Alakul a következő új-zélandi kormány kompozíciója, miután október 14-én a választók magas többséggel a liberális-konzervatív Nemzeti Pártot (New Zealand National Party) emelték kormányalakító erővé az egykamarás wellingtoni parlamentben. A kivi, a kakapó és a Gyűrűk Ura országának új miniszterelnöke az üzletemberből lett politikus, Chris Luxon lehet.
A választások egy komoly aggályokkal teli társadalomban játszódtak le. A világ egyik legjómódúbb és legbiztonságosabb országában az elmúlt években egyre meghatározóbb beszédtémává vált a bűnözési statisztikák növekedése, a meredek növekedésnek induló – majd 2022-ben tetőző (7.12%) – infláció, illetve egyéb gazdasági-pénzügyi problémák, mint a fiatalabb munkavállalók eladósodása és a háztartások sürgősségi tartalékainak elapadása. Ezeket az aggodalmakat a győztes Nemzeti Párt természetesen igyekezett meglovagolni.
A kampány során a párt központi ígéretei közé tartozott a rend és a biztonság helyreállítása, valamint a középosztály adóterheinek csökkentése.
A „kivik” (új-zélandiak) pedig fogékonynak bizonyultak minderre. A Nemzeti Párt csaknem 40%-ot ért el, a kormányzó Munkáspárt (Labour) támogatottsága pedig a három évvel ezelőtti robosztus 50%-ról csaknem megfeleződött.
6 years. $100 billion of debt. Nothing to show for it except higher taxes and more crime. pic.twitter.com/CIsR4Oie4F
— NZ National Party (@NZNationalParty) October 9, 2023
A Munkáspárt gyengülése ugyanakkor már régebben elkezdődött. Korábbi vezetőjük, Jacinda Ardern kormányzásának kezdetén a Tik-Tokot és a világsajtót bejáró sztár-miniszterelnökké vált, ugyanakkor a koronavírus rendkívül szigorú kezelése idővel elfordította tőle a választókat. Ardern még az év elején mondott le „kimerültségre” hivatkozva, noha sejthető, hogy valójában rohamos népszerűségvesztése állt a döntés hátterében. A kormányon Chris Hipkins követte.
A mostani választások után a Nemzeti Párt az Act New Zealand nevű libertárius alakulattal karöltve alakíthat kormányt. Az ACT vezetője, nevezetesen David Saymour volt az, aki a 2019-es Christchurch-i terrortámadást követően egyedüli képviselőként szavazott a fegyverszabályozás szigorítása ellen. A mostani választások után az ACT-nek már tizenegy képviselője lehet, ami azt jelenti, hogy a Nemzeti Párt szövetségesként a kormányzó többség egy pártját alkothatja a 120 fős wellingtoni parlamentben.
Forrás: A Választási Bizottság (Electoral Comission) 2020-as és 2023-as adatai
A kormányalakítás bonyodalmainak ugyanakkor itt nincs még vége. A még mindig számolás alatt lévő speciális és tengerentúli szavazatok ugyanis nagyban befolyásolhatják a végeredményt, valamint hozzáadhatnak a megalakítandó parlament mandátumainak teljes létszámához.
Ezáltal pedig a Nemzeti Párt arra kényszerülhet, hogy a populista-nacionalista, New Zealand First nevű alakulatot is felvegye koalíciós partnerei közé.
Ez pedig akár a majdani kormány tekintélyét is alááshatja, ugyanis a szélsőjobboldaliként elkönyvelt mozgalom rendre szigorú állást foglal az olyan érzékeny ügyekben, amelyek az ország őslakosait, a maorikat érintik.
A kampány során az NZ First például azt az ígéretet tette, hogy kormányra kerülése esetén megszünteti az új-zélandi közintézmények kettős elnevezését, tehát azt a gyakorlatot, amely szerint az adott intézmény nevét maori nyelven is feltüntetik. Noha az országban a maorik integrációjával komoly problémák adódnak, a közélet szimbolikus világában az őslakosság komoly elismerésben részesül, az elmúlt években pedig a Munkáspárt olyan ellentmondásos törvényjavaslatokat vitt keresztül, amelyek etnikai alapon szabnak újra – a maorik javára – olyan, egyenlőtlennek ítélt szférákat, mint a kórházi várólisták.
A pozitív diszkrimináció terjedő gyakorlata komoly frusztrációkat kelt az új-zélandi társadalomban – a New Zealand First a többi között ezt igyekezhetett kihasználni.
Az alakuló jobboldali kormányzat élesedő kritikájához tartozik még a nemzetközi figyelmet joggal foglalkoztató Kína-politikája - elvégre is a pacifikus térségben vagyunk. Míg a Munkáspárt és Ardern konzekvensen elítélték Kína emberi jogi korlátozásait és a Dél-kínai-tengeren kibontakozó katonai nyomulását, addig a Luxon vezette Nemzeti Párt egy oktávval megengedőbb attitűdöt képvisel. A Foreign Policy tájékoztatása szerint a kampány során Luxon még azt is kijelentette, hogy üdvözölné a kínai Egy Övezet Egy Út program Új-zélandi terjeszkedését.
Szemlézte: Béndek Ábris
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
