Kerberosz, Hádész, a halál görög istenének háromfejű háziállata ihlette az Európán futótűzként végigsöprő hőhullám elnevezését.

Még a politikailag eléggé instabilnak számító Dél-Amerikában is látványosan rossz a demokrácia állapota Peruban, és az elmúlt hónapok tünetei egy rendszerszintű betegséget bizonyítanak.

Az idei évben a Föld több kontinensén is jelentősen nőtt a feszültség az országok között, a jelentősen instabil nemzetközi helyzet pedig méginkább ráerősített erre. Az orosz-ukrán háború árnyékában a világ más részein történő incidensekről kevesebb szó esik, ugyanakkor a Koreai-félszigeten is jelentős konfliktus zajlik.

Korábban már több ízben foglalkoztunk a klímaradikalizmus egyre csökkenő népszerűségével.  A szervezetek azonban ettől eltekintve is szerveznek nagymértékben ellentmondásos megmozdulásokat: Róma után most Németországban demonstráltak a klímaaktivisták – adta hírül a La Gaceta de la Iberosfera.

Az európai-kínai gazdasági kapcsolatok az utóbbi évtizedben súlyos kérdéseket vetettek fel a transzatlanti viszony tekintetében, hiszen az elmúlt három elnöki ciklus során Washingtonban egyértelművé vált, hogy Peking lehet az Egyesült Államok legnagyobb versenytársa a jövőben. Ez különösen igaz Németország Kínával kapcsolatos politikájára, hiszen az jelentősen közeledett Pekinghez, főként gazdasági értelemben, egészen 2023 júliusáig. Bár korábban Berlin jelentette a gyenge láncszemet Európa kínai befolyással szembeni fellépésében, a 2023-as Kína-stratégia új alapra helyezheti Németország pozícióját az európai, valamint a transzatlanti együttműködésben. A stratégiai dokumentum tartalmát és lehetséges következményeit Lily McElwee és Ilaria Mazzocco, a Center for Strategic and International Studies Kína-kutatói elemezték.

A globális felmelegedés okozta kérdések az utóbbi évtizedek legégetőbb problémáivá váltak, amelyek – szakértők szerint – csak a globális károsanyag kibocsátás radikális csökkentésével kezelhetők. Az energiaforrások differenciálása iránti igényre a közelmúltban a Covid-19 okozta olajár-ingadozás és az ellátási láncok biztonságának megrendülése is rávilágított, amit különösen megerősített az Ukrajna elleni invázió. Az igények változására reagált az energiapiac is, ezzel együtt pedig a Perzsa-öböl országai, amelyek befolyása a fosszilis energiaforrások területén megkérdőjelezhetetlen. Karen E. Young, a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának kutatója a Foreign Affairs hasábjain elemezte az Öböl-országok zöld energiapolitikájának kérdéseit, rámutatva, hogy miként használhatók ki az energetikai fejlesztési segélyek a regionális befolyásszerzésre.

A Spanyol Néppártnak kedvezett a nemrég rendezett miniszterelnök-jelölti vita, melynek keretein belül a jobb- és baloldal jelöltjei konfrontálódtak egymással, valamint igyekeztek saját pártjuk mellé állítani potenciális szavazóikat is.

Az elmúlt évtizedekben egyre erőteljesebben jelentek meg a klímakatasztrófára és a környezetvédelem fontosságára összpontosító “zöld” klímaaktivista csoportok. Bár a környezetvédelem kétségkívül fontos és nemes cél, az azt hangsúlyozó csoportok tevékenysége az utóbbi években nem kevés aggodalomra adott okot. Úgy tűnik, hogy az egyre szélsőségesebb akciókat végrehajtó csoportok a társadalom egyre szűkebb rétegeit tudják megszólítani.

A tálib kormány július 4-én bejelentette, hogy elrendelte a szépségszalonok egy hónapon belüli bezárását Afganisztánban. Ez az új intézkedés a nőket még inkább eltávolítja a közélettől, tovább csökkentve jogaikat.

Tovább bonyolódik Észak-Korea és az Egyesült Államok a két állam amúgy sem felhőtlen kapcsolata: Phenjan légtérsértéssel vádolta meg Washingtont és az állítólagos légi kémkedés miatt az amerikai kémrepülőgépek lelövésével fenyegetőzik. Hogyan alakulhat így a két katonai nagyhatalom kapcsolata?

Amint azt egy korábbi blogbejegyzésünkben már említettük, az Egyesült Államok döntése, miszerint egy nagy kazettás bomba szállítmányt küld Ukrajna háborús törekvéseinek megsegítésére, felháborodást váltott ki a nemzetközi közösségben olyannyira, hogy néhány miniszterelnöknek a világ minden tájáról nyíltan ki kellett jelentenie, hogy az ilyen típusú lőszerek egyenesen embertelenek.

Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta folyamatosan fokozódik a diplomáciai szakadék Oroszország és a nyugati hatalmak között, ezzel együtt a világ politikai térképe kezd kétféle színezetűvé válni. 

Az OceanGate Titan búvárhajójának tragikus balesete világszerte hatalmas port kavart. Az járművet turisztikai céllal üzemeltette a 2008-ban alapított vállalat, amely egzotikus vízalatti élményeket ígért ügyfeleinek. A Titanic-expedíció tragédiája azonban számos kérdést vet fel.

Nemrég tartották Indiában a Sanghaji Együttműködési szervezet (SCO) találkozóját, ahol bejelentették Irán csatlakozását a szövetséghez - közölte az Insider Paper. Ez egy olyan lépés lehet, amely miatt a NATO, az EU és a nyugati világ érdekei súlyosan sérülhetnek, de miről is van szó pontosan?

Spanyolország mindezidáig élen járt az LMBTQ+ jogok, illetve a feminizmus promotálása és az inkluzivitás terén is. Vajon a július 23-i választások elhozzák az Európa számos országát utolérő jobboldali fordulatot, vagy a jelenlegi adminisztráció a már megszokotthoz hasonlóan az elkövetkezendőkben is a progresszivitás jegyében vezetheti a mediterrán országot? A POLITICO spanyol woke-történetet ábrázoló cikkéből mindez kiderül.

Ahogy korábban is írtunk róla (itt és itt), a háborús bűnösök felelősségre vonása kiemelten fontos kihívást jelent a nemzetközi jogi platformok számára, ideértve a Nemzetközi Bíróságot (ICJ), valamint a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) is. A bizonyítékok összegyűjtésében a jogi szakemberek mellett tényfeltáró újságírók és civil szakértők is részt vesznek, akiket nem kormányzati szervezetek koordinálnak. Hasonló kezdeményezés például a The Reckoning Project, amelynek igazgatója, Janine di Giovanni a Foreign Affairs-ben értekezett a felelősségre vonás problémájáról.

2022-ben rekordot döntött a beadott menedékkérelmek száma: a 2015-2016-os migrációs válság óta tavaly csaknem egymillió kérés futott be az európai országok hatóságaihoz.

Egyre több social media platformot árasztott el Olivia Krolczyk esete, aki „nem megfelelő” szóhasználata miatt került vitába egyetemi professzorával.

Az amerikai-kínai versengés legegyértelműbben Tajvan esetében manifesztálódik, azonban Peking befolyásának növekedésével számos új „hadszíntér” nyílik meg a globális hegemóniáért folyó vetélkedésben. Ide tartozik például a Közel-Kelet, miután a kínaiak tető alá hozták az iráni-szaúdi ellentét enyhülését, de a Balkán-félsziget is. Bosznia-Hercegovina esete jól példázza, hogy az etnikailag és vallásilag is megosztott régióban miként nyert teret a kínai gazdasági befolyás, valamint hogy ez milyen hatást gyakorolhat az egyes országok bel- és különösen a Nyugat irányába folytatott külpolitikájára. Emir Kremic, a boszniai Szövetségi Statisztikai Intézet vezetője a Center for European Policy Analysis (CEPA) felkérésére elemezte Peking szerepét az országban.

A bevándorlás évek óta forró téma az egész Európai Unióban, és most ez a kérdés volt az, ami a Mark Rutte által vezetett holland kormány bukásához vezetett, felfedve ezzel a koalíciót alkotó négy párt közötti mély ideológiai különbségeket.

Tegnap a világ összes állama Vilniust figyelte – legalább is a NATO tagállamainak szakértői biztosan - hiszen ez a NATO csúcs nagy változásokat hozhat a transzatlanti kapcsolatokban is.

Bár az európai országok Egyesült Államokkal való kapcsolatának legfőbb kérdéseire az orosz-ukrán háború kitörése világított rá, annak tendenciái sokkal korábbra nyúlnak vissza. A transzatlanti viszony egyoldalú függőségbe való átfordulása azonban nem csupán az európai kontinens geopolitikai szerepvállalásának jövőjét fenyegeti, de hatással van az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság között felerősödő versengésre is. Az európai-amerikai szövetség jövőjét, kihívásait és lehetőségeit Jeremy Shapiro, a European Council on Foreign Relations (ECFR) kutatási igazgatója, az amerikai külügy korábbi szakértője, valamint Jana Puglierin, az ECFR berlini irodájának vezetője elemezték a War on the Rocks hasábjain. 

Az Egyesült Államok megerősítette, hogy egy új katonai segélycsomag részeként kazettás bombákat szállít Ukrajnának.

Kedden kezdődik a NATO csúcstalálkozója Vilniusban, Litvániában. A világ vezetői már gyülekeznek, hogy tárgyaljanak a szövetség előtt álló legsürgetőbb kihívásokról, tovább erősítsék a NATO elrettentő és védelmi képességét, és közelebb hozzák Ukrajnát a Szövetséghez.

Hatalmas változást hozhat Ron DeSantis esetleges választási győzelme az USA számára. A republikánus floridai kormányzó nemrég jelentette be, hogy indul a 2024-es választásokon, programja azonban nem csak a demokraták számára tűnhet vakmerőnek.

Manapság nemcsak a diskurzus terén, hanem társadalmi szinten is általánosnak mondható, hogy a magukat áldozatszerepben feltüntető hangos, de kisebbségben lévő csoportok, helyzetüket ütőkártyaként felhasználva próbálják magukat pozícionálni a társadalmon belül, illetve magasabb státuszba jutni – emelte ki a Danube Institute rendezvényén Joanna Williams, a Cieo igazgatója, számos könyv szerzője, valamint Viv Regan, a Spiked ügyvezető szerkesztője, a Fiatal Újságírók Akadémiájának igazgatója. A meghívott előadókkal Prof. David Martin Jones, a Danube Institute kutatási igazgatója folytatott eszmecserét.

Az ukrajnai háború, valamint Kína felemelkedése kapcsán a nemzetközi kapcsolatokban használt „nagyhatalom” fogalom jelentősége egyértelműen megkérdőjeleződött. Bár a tavaly februári inváziót megelőzően számos szakértő nagyhatalomként tekintett a jelentős nukleáris erőkkel rendelkező Oroszországra, a konfliktus elhúzódása rámutatott Moszkva gyenge pontjaira. A diszciplína által használt tudományos fogalom 21. századi létjogosultságának kérdéseit Phillips P. O’Brien, a St. Andrews Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének vezetője, valamint stratégiai tanulmányokkal foglalkozó professzora elemezte a Foreign Affairs hasábjain.

A Disney legutóbbi nyolc filmje alulteljesített az elvárásokhoz képest, de valójában ennek mi lehet az oka? A válasz a woke-központú ideológia által vezetett irányultságukban rejtőzhet.

A kínai kormány időről időre új gazdasági irányvonalat mutat be. Ebből a legújabb a 2022 decemberében bemutatott 12 éves, “fogyasztás vezérelt” gazdasági stratégia. Az új irányvonal az állami beruházásokkal szemben a háztartások fogyasztási érdekeit célozza előtérbe helyezni. A terv valódi megoldást jelenthetne Kína problémáira, a szakértők mégis azt mondják, hogy halálra van ítélve. A Foreign Affairs legújabb elemzéséből kiderül, hogy miért.

Hónapok óta tartó sikertelen tárgyalások után Pakisztán végre közel kerülhet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodáshoz. Az elmúlt napokban Iszlámábád lépéseket tett az IMF feltételeinek teljesítésére, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 1,1 milliárd dollárnyi támogatást szabadítson fel egy meglévő, június 30-án lejáró segélycsomagból. Mindezért Shehbaz Sharif miniszterelnök is gratulált pénzügyminiszterének Ishaq Dar-nak, valamint az IMF is dicsérte ezeket az utolsó órában tett lépéseket – számol be róla a Foreign Policy.