Az elmúlt években az akadémiai berkekben egyre nagyobb erőre kapott az „igazság utáni” társadalom koncepciója. A fogalom azt a politikai állapotot írja le, amikor a társadalmat működtető információtömeg egyre kiszabadul az azt átvizsgáló intézmények jóságos fogságából, és verifikálhatatlanná válik. A hazugságok észrevétlenül terjednek együtt az igazságokkal; senki nem hisz el semmit, de közben mindenkinek megvan a maga igazsága. De pontosan hogyan árt az „igazság utáni” társadalom a demokráciának? Jelen bejegyzésben ezt járjuk körül.

Bolívia 2009 után ismét megszakította a kapcsolatait Izraellel, az október 7-i Hamasz-terrortámadásra adott izraeli válasz aránytalanságát bírálva. A döntés az andesi ország belpolitikai helyzete, a radikális baloldali erők versengése miatt érkezhetett ilyen gyorsan.

Kína két kulcsfigurát is eltávolított hivatalából újkeletű vezetőségi átrendeződése során. Qin Gang volt külügyminiszter júliusi elbocsátását követően, most Li Shangfu, védelmi minisztertől vettek búcsút, hivatalos magyarázat nélkül.

Ahogyan arról a The Moscow Times is beszámolt, október 26-án a Hamasz delegációja Moszkvába utazott, ahol a küldöttség tagjai magas beosztású orosz tisztségviselőkkel tárgyaltak. A Hamasz és Oroszország közti találkozó céljaként a különböző források több okot is megneveztek, az orosz fél pedig időről időre saját közvetítő szerepét hangsúlyozza, de valóban lehet-e Oroszország hiteles közvetítő a palesztin-izraeli konfliktusban?

2023. október 27-én Mary Harrington angol írót, publicistát látta vendégül a Danube Institute, aki Feminism Against Progress című, 2023-ban megjelent könyve alapján tartott előadást a mondernkori feminizmusról, progresszivitásról, valamint a hagyományos szerepek fontosságáról. Az előadóval Rod Dreher, a Danube Institute Network Projectjének igazgatója folytatott diskurzust, a köszöntőt Melissa O’Sullivan, az intézet ügyvezető-igazgatóhelyettese tolmácsolta.

Az Egyesült Államok és Kína között kibontakozó és folyamatosan bővülő verseny a világűrbe is elért.
Bill Nelson, a NASA igazgatója úgy fogalmazott, hogy országa „űrversenyt folytat Kínával, hogy visszatérjen a Holdra”. Egy, a BBC-nek adott interjúban leszögezte, hogy biztosra szeretne menni, hogy „előbb odaérnek”, mint kínai riválisaik.

Októberben szövetségi népszavazást tartottak az „Ismeretlen Déli Földrészen”, Ausztráliában. A kormányzó Munkáspárt által támogatott alkotmánykiegészítési javaslat új szövetségi intézményt hozott volna létre az őslakosok képviseletére. Noha az országban még mindig tart a voksok feldolgozása, már a referendum éjszakáján tudni lehetett, hogy a javaslat elbukott. Míg az Igen-szavazók szerint Ausztrália történelmi helyzetet szalasztott el, hogy elismerje őslakosait, a Nem-pártiak szerint a népszavazás önmagában szégyent hozott a nemzetre.

1956. október 23. Budapest. Magyarországon a világ szeme. Diáktüntetés, demonstráció, tüntetés, így jellemzi a nyugati sajtó a magyar eseményeket. Csak napok múltán derül ki, hogy Magyarországon forradalom tört ki és a szabadságért harcol a nép.

Marokkó, Portugália és Spanyolország lesz a 2030-as világbajnokság közös házigazdája, de Uruguayban, Argentínában és Paraguayban is rendeznek mérkőzéseket, mivel a labdarúgó-világbajnokság századik évfordulóját ünnepli - jelentette be a FIFA.

„A nagy négyek világában” – fogalmazott Ricardo Lagos, egykori chilei elnök, utalva ezzel Kínára, Oroszországra, az Egyesült Államokra és az Európai Unióra – „mi nem is létezünk.” Mi az oka Latin-Amerika elszigeteltségének? Milyen hátrányokkal jár, illetve hogyan profitálhatnak az országok abból, hogy nem a nagyhatalmi játszmák kereszttüzében helyezkednek el? A régió helyzetét Will Freeman, a Council of Foreign Relations Latin-Amerika központjának kutatója, valamint Ryan C. Berg, a Center for Strategic and International Studies „Americas Program” igazgatója, a „Future of Venezuela” kezdeményezés elnöke elemzik a Foreign Affairs hasábjain.

A Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) megalapító Római Statútum 1998-as elfogadását, majd 2002. július 1-i életbe lépését követően az elmúlt több, mint 20 évben a nemzetközi bírói szerv továbbra is joghatósági problémákkal küzdött. Ahogy már korábban is írtunk róla, a Vlagyimir Putyin elnök ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs rávilágít az ICC hatékonyságának megkérdőjelezhető pontjaira, amelyek csakugyan előkerülnek a Hamasz Izrael ellen elkövetett támadása, valamint az izraeliek által alkalmazott ellenintézkedések esetében is. Az ICC joghatóságának problémáit Kelebogile Zvobgo, az International Justice Lab igazgatójának Foreign Affairs hasábjain megjelent publikációja, valamint Tyler McBrien, a Lawfare magazin vezető szerkesztőjének értékelése alapján elemezzük.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár nemrég közös sajtótájékoztatón jelentette be Ulf Kristerssonnal, Svédország miniszterelnökével, hogy újabb mérföldkövéhez érkezett Svédország csatlakozása a NATO-hoz. A júliusban megrendezett és történelminek nevezett Vilniusi NATO-csúcs remélt eredménye lassan látszik beérni.

Bár a Gázai övezetből kiáramló információk hitelessége kérdéses, egyes források szerint körülbelül 4600 palesztin civil áldozata lehet Izrael a Hamasz összehangolt támadására adott válaszcsapásainak. A polgári áldozatok számának növekedése nem csupán a nemzetközi, de a térség közvéleményére is nagy hatást gyakorolhat. A Gázai övezet, valamint Ciszjordánia lakosságának esetében azonban már október hetedikét megelőzően is érdekes társadalmi tendenciák voltak megfigyelhetőek.

Az emberi fejlődés következtében ma már szinte mindenki szennyezett levegőt lélegzik, de vannak bizonyos területek és társadalmi csoportok, ahol ez fokozottan jellemző. A BBC Future a mélyére ásott a problémának, megvizsgálva az eltéréseket. 

Hollandiában néhány hét múlva választások lesznek ezért aktuális választás a holland pártvezető, Thierry Baudet interjúját szemlézni, melyet néhány héttel ezelőtt adott a The European Conservative részére. Baudet pártja, a Fórum a Demokráciáért (FvD) taglétszámot tekintve jelenleg a legnagyobb holland párt. A téma melyet az interjú körbejárt a konzervativizmus jövőjéről szólt.

Az ingatlanpiaci összeomlás szelleme kísérti Kínát. Hszi Csin-ping elnök pedig más megközelítéssel próbálkozik, mivel úgy tűnik, elkötelezett az ingatlanpiac felszínen tartása mellett.

Oroszország ambíciói és geopolitikai érdekei nemcsak a közép- és kelet-európai térségben mérhetőek, hanem a Közel-Keleten is. Moszkvát már a hidegháború során is rendkívül érdekelte a térség átrendeződése. Az újabb izraeli-palesztin fegyveres összecsapás epizódja pedig egy lehetőséget is kínál az orosz vezetés számára.

Vajon a jelenlegi ügyvezető miniszterelnökként tevékenykedő Pedro Sánchez ezzel borítékolta a második szocialista kormány megalakítását, vagy az amnesztia védelme tovább bonyolítja a már így is szövevényes spanyol belpolitikai viszonyokat?

A több, mint 600 napja tartó Ukrajna elleni invázió az elmúlt időszakban lényegében átalakította az orosz belpolitikát: az elitek köreiben húzódó törésvonalak minden eddiginél jobban elmélyültek. A háború hatása már a katonai műveletek megkezdését követő első félévben egyértelművé vált, a belső ellentétek pedig a Jevgenyij Prigozsin által kezdeményezett egynapos felkelés során is megmutatkoztak. Ezen megosztottság meghatározza az Oroszországi Föderáció jövőjét, az elhúzódó ukrajnai háború de-eszkalációja után is. Tatjana Sztanovaja, a Carnegie Endowment for International Peace, valamint az R.Politik vezető szakértője legújabb írásában az orosz társadalom legfelsőbb rétegeiben rejtőző ellentéteket elemezte.

A jövő évi választások merőben mások lesznek, mint amikor négy évvel ezelőtt Trump és Biden mérkőzött meg egymással. A világ nagymértékben megváltozott, az pedig, hogy az amerikai választások esetén minden a felszín alatt zajlik, rendkívül kiszámíthatatlanná teszi a voksolást.

Kína Egy Út, Egy Övezet Kezdeményezésének (BRI) tizedik évfordulóját ünnepelte nemrég Hszi Csin-ping meghívására 130 ország vezetője. A nagyszabású fogadás és találkozók a kínai kormány egyik fő projektjét ünnepelték, amely egy évtizedes fennállásával igyekszik Kínát globális szinten felemelni – befektetéseken és infrastrukturális támogatásokon keresztül.

A korábbi házelnök elmozdítását követően számos amerikai polgár tehette fel a kérdést, hogy mi lesz ezután? Három héttel McCarthy eltávolítását követően megvan a képviselőház új házelnöke. Kicsoda Mike Johnson és mire számíthatunk tőle hivatali ideje alatt?

Egyszerre szólította fel Ukrajna és Izrael támogatására Joe Biden az amerikaiakat. Hajlandó rá és kötelességének érzi, hogy „beleálljanak” mindkét konfliktusba. Teljességgel úgy véli, Amerika képes egyszerre több háborút is támogatni. Biden azért nevezi ezt az elhatározást „okos befektetésnek”, mert úgy érzi, Amerika biztonsága szempontjából ennek hasznát veszik még a jövőben.

A brazíliai Amazonas-kikötő vízszintje 121 éve a legalacsonyabbra süllyedt a vízhiány közepette. A történelmi szárazság emberek százezreinek életét forgatja fel, és károsítja a dzsungel ökoszisztémáját - számol be róla a The Guardian. 

Fokozódik a vasúti forgalom Oroszország és Észak-Korea között, ezt mutatják a nemrégiben készült műholdfelvételek. A szerelvényekkel fegyverek érkeznek Oroszország területére, a szakértők mellett pedig már a Fehér Ház is aggodalmát fejezte ki, közben az orosz külügyminiszter Észak-Koreában tárgyalt.

A 2023. október 7-én történt, Hamasz által Izrael ellen elkövetett terrortámadás megrázta az egész világot. A Hamasz akciójára válaszul Izrael a gázai övezet bombázásába kezdett, ahol már több ezer ember életét vesztette, valamint több százezren kényszerültek otthonuk elhagyására. Nagy erőkkel folyik a civilek kitelepítése és a segélycsomagok bejuttatása a térségbe. Az akciók jelentős nehézségekkel néznek szembe, köszönhetően Egyiptomnak, amely minden erejét arra összpontosítja, hogy megakadályozza az átkelést az egyetlen járható kiúton, a Rafah határátkelőn – számol be róla a Foreign Policy. 

A 2024-es amerikai elnökválasztáshoz kapcsolódva sejtet néhány meglepő információt egy új felmérés. Azt hosszú idő óta tudjuk, hogy több szempontból is különleges lesz a következő voksolás, de az is biztos, hogy a Wall Street Journal friss kutatása szerint Donald Trump volt elnök növelni tudta előnyét a választást megelőző népszerűségi versenyben. A szavazók többsége őt akarja látni a Republikánus Párt jelöltjeként. 

Egyre nagyobb veszélyben van az Amerikai Egyesült Államok dominanciája. A sokszor félelemből cselekvő, magát görcsösen bebiztosítani akaró ország akciói jelentős hatással vannak nem csak saját, hanem az egész világ jövőjére. Ha az USA nem vált megfontoltabb tempóra, olyan globális változások következhetnek be, melyek jelentős mértékben átrajzolhatják a ma ismert erőviszonyokat. A Foreign Policy írását szemlézzük.

A Hamasz által Dél-Izraelben elkövetett terrorcselekményeket követően egyre többen adnak hangot azon ízléstelen véleményüknek, miszerint a több száz izraeli áldozat azért halt meg, mert a palesztinok nem rendelkeznek saját állammal. A következő írás olyan történelmi, biztonságpolitikai és jogi érveket foglal magában, amelyek megrengetik a kétállami megoldás hatékonyságába és létjogosultságába vetett hitet.

Alakul a következő új-zélandi kormány kompozíciója, miután október 14-én a választók magas többséggel a liberális-konzervatív Nemzeti Pártot (New Zealand National Party) emelték kormányalakító erővé az egykamarás wellingtoni parlamentben. A kivi, a kakapó és a Gyűrűk Ura országának új miniszterelnöke az üzletemberből lett politikus, Chris Luxon lehet.