Hiába kötődik egymáshoz ezer szálon a két legnagyobb gazdaság, Amerika és Kína egy elkerülhetetlen konfliktus felé tart. Hiszen az elmúlt években egyre inkább élesedik a szembenállás Peking és Washington között. Ennek oka egyrészt az ideológiai ellentét, valamint a kínai gazdaság egyre növekvő térnyerése a globális gazdaságban. Ennek a megoldása nem feltétlen a frontális ütközés lehetne, hanem az, hogy haladnak a konfliktusok mellett, melyeket közben megtanulnak kezelni, és lassan-lassan maguk mögött hagyni. Ám az elmúlt időszak történései nem eszerint a forgatókönyv szerint haladnak.
A diplomáciai konfliktusok alakulásában fontos szerepet játszik a párbeszéd. Az amerikai külügyminiszter legutóbbi pekingi látogatása során a két ország közötti katonai kommunikáció, a „nyílt és felhatalmazott kommunikáció” kialakításáról beszélt. Blinken ezen kínai látogatása volt az első 2021-es hivatalba lépése óta, hiszen korábban februárra tervezett útját lemondta. Ennek oka a megfigyelő léggömb által okozott diplomáciai válság volt.
A kémléggömb ügye is lehetőséget adott egy újabb kommunikációs párbajra. Februárban az Egyesült Államok felett egy feltételezett kínai kémléggömböt találtak, mely az amerikaiak szerint olyan létesítmények felett készíthetett felvételeket, amelyek stratégiailag kulcsfontosságúak, és melyekhez nemzetbiztonsági érdek fűződik. Később három repülőtér és ezek közvetlen légterének lezárása után amerikai repülőgépek vették célba a kémléggömböt, s felvételeken látszik, hogy az nem sokkal később a tengerbe zuhant. Természetesen Peking nem fogadta el ezeket a konkrét bizonyítékokkal nem alátámasztott találgatásokat és vádakat, s hiába mondta le emiatt Blinken a tervezett útját, Kína mindvégig hangsúlyozta, hogy az amerikaiak ezt csak országuk alaptalan becsmérlésére használták. Ehelyett a viselkedés helyett továbbra is higgadtnak kellene maradniuk a vita kezelésében.
Azonban - mint már említettem - júniusban Pekingbe látogatott az amerikai külügyminiszter, s
3 nap alatt sikerült is megfelelő lépéseket tennie annak érdekében, hogy meginduljon a két ország közötti kommunikációs csatorna konszolidálása,
ám Joe Biden ezt hamar tönkre is tehette. A két ország kapcsolata mélyponton van. Ám valóban úgy nyilatkozott Blinken, hogy megtalálták azon területeket, ahol nagyon eltérő álláspontot képviselnek, de az utazása arra is jó volt, hogy olyan ügyeket is találtak, ahol a nemzetközi célok miatt egyetértésre jutottak. Összességében mindkét oldal pozitívan értékelte a látogatást.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Azt azonban nem felejthetjük el, hogy ez csak a kezdet. Egy első lépés a kommunikációs nehézségek, problémák megoldására, jó kezdet a bizalom megjelenésére, az őszinteségre, a haladást szolgáló és építő jellegű megbeszélésekre.
Ez a kezdet hordozta az ígéretet, majd jönnie kellett volna a hibáknak és a kompromisszumoknak. Kompromisszumokról egyelőre még kevésbé, de hibáról máris beszélhetünk. Joe Biden amerikai elnök a tárgyalások lezárását követő napon egy kaliforniai adománygyüjtő programon diktátornak nevezte Hszi Csin-pinget.
Hszi Csin-ping azért volt nagyon feldúlt, amikor lelőttem azt a léggömböt, amelyben két vagonnyi kémfelszerelés volt, mert nem tudta, hogy ott van. (…) Ez nagyon kínos a diktátorok számára. Amikor nem tudják, hogy mi történt.” - mondta Biden.
Mao Ning kínai külügyi szóvivő szerint ez egy rendkívül kirívó politikai provokáció volt.
Összességében elmondható, hogy hosszú út vezethet addig, amíg a két fél viszonya koszolidálódik. Egy nagyobb konfliktus elkerüléséhez ugyanakkor ez elengedhetetlen lenne. Erre pedig már csak azért is szükség lenne, mert a globális kereskedelem alakulásából egyelőre mindkét fél profitál. Ahogyan az alábbi ábrán létszik, Kína is.
Szemlézte: Béres Nikolett
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
