Bár a Gázai övezetből kiáramló információk hitelessége kérdéses, egyes források szerint körülbelül 4600 palesztin civil áldozata lehet Izrael a Hamasz összehangolt támadására adott válaszcsapásainak. A polgári áldozatok számának növekedése nem csupán a nemzetközi, de a térség közvéleményére is nagy hatást gyakorolhat. A Gázai övezet, valamint Ciszjordánia lakosságának esetében azonban már október hetedikét megelőzően is érdekes társadalmi tendenciák voltak megfigyelhetőek.

A teljes régiót vizsgáló Arab Barometer közvéleménykutató közvetlenül a Hamasz támadásának előestéjén fejezte be felmérését, amely átfogó és reprezentatív képet ad arról, hogy mit gondolnak a palesztin területeken élők egyes politikai, társadalmi, illetve gazdasági kérdésekről. A kutatás eredményeit Michael Robbins, az Arab Barometer igazgatója, valamint Amaney A. Jamal, a cég társalapítója, valamint a Princeton School of Public and International Affairs dékánja mutatta be.

Miután Izrael blokád alá vonta a Gázai övezetet, a nemzetközi médiában számos alkalommal felmerült a kérdés, hogy az ott élő palesztin civilek mennyiben tekinthetők felelősnek a Hamasz támadásáért, illetve, hogy Izrael a hadijogi szabályokat betartva háborúzik-e. Az előbbi probléma tisztázásához nagyban hozzájárulhat az Arab Barometer felmérése, amely szeptember 28. és október hatodika, illetve nyolcadika között zajlott, Gázában és Ciszjordániában. Mivel a kutatás reprezentetatív, illetve azt személyes interjúkon keresztül végezték, valós képet kaphatunk a palesztin társadalom nézőpontjáról.

A legszembetűnőbb eredmények leginkább a gazdaság állapotából, illetve az abból eredő megélhetési nehézségekből erednek. Az korábban is egyértelmű volt, hogy az utóbbi években az életminőség jelentősen romlott a Gázai övezetben – a Világbank szerint 39%-ról 59%-ra nőtt a szegénységi ráta – ezt a mostani kutatás is alátámasztotta: az emberek 78%-ának problémát okoz a mindennapi megélhetéshez szükséges dolgok előteremtése. Ez nem csupán a munkanélküliségnek tulajdonítható, hiszen a területen az élelmiszerhiány is jelentős. Ami a jelenlegi harcok szempontjából különösen fontos, hogy

a gázai lakosság nagy része nem az izraeli blokádnak tulajdonítja az ellátási problémákat: 26% szerint azok oka az inflációban keresendő, míg 31% a kormányzat mulasztásait okolja a megélhetési válságért.

Az utóbbi trend, azaz a kormányzattal való elégedetlenség a politikai kérdésekben is megmutatkozott. Jamal és Robbins szerint világossá vált, hogy az emberek elégedetlenek a palesztin hatóságokkal, ezt az is demonstrálja, hogy a politikai vezetők közül Ismail Haniyeh-t, a Hamasz vezetőjét csupán 24% támogatta volna, amennyiben a felmérés időpontjában lettek volna a választások. Ez nem meglepő annak fényében, hogy a válaszadók csupán negyede szerint reagál a kormányzat nagy mértékben a társadalmi igényekre. Ehhez hasonlóan 27% nyilatkozott úgy, hogy a jelenlévő pártok közül a Hamaszt részesíti előnyben.

Pártpreferenciák az Arab Barometer 2023-as felmérése alapján

A palesztin-izraeli viszonyt illetően is kifejezetten mérsékelt eredmények születtek:

általánosságban a palesztinok nem értenek egyet Izrael teljes megsemmisítésével, a többség a kétállami megoldást támogatja, főként az 1967 előtti állapot visszaállításával.

Ezzel párhuzamosan a térség lakosságának meghatározó része (73%) állt ki a békés megoldás mellett. A Hamasz akciója, illetve az izraeli ellentámadás fényében az is kifejezetten fontos adat, miszerint a palesztin civilek közel háromnegyede soha nem vette számításba, hogy elhagyja otthonát.

A kutatás tehát egyértelműen bemutatta, hogy a palesztin lakosság kevéssé azonosul a Hamasz tevékenységével, az állami szervekbe vetett bizalom pedig jelentősen csorbult az elmúlt években.

Ennek ellenére – Jamal és Robbins szerint – Izraelnek törekednie kell arra, hogy csökkentse a civilek szenvedését, hiszen az elmúlt évek eredményei azt mutatták, hogy az izraeliek fellépése után növekedni kezdett a Hamasz társadalmi támogatottsága.

Összefoglalva tehát a palesztin közvélemény tendenciái lehetőséget adnak Izraelnek, illetve az Egyesült Államoknak, hogy a térség lakosságának bevonásával találjanak hosszú távon fenntartható politikai megoldást. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a palesztin civilekre sokkal inkább partnerként, mintsem a Hamasz tettestársaiként tekintsenek.

Kíváncsi vagy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus többi részletére is? A témában született írásainkat itt találod!

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon