Hollandiában néhány hét múlva választások lesznek ezért aktuális választás a holland pártvezető, Thierry Baudet interjúját szemlézni, melyet néhány héttel ezelőtt adott a The European Conservative részére. Baudet pártja, a Fórum a Demokráciáért (FvD) taglétszámot tekintve jelenleg a legnagyobb holland párt. A téma melyet az interjú körbejárt a konzervativizmus jövőjéről szólt.

A 21. századi kihívások eddig nem látott átalakulás felé terelik a politikai konzervativizmust, ám ennek az átalakulásnak a fő iránya, még mindig nem dőlt el egyértelműen. Thierry Baudet holland politikus Roger Scruton tanítványa. Szerinte a politika - ahogy egykor Bismarck mondta - a lehetőségek művészete, még most a 21. században is. Véleménye szerint az a pálya, amelyet a közéleti konzervativizmus az elmúlt évtizedekben bejárt nem vált be, mert túlságosan foglyul ejtette az eltérő véleményeknek való megfelelési kényszer. A modern konzervativizmus a figyelmét nem a mainstream establishmenthez való igazodásnak kell lekötnie, hanem annak a célnak, hogy egy minél szélesebb koalíciót tudjon létrehozni.

A konzervatív alapokon nyugvó politikának napjainkban számos fejlődési alternatíváját láthatjuk. A legnagyobb európai mintában, a német modellben a kereszténydemokraták az utóbbi két évtizedben a folyamatos mérséklődés ösvényén jártak, a konszenzuskeresés szellemében Thierry Baudet fent idézett gondolatához hasonlóan ők is igyekeztek egy minél szélesebb koalíciót összehozni, hiszen évtizedeken át arra törekedtek, hogy minél szélesebb társadalmi konszenzus által övezve, nagykoalícióban kormányozzanak a politikai paletta túlsó felén lévő pártokkal. Az ideológiai értelemben véve távol álló pártokkal való évtizedes együttműködés önkénytelenül együtt járt a karakteresen konzervatív arcél elhalványodásával.

A folyamatos kompromisszumkészség egy olyan fejlődési utat jelölt ki, melyben a konzervatív oldal saját vélemények feladása, de legalábbis a partnerek számára is elfogadható mértékűvé való felhígítása vált az igazodási ponttá.

Az Amerikai Egyesült Államokban vagy éppen Magyarországon is egy ezzel ellentétes irányvonalat láthattunk kibontakozni. Az Egyesült Államokban a 2000-es évek végén kibontakozó Tea Party mozgalom, vagy éppen a 2010-es évek közepén teret nyerő alt-right irányvonal tulajdonképpen tekinthetőek a politikai konzervativizmus megújulási kísérleteinek, útkeresésének. Baudet úgy véli, hogy a modern jobboldal és baloldal közötti egyik legmarkánsabb különbség, hogy míg a baloldali mainstream politikai erők képesek saját radikálisaikat eszmei világuk fősodorbeli részébe integrálni, addig a konzervatívok rutinszerűen eltaszítják maguktól mindazokat, akik tőlük jobbra állnak. Nagy formátumú új gondolatok csak akkor születnek, ha folyamatosan ütköztetésre kerülnek a régi válaszok és az új megfejtések. Nem fogja vissza kritikáit és így fogalmaz a konzervativizmus jelenlegi helyzetével kapcsolatosan:

a konzervatívok, akik rettegnek az establishment által "betiltott" gondolatoktól és eszméktől, teljesen belsővé tették az ellenségük által előírt "játékszabályokat", és ezzel hallgatólagosan éppen azokat a pontokat engedték el, amelyeket eredetileg az előtérbe akartak helyezni. Ezért nem nyerhetnek soha.”

Három olyan sorformáló kérdés vizsgálatán keresztül, melyek jelenleg is mélyreható kihívást jelentenek Európa számára, könnyen megvizsgálhatjuk, hogy napjaink konzervativizmusa mennyire ad naprakész válaszokat a világ aktuális kérdéseire. A bevándorlás és a népességösszetétel, a külpolitika és európai uniós kapcsolatok, valamint a gazdaság rendszerszintű kihívásai mind olyan témák melyek mentén rá lehet mutatni bizonyos elvi hiányosságokra.

Bevándorlás és népességösszetétel

Baudet szerint ahelyett, hogy azt állítanánk, hogy nem akarjuk, hogy társadalmaink etnikai és kulturális összetétele drámaian megváltozzon - ami szerintem az alapvető kérdés -, a konzervatívok hangsúlyozzák a "legális bevándorlás" és az "illegális bevándorlás" közötti különbséget - mintha ez lenne a kérdés, mintha a bevándorlás problémája az lenne, hogy a bevándorlók hogyan érkeznek, nem pedig az, hogy érkeznek!”

Külpolitika és Európai Uniós kapcsolatok

Baudet ezzel a témával kapcsolatban úgy véli, hogy a "régi Európa" az, amit meg kellene próbálnunk "visszahozni”. A konzervatívoknak azért kellene harcolniuk, hogy visszafordítsák a hanyatlást - és valamiféle európai reneszánszt hozzanak létre.” (…) „Ukrajnát évek óta az amerikai külügyminisztérium irányítja, nem csak azért, hogy pénzt mosson - ahogyan azt a "Biden-dokumentumok" mutatják -, hanem azért is, hogy ostromolja és végül eltiporja Oroszországot, a "régi Európa" utolsó maradványát. Ez az amerikai "mélyállam", a baloldali-liberális globalista establishment elsődleges eszköze - más szóval a konzervatívok ellensége. Mozgalmunknak, úgy érzem, tudatában kell lennie ennek a valóságnak.”

Gazdaság rendszerszintű kihívásai

Baudet interjújában a következő gondolatokat osztotta meg a piacok szabályozásának konzervatív alapokon nyugvó újragondolásával kapcsolatosan:

konzervatívként meg vagyok győződve arról, hogy a piacok soha nem igazán "szabadok", mert olyan társadalmi, kulturális és jogi előfeltételektől függenek, amelyeket a piacok önmagukban nem tudnak megteremteni.

Az egyszerű igazság az, hogy a megfelelően működő piacoknak nemzetállamokra van szükségük. Az erős és független nemzetállamokhoz pedig egészséges társadalmakra van szükség.

Véleménye szerint a nyugati államok lényegében egy olyan globális menetrend végrehajtóivá váltak, amelyet a közigazgatási és a "mélyállam" szereplőinek hálózata - valamint a Big Pharma, a Big Tech, a globális tőke és az olyan jótékonysági alapítványok, mint Bill Gates és Soros György alapítványai - hajtanak.

Az elvégzendő szellemi munka és a sikeres adaptáció

Hogy mely konkrét kérdésekben van igaza Thierry Baudetnak, azt csak szubjektíven lehet megítélni, azonban az megállapítható, hogy az általa felvetett témák és kérdések komplexitásuknál fogva határozottan képesek hozzájárulni ahhoz, hogy a konzervatív véleményformálók alaposabban átgondolják, hogy hogyan ültethető a 21. század jelenkori környezetébe az általuk képviselni kívánt értékrend. Rendszerünk egésze mellett a modern konzervativizmus is komoly frissítéseket és javításokat igényel. Baudet szerint ennek oka az, hogy

az uralkodók és a kormányzottak közötti kapcsolat felborult egy olyan nemzetek feletti politikai osztály kialakulásával, amely teljesen elszakadt a hétköznapi választók problémáitól.

Azok előtt a konzervatív politikai erők előtt, amelyek a tradicionális értékrend képviselete mellett képesek az új kihívások mentén újrafogalmazni, hogy mit gondolnak a világról, továbbra is nyitva áll a siker lehetősége. Úgy látja, Európában a magyar tekinthető politikai értelemben véve az egyik legsikeresebb kormányzatnak. A sorozatban negyedik választást hatalmas fölénnyel megnyerő konzervatív párt sikere jelentős részben annak is betudható, hogy az a szellemi háttérmunka, amely során kialakították, hogy a legújabb nemzetközi kihívásokra miképpen aktualizálhatóak a jobboldali üzenetek, maradéktalanul végbement.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, habár a konzervatív politika megújításának radikális jobboldali megközelítése nem szokványos, de az továbbra is legitim vita tárgya maradhat, mivel a felvetés nem csak politikailag, hanem filozófiailag is megalapozható. A demokrácia folyamatosan alakuló szövetében a legkülönbözőbb nézetek mindegyike szerepet játszik a jövő kialakításában, így a szigorú vizsgálat és a tényeken alapuló diskurzus révén értékes felismerésekre tehetünk szert, és olyan közös pontokat fedezhetünk fel, amelyek egy befogadóbb és kiegyensúlyozottabb politikai diskurzushoz vezetnek, és végső soron erősítik demokráciánkat.

Írta: Horváth Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon