Egyre nagyobb veszélyben van az Amerikai Egyesült Államok dominanciája. A sokszor félelemből cselekvő, magát görcsösen bebiztosítani akaró ország akciói jelentős hatással vannak nem csak saját, hanem az egész világ jövőjére. Ha az USA nem vált megfontoltabb tempóra, olyan globális változások következhetnek be, melyek jelentős mértékben átrajzolhatják a ma ismert erőviszonyokat. A Foreign Policy írását szemlézzük.

Mint cikksorozatunk első részében is írtuk az USA fő eszköze önmaga bebiztosítására és hőn áhított célja, a globális hegemón cím meg-, vagy visszaszerzésére, a szövetségesek körébe burkolózás. A világban zajló események hatására ezen taktika motorja a félelem lett. Sajnálatos módon azonban a legtöbb olyan ország, mellyel az USA újonnan szövetségre tud lépni, többnyire kicsi és fejletlen. Washington így nem csak nem jut közelebb a céljához, de olyan változásokat is okoz ezen országok életében, melyekre jelenléte nélkül sosem került volna sor.

Jelentős tényező az USA biztonsági stratégiájának alakulásában a közte és Kína között kibontakozó hidegháborús helyzet, melynek hatására az amerikai fókuszpontok egyre tolódnak, ezzel egyre komolyabb biztonsági következményeket okozva.

Az USA egyre több országot von be biztonsági megállapodásaiba, főként kínai és orosz nyomásra, ezzel jelentős hatást gyakorolva a biztonsági dilemmára. Az új szövetségek ugyanis más államokat könnyen kényelmetlen helyzetebe hozhatnak, mely veszélyes válaszlépésekre késztetheti őket. Kiváló példa erre a közelmúltból az USA elkötelezettsége a NATO nyílt végű bővítése mellett, mely riasztotta Oroszország nemzetbiztonsági elitjét, és végül arra késztette Moszkvát, hogy egyre szigorúbb intézkedéseket hozzon Ukrajna Nyugat felé sodródásának megállítására. Ezen lépéssorozat a Krím illegális elfoglalásával kezdődött, majd az Ukrajna elleni invázióban csúcsosodott ki. Egyes szakértők szerint ezzel elkezdődött a harmadik világháború.

"Already WW3." Consider the sheer reckless absurdity of that statement. https://t.co/qYWrfpdLvh

— Patrick Porter (@PatPorter76) October 1, 2023

Putyin vélhetően úgy érezte, hogy ez egy megfelelő pillanat Oroszország befolyásának helyreállítására a közvetlen szomszédságában, hiszen az USA nem engedheti meg magának, hogy elterelje a figyelmét a Kínára irányuló stratégiai összpontosításról. Akárcsak 1956-ban a Szuezi válság idején, mikor az egész világ az Egyiptom ellen folytatott izraeli-brit-francia háborúra figyelt, elvonva ezzel a figyelmet a magyar forradalomról és szabadságharcról.

Az Amerikai Egyesült Államok biztonsági kötelezettségvállalásainak kialakítása vagy kiterjesztése ily módon sokszor nem növeli a biztonságot és nem hoz stabilitást, sőt, gyakran a riválisokat olyan veszélyes lépések megtételére készteti, amelyeket egyébként nem léptek volna meg.

A nem minden esetben átgondolt lépések - például Ukrajna NATO csatlakozásának indítványozása - megmérgezték az Oroszországgal való kapcsolatokat, megalapozták a későbbi grúziai és ukrajnai konfliktusokat, valamint közelebb hozták egymáshoz Oroszországot és Kínát.

A nagyhatalmi státusz veszélybe kerülése miatti félelem szülte, sokszor nem teljesen átgondolt cselekedetek az Amerikai Egyesült Államok hitelességét is kockára teszik. Kötelezettségvállalásait a következetesség jegyében szorosan egymásra épülőnek állítja be, valamint ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok válasza egy adott helyzetre mindig erőteljes jelzést küldjön arról, hogy milyen reakció várható tőle hasonló helyzetekben a jövőben. Minél több a kötelezettségvállalása, annál több helyre kell megosztania a figyelmét, annál több helyen kell megállnia a helyét. Ez hosszútávon viszont igencsak kivitelezhetetlennek tűnik, tekintve, hogy szinte lehetetlen ennyi helyen egyformán teljesítenie, főleg úgy, hogy figyelme legnagyobb részét már most is Kína és Oroszország irányába fordítja.

Ez a jövőben erősen kihathat korábbi szövetségesi táborára is, ahol most még inkább megbízhatónak tartják az országot. Azonban ha a jövőben Washington félelmei még inkább átveszik az irányítást cselekedetei felett, ez hamar megváltozhat.

Forrás: Pew Research

Sajnálatos módon az Amerikai Egyesült Államok számos partnere tisztán lát a helyzettel kapcsolatban, így

egyre többen emelik fel hangjukat a Washington ígéreteiben megrengett bizalmuk miatt. Céljuk ezzel újabb ígéreteket vagy engedményeket kicsikarni, ezzel is nehezítve a helyzetet és további félelmet keltve az országban.

Ahhoz, hogy ez változhasson, a jövőben az Amerikai Egyesült Államoknak több szkepticizmusra és kellő körültekintésre lenne szüksége. Érzelmeivel természetesen nincsen egyedül, Kína és Oroszország is érzi az egyre növekvő feszültséget, azonban az USA eddigi viselkedésével teljes mértékben a malmukra hajtotta a vizet. Az, hogy hogyan alakul végül a XXI. század egyik legnagyobb kérdése, még várat magára, az azonban biztos, hogy egy amerikai kormányváltás sokat csavarhat az események kimenetelén.

Szemlézte: Udvari Anna

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon