2023. július 04. 07:00 - Danube Institute

Olaszország váratlanul közvetítő szerepbe kerüt az EU-csúcstalálkozón

A múlt hét csütörtök késő esti órákban 27 uniós ország szándékozott keresztülvinni egy olyan megállapodást, amely évek óta először alakítja át a menedékkérők feldolgozásának és áthelyezésének folyamatát a kontinensen.

shutterstock_1741754273.jpg


A megállapodás értelmében az uniós határ menti államoknak szigorúbb menekültügyi eljárást kellene bevezetniük azokkal szemben, akiket nem tartanak valószínűsíthetően befogadhatónak. Emellett nagyobb mozgásteret kapnának az elutasított kérelmezők visszaküldésére.

Máshol, az EU belföldi országai választhatnának, hogy vagy évente befogadnak egy bizonyos számú bevándorlót, vagy befizetnek egy közös uniós alapba.

migracio_diagr.png
Forrás: Eurostat

Úgy tűnt, hogy a legtöbb ország egyetért a tervvel, és a folyamat már majdnem véget ért, amikor a migrációt hagyományosan ellenző országok közül kettő felemelte a szavát, hogy kifejezze aggodalmát.
Magyarország és Lengyelország beavatkozásának hátterében az állt, hogy tiltakoztak a migrációs megállapodás utóbbi része ellen, amely a migránsok kontinensen belüli áthelyezésére összpontosít.

A migrációval kapcsolatos hozzáállásunk elfogadhatatlan - hangoztatta a magyar miniszterelnök. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ugyanezt az álláspontot képviselte. Nem lépünk tovább a csúcstalálkozó zárónyilatkozatával, amíg nem foglalkoznak az aggályainkkal - esküdte a két politikus.

Az uniós tagállamok vezetői pénteken úgy távoztak brüsszeli csúcstalálkozójukról, hogy nem adtak ki egy közös állásfoglalást a migrációról. Magyarország és Lengyelország ugyanis nem engedtek szembenállásukból.

Nem túl meglepő fordulatként a Magyarország és Lengyelország szövetségesének bizonyult Olaszország vezetője, Giorgia Meloni volt az, aki a csúcstalálkozó margóján megpróbált egyezséget kötni a két vezetővel. Miután péntek reggel újra összeültek, Meloni kivált a csoportból, hogy megpróbálja meggyőzni Morawieckit és Orbán Viktort, hogy írják alá a migrációról szóló nyilatkozatot, amelyet Charles Michel, az Európai Tanács elnöke terjesztett elő. Ez azonban nem volt elég a patthelyzet feloldásához.

Magyarország ugyanis azzal érvel, hogy a migránsok kötelező áthelyezésével Magyarországra is 10 ezer bevándorlót telepíthetne át az EU, ami Budapest számára elfogadhatatlan.

Annak ellenére, hogy ideológiailag közös az álláspontjuk - Magyarország, Lengyelország és Olaszország mind az európai politikában erősödő jobboldali blokk részei -, Meloni nem tudta meggyőzni tárgyalópartnereit.
Végül, a megállapodás ugyan érvényben maradt, de a 27 ország közös nyilatkozatának elkészítésére nem kerülhetett sor.

Tehát a három miniszterelnök üres kézzel tért vissza, ami kérdéseket vetett fel Meloni helyzetét illetően a feltételezett politikai szövetségesei körében. Az uniós vezetők kénytelenek voltak elhagyni a migrációról szóló szövegrészt, amelyet a csúcstalálkozót lezáró közleményben kívántak szerepeltetni.

"Teljesen megértem az indokaikat – mondta az olasz kormányfő.

Meloni azzal érvelt, hogy a két ország nem emelt kifogást a legfőbb prioritásával, a migráció külső dimenziójával kapcsolatban.

"Soha nem csalódom azokban, akik megvédik a nemzeti érdekeiket - mondta Meloni a csúcstalálkozóról távozva, cáfolva a konzervatív szövetségeseivel való esetleges szakítással kapcsolatos feltételezéseket.

Az azonban, hogy az Európai Tanács nem tudta véglegesíteni a közös nyilatkozatot, erős jelét adta annak, hogy az idő haladtával a migrációs tárgyalások egyre fontosabbá válnak és jól látszik, hogy a jelenlegi menekültügyi rendszer átalakítása mellett érvelők között is lehetnek komoly érdekellentétek. Meloni nyilatkozatából azonban úgy tűnik, hogy még ez sem ok arra, hogy a konzervatív politika megújítását célzó szövetség szétszakadjon.

Szemlézte: Chirico Valentin

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása