2023. október 30. 07:00 - Danube Institute

Megosztottság és versengés jellemzi az Oroszországi Föderáció elitjét

A több, mint 600 napja tartó Ukrajna elleni invázió az elmúlt időszakban lényegében átalakította az orosz belpolitikát: az elitek köreiben húzódó törésvonalak minden eddiginél jobban elmélyültek. A háború hatása már a katonai műveletek megkezdését követő első félévben egyértelművé vált, a belső ellentétek pedig a Jevgenyij Prigozsin által kezdeményezett egynapos felkelés során is megmutatkoztak. Ezen megosztottság meghatározza az Oroszországi Föderáció jövőjét, az elhúzódó ukrajnai háború de-eszkalációja után is. Tatjana Sztanovaja, a Carnegie Endowment for International Peace, valamint az R.Politik vezető szakértője legújabb írásában az orosz társadalom legfelsőbb rétegeiben rejtőző ellentéteket elemezte.

shutterstock_1459862549.jpg


2022. február 24-ét követően sokan azt gondolták, hogy a kívülről első pillantásra teljesen irracionálisnak tűnő Ukrajna elleni offenzíva feléleszti a háborúellenes hangokat Oroszországban – mind az elit, mind a társadalom alsóbb osztályainak berkein belül. Utóbbi jelei csupán a támadás első napjaiban mutatkoztak, azonban hatásuk csekély volt, az orosz állam pedig azt is ellenállást nem tűrve szüntette meg. A Kreml által „különleges katonai műveletként” emlegetett háború elhúzódásával pedig – ahogy korábban is írtunk róla – az orosz társadalom konformitása növekedni kezdett.

Ezzel párhuzamosan az elitekben kialakuló ellentét nem mutatkozott meg egyértelműen, az csupán az elmúlt hatszáz nap utolsó harmadában realizálódott, például a Jevgenyij Prigozsin által vezetett egynapos lázadás, vagy éppen a Wagner-vezér halálának formájában.

Az utóbbi hónapok azt mutatták, hogy az orosz eliten belül két csoport alakult ki: a háború kilátásait reálisan látó viszonylag mérsékeltek, valamint az eszkaláció- és háborúpártiak.

Sztanovaja szerint ezen csoportok leginkább a társadalmi vitát generáló ügyek jelentette töréspontokon keresztül figyelhetők meg. Ilyen például a WhatsApp alkalmazást üzemeltető Meta legújabb fejlesztése, amely az üzenetküldő applikációt a Telegramhoz hasonló csatornákkal egészítené ki. Ez nagyban csökkentené az állam információáramlás feletti kontrollját, amit fokoz, hogy a WhatsApp a Föderáció legnépszerűbb platformja, a lakosság 60% használja azt. Ebben az esetben a mérsékeltebb csoportok inkább a betiltás lehetséges szociálpolitikai következményeire hívják fel a figyelmet, míg az eszkalációpártiak a kontroll csökkenésének kockázatait tartják szem előtt. A WhatsApp ügyén túl azonban számos más hasonló töréspont van jelen az orosz társadalmi diszkusszióban, ilyen például az emigrációból visszatérő orosz állampolgárok kezelése vagy éppen az ország szovjetizálásának kérdése.

Sztanovaja szerint kulcsfontosságú, hogy az eliten belül konszenzus figyelhető meg abban, hogy Ukrajnában minden áron el kell kerülni az egyértelmű vereséget, viták inkább ezen cél megvalósításáról vannak. Az ennek mentén kialakuló csoportokat leginkább a „hivatalnokok”, illetve a „revizionisták” címkével lehet illetni.

A hivatalnokok szerepébe főképp kormánytisztviselők, illetve a termelő- és a pénzügyi szektor vezetői bújnak, akik számára kulcsfontosságú az orosz hatalmi architektúra status quo-jának fenntartása. Sztanovaja véleménye szerint az ő érdekük a háború okozta belső turbulencia túlélése, amelynek kulcsa a hatékonyság és az adaptáció. Ide tartozik például Szergej Kirijenko, az elnök kabinetfőnökének helyettese, volt miniszterelnök, Denisz Manturov miniszterelnökhelyettes, valamint Elvira Nabiullina az Orosz Központi Bank elnöke.

Ezzel szemben a revizionisták sokkal inkább a status quo megváltoztatására törekednek: határozott szándékuk, hogy a mindennapi élet felett gyakorolt politikai kontrollt még inkább kiterjesszék, ezzel maximalizálva például a haderő hatékonyságát. A hivatalnokokhoz képest ezen csoport kisebb befolyással rendelkezik a legfelsőbb döntéshozók irányába, ide tartozott Jevgenyij Prigozsin, Konsztantyin Malofejev médiamágnás-oligarcha, valamint az Egységes Oroszország néhány parlamenti képviselője.

A revizionisták és a hivatalnokok közötti versengés azonban nem csupán az eliteken, de azon belül a szilovik (nemzetbiztonsági és katonai háttérrel rendelkező) csoportok köreiben is megfigyelhető. Sztanovaja szerint a hivatalnokok közé tartozik például Szergej Sojgu védelmi miniszter, Valerij Geraszimov vezérkari főnök, valamint Igor Krasznov főügyész. Velük szemben állnak a magukat reformerként aposztrofáló revizionisták, így Nyikolaj Patrusev Biztonsági Tanács-titkár, Alekszandr Bastrikin, az orosz nyomozóhatóságok bizottságának elnöke, valamint az SZVR élén álló Szergej Nariskin.

Az eliteken belül dúló ellentét a 2024-es elnökválasztás közeledtével még inkább a tetőfokára hághat. Sztanovaja szerint amennyiben a hivatalnokok kerekednek felül a versengésben, akkor elképzelhető, hogy a Kreml irányítóképessége meggyengülhet. „Ha azonban a revizionisták teljes mértékben átveszik a hatalom irányítását, akkor sztálini fordulat vár az országra.”

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása