A brazíliai Amazonas-kikötő vízszintje 121 éve a legalacsonyabbra süllyedt a vízhiány közepette. A történelmi szárazság emberek százezreinek életét forgatja fel, és károsítja a dzsungel ökoszisztémáját - számol be róla a The Guardian.
A hatalmas Amazonas folyó gyorsan kiszáradó mellékfolyói miatt a hajók megfeneklettek és a távoli dzsungelfalvak élelmiszer- és vízellátását elvágták, míg a magas vízhőmérséklet vélhetően több, mint 100 veszélyeztetett folyami delfin halálát okozta.
Manaus kikötője, a régió legnépesebb városa, amely a Negro folyó és az Amazonas folyó találkozásánál fekszik, nemrég 13,59 méteres vízállást mért - olvasható a kikötő honlapján. Ez a legalacsonyabb szint a feljegyzések 1902-es kezdete óta, és alulmúlja a 2010-ben mért eddigi legalacsonyabb szintet.
Forrás: Porto de Manaus
Az Amazonas vidékén jelenleg száraz évszak van, amelyet súlyosbít az El Niño, egy természetes éghajlati jelenség, amely a trópusi Csendes-óceánból ered és az egész világon befolyásolja az időjárást. Az El Niño hátterében a globális felmelegedés hosszú távú tendenciája áll, amely gyakoribb és súlyosabb szélsőséges időjárási eseményekhez, például aszályhoz és hőséghez vezet.
Dél-Amerika egyes területeit, köztük Brazíliát, súlyos és halálos hőség sújtja, ahogy a régió a télből tavaszba fordul.
Az augusztusi és szeptemberi hőséget - amelynek során Brazíliában 40 Celsius-fok feletti hőmérsékletet tapasztaltak - legalább százszor valószínűbbé tette az ember okozta éghajlati válság - derül ki a World Weather Attribution kezdeményezés által közzétett tanulmányból.
Nyugatról az El Niño, amely felmelegíti a Csendes-óceán vizét az Egyenlítő közelében, egyre erősebbé válik. Délnyugat felől az észak-atlanti vizek magas hőmérséklete felgyorsította az Amazonas felé irányuló légáramlást, ami megakadályozza az esőfelhők kialakulását az erdő felett.
Amazon River Port Records Lowest Water Level In 120 Years As More Of The World Falls Into Drought https://t.co/OpTLiB1A9h pic.twitter.com/cAPlwPgFw4
— Forbes (@Forbes) October 16, 2023
A változó éghajlat hatásait fokozza az Amazonas térségében zajló erdőirtás magas szintje, mivel a gazdák a földeket szója- és szarvasmarhatelepek számára vágják ki, amelyek termékeit a világ minden tájára exportálják.
A fák kivágása a globális felmelegedéshez hasonlóan ritkítja az esőt és növeli a hőmérsékletet, mivel az Amazonas fái nedvességet bocsátanak ki, ami lehűti a hőmérsékletet és esőfelhőket képez.
A brazil tudományos minisztérium a szárazságért az El Niño éghajlati jelenség idei kezdetét okolja, amely nyár óta világszerte szélsőséges időjárási jelenségeket okoz. A tárca a hónap elején kiadott közleményében azt mondta, hogy a szárazság várhatóan legalább decemberig tart, amikor az El Niño hatása az előrejelzések szerint tetőzik. Az aszály néhány nap alatt 481 ezer embert érintett a polgári védelmi ügynökség szerint Amazonas államban, ahol Manaus található.
A múlt hét végén a brazil Fundação Amazônia Sustentáve (FAS) civil szervezet munkatársai a Manaus melletti kiszáradt térségben élelmiszert és egyéb ellátmányt szállítottak a veszélyeztetett falusi közösségeknek. Az aszály miatt veszélybe került az élelmiszerhez, ivóvízhez és gyógyszerekhez való hozzáférésük, amelyeket általában folyami úton szállítanak.
A szárazabb körülmények felgyorsítják a világ legnagyobb és legváltozatosabb biodiverzitású esőerdejének pusztulását,
amelynek egyes részei nedves ökoszisztémákból állnak. Eáadásul ezek az erdők hatalmas mennyiségű hőt megkötő gázokat tárolnak és mivel szárazabbá váltak, ezeket a gázokat a légkörbe bocsátják. Az eredmény kettős csapás az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni globális küzdelemre.
A problémát csak tetézi, hogy az év eleje óta több mint 29 000 négyzetkilométernyi területet emésztettek fel az Amazonas vidékén az erdőtüzek. Ezek füstje olyannyira veszélyessé tette a levegőt az Amazonas szívében fekvő kétmilliós Manausban, hogy a World Air Quality Index projekt szerint nemrég a világ egyik legszennyezettebb városa lett.
A levegőminőségi adatok minden reggeli ellenőrzése aggasztó szokássá vált a városban, mivel a manausi orvosok szerint a gyerekek és az idősek a légzéssel küszködve kerültek kórházba.
2015-ben hasonló szárazság volt tapasztalható, ami hozzájárult az Amazonas eddigi legrosszabb tűzszezonjához. A tudósok azonban arra számítanak, hogy ez az aszály még pusztítóbb lesz, mivel az Atlanti-óceán melegebb, és az El Niño még nem érte el a csúcspontját.
Szemlézte: Chirico Valentin
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
