felsőoktatási intézményei kapcsán joggal él azzal a feltételezéssel a hétköznapi polgár, hogy ott a világ legkiválóbb koponyái, szakmailag kifogásolhatatlan ismereteket adnák át a soron következő generációknak. A bíróságok, különösen a legfelsőbb bíróságok intézményeire pedig a szakszerűség, az igazság és a józanság legvégső és legmagasabb fokú védőbástyáiként tekintünk.

A Szerbia és Koszovó között kiújuló ellentétek megakadályozásában az Európai Unió is igyekszik segíteni, azonban hosszú ideje nem haladnak a tárgyalások. Emiatt a szerb vezérkari főnök sürgeti a NATO-t és más nemzetközi szervezeteket, hogy álljanak ki a Koszovóban élő szerb nemzetiség mellett – írja a Reuters. 

A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága alkotmányellenesnek nevezte, majd betiltotta az oroszbarát Shor Pártot. Vezetője többek között az EU valamint az USA szankciós listáin is szerepel.

A napokban került sor egy, sokak által csúcstalálkozóként emlegetett diplomáciai eseményre: India kilenc éve regnáló miniszterelnöke, Narendra Modi az Egyesült Államokba látogatott, ahol Joe Biden amerikai elnök látta vendégül. Az esemény új korszakot nyithat az amerikai-indiai kapcsolatokban, ezért érdemes sorra venni, hogy a hivatalos látogatás milyen potenciális következményekkel járhat a két ország viszonyára, valamint a geopolitikára nézve.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hétvégén Kínába utazott azzal a céllal, hogy stabilizálják a két ország között kialakult rendkívül feszült viszonyt. A látogatást hatalmas figyelmet kapott szinte az egész világon, hiszen 2018 óta ez az első alkalom, hogy egy vezető amerikai diplomata Kínába utazik, ráadásul a Peking–Washington viszony az elmúlt években különösen megromlott sok más tényező mellett a Trump-korszak kereskedelmi háborújának, Peking Tajvanra vonatkozó követeléseinek, vagy épp Nancy Pelosi volt demokrata házelnök tajvani útjának hatására. A helyzetet tovább fokozta, hogy Blinken látogatását eredetileg februárra tervezeték, azonban miután egy feltételezett kínai kémléggömb berepült az Egyesült Államok légterébe lefújták az utat.

A szomszédjával háborúban álló Oroszországban újabb konfliktus kezdődött, ezúttal a moszkvai katonai vezetés és Jevgenyij Prigozsin között. A Putyin által árulásnak bélyegzett Wagner-felkelés hiába volt rövid, az egész országot megrázta.

Egyre több vita folyik arról, hogy a transz nőknek van-e helyük a női versenysportokban. Fizikai felépítésük miatt általában erősebbek és gyorsabbak, mint cisz-nő versenytársaik, akik emiatt háttérbe szorulhatnak. A témában sokan felszólaltak és több publikáció is született tudományos megközelítéssel.

2023. június 24-e emlékezetes nappá vált a putyini Oroszország történetében, annak ellenére, hogy az orosz elitek – különösképp az elnök – valószínűleg szeretnék csupán rossz álomnak tekinteni a történteket. Jevgenyij Prigozsin villámakciója - nyugati források szerint - 15 orosz katona életét követelte, azonban az emberveszteségen felül komoly következményekkel kell szembenéznie az egyre instabilabb lábakon álló rezsimnek. Bár ideiglenesen a putyini vezetés elhárította a nyílt belső lázadást, ez azonban nem jelenti azt, hogy a Kreml újra képes lesz kontroll alatt tartani saját rezsimjét. A továbbiakban a június 23-24-i oroszországi eseményeket elemezzük, röviden feltárva azok okait és lehetséges következményeit.

Az Egyesült Államokban évről-évre egyre elkeseredettebb harc zajlik a szülők és az amerikai iskolaszékek (school board) között a gyerekek szexuális nevelését illetően. Egy, többségében vallásos szülőkből tiltakozás Maryland államban úgy látszik, képes új lendületet adni a szülők követeléseinek – írja a Catholic News Agency. 

Ahogy már korábban is írtunk róla, a Szudáni Köztársaságban április második felében robbant ki a hatalomért folyó harc Abdel Fattah Al-Burhan és Mohamed Hamdan Dagalo tábornokok között, amely a háborúskodás első hónapjában az ACLED adatai alapján 1800 halálos áldozatot követelt. A május végén kötött tűzszünet ellenére továbbra is intenzív harcok nehezítik a humanitárius segítségnyújtást a háború áldozatainak. Az ezáltal okozott kihívásokat Hilary Matfess (Center of Strategic and International Studies), valamint Susanna Campbell (Research on International Policy Implementation Lab, American University) elemezték.

Bebizonyosodott, hogy a mesterséges intelligencia a kormányok egyik legerősebb lehet propagandaeszköze világszerte.

Június 15-én írta alá Greg Abbott, Texas kormányzója azt a jogszabályt, amely megtiltja a transznemű sportolóknak azt, hogy nőkkel szemben versenyezzenek, akiket kétség kívül megelőznek fizikai felépítésük miatt.

Lassan másfél éve tart az orosz-ukrán konfliktus, mely eseményeinek alakulásába Afrika nem szólt bele. Eddig. A napokban hét afrikai vezető utazott Oroszországba és Ukrajnába a konfliktus lezárásának előmozdítása érdekében. A küldöttség június 16-án Volodimir Zelenszkij elnökkel, majd június 17-én Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott. Mindkét találkozó látható előrelépés nélkül ért véget.

A Kínából érkező egyre növekvő fenyegetés, valamint az Észak-Koreával és Oroszországgal kapcsolatos aggodalmak fényében Japán felismerte, hogy meg kell erősítenie védelmi képességeit. Az ország eddig kizárólag az Egyesült Államokra támaszkodott, ha védelemről volt szó, azonban a következő sorok már sokkal inkább egy öntudatra ébredt Japán stratégiai változását és a regionális biztonsági ügyekben betöltött növekvő befolyását mutatja be – ahogyan arról a The Diplomat és a France24 is értekezett.

Fél évvel ezelőtt volt hangos a média Eva Kaili letartóztatásától. Ekkor az EP- frakciójából is kizárták, valamit alelnöki tisztségéből is felmentették. Pontosan ezért fogalmazódik meg az a kérdés, hogy mennyire nevezhető hitelesnek az, hogy egyes tagállamok kormányait nevezi korruptnak a brüsszeli vezetés, miközben közülük visznek el bilincsben politikusokat. Hogyan lehet az, hogy a korrupt politikus ma már mentelmi joga felfüggesztésének felülvizsgálatát kéri és áldozatként igyekszik feltüntetni magát?

Nagyjából június 6-ától számíthatjuk azt, amikor az ukrán hadsereg támadásba ment át Zaporizzsja és Donyeck megyékben, az Azovi-tenger elérését célozva. Komoly áttörés mindeddig – 2023 június utolsó harmada - nem történt, ebben pedig lehetséges, hogy része van az orosz hadsereg rögtönzött átszervezésének is - hívja fel figyelmet orosz Telegram-csatornák adatai alapján Samuel Bendett haditechnikai szakértő.