A 2023. október 7-én történt, Hamasz által Izrael ellen elkövetett terrortámadás megrázta az egész világot. A Hamasz akciójára válaszul Izrael a gázai övezet bombázásába kezdett, ahol már több ezer ember életét vesztette, valamint több százezren kényszerültek otthonuk elhagyására. Nagy erőkkel folyik a civilek kitelepítése és a segélycsomagok bejuttatása a térségbe. Az akciók jelentős nehézségekkel néznek szembe, köszönhetően Egyiptomnak, amely minden erejét arra összpontosítja, hogy megakadályozza az átkelést az egyetlen járható kiúton, a Rafah határátkelőn – számol be róla a Foreign Policy. 

Kairó továbbra is ellenáll Izrael és az Egyesült Államok, a határátkelő megnyitására vonatkozó nyomásának, ennek érdekében az elmúlt napokban jelentős katonai erőket vezényelt a Rafah árátkelőhöz. A Gáza déli peremén lévő átjutási pontot gyakorlatilag lezárták, miután izraeli légicsapások megrongálták a térség infrastruktúráját. Egyre többen követelik egy humanitárius folyosó megnyitását, amelyen a sürgősen szükséges élelmiszert, vizet, üzemanyagot és orvosi ellátmányt lehetne bejuttatni Gázába. Így tett az Arab Liga vezetője, Ahmed Aboul Gheit is Twitter oldalán.

الأمين العام في #قمة_القاهرة_للسلام يؤكد ضرورة العمل على مسارين بالتوازي وهما التوصل الي وقف فورى لإطلاق النار ووضع حد للقصف الوحشي الاسرائيلي ضد اهالي #غزة، وفتح ممر آمن على نحو عاجل لإيصال المساعدات الإنسانية للسكان في قطاع غزة بالكامل.https://t.co/ok4grS4Owp pic.twitter.com/F57vvoJLZP

— جامعة الدول العربية (@arableague_gs) October 21, 2023

A Twitter poszt szövege: október 21 – A #Cairo_Peace_Summit főtitkára hangsúlyozza, hogy párhuzamosan két úton kell dolgozni, amelyek azonnali tűzszünethez vezetnek, és véget vetnek a gázaiak elleni brutális izraeli bombázásnak, és sürgősen megnyitnak egy biztonságos folyosót a humanitárius segítségnyújtáshoz a teljes Gázai övezet lakosságának.

Egyiptom készen állna engedélyezni a külföldi és a kettős állampolgárságú palesztinok távozását, azonban ezt a humanitárius segélyek Gázába történő beengedésétől tenné függővé. Ezzel szemben Izrael a jelek szerint ennek az ellenkezőjét akarja: több palesztin távozását engedélyeztetné, mint amennyit Egyiptom hajlandó elfogadni, miközben korlátozná a beérkező segélyek mennyiségét. Tel-Aviv ugyanis attól tart, hogy a segélyszállítmányok nem az arra rászorulókhoz, hanem a Hamasz teroristáihoz kerülnek. A véleménykülönbség óriási mértékben gátolja az egyre égetőbb probléma megoldását és azt, hogy a segítségnyújtás egyről a kettőre léphessen, miközben tovább fokozza a feszültséget.

Egyiptom amiatt aggódik, hogy a Gázai övezet 2,3 millió lakosának jó része átkelne a Sínai-félszigetre, ahová Egyiptom már számos szudáni menekültet fogadott be, illetve jelenleg is felkelők ellen harcol.

Az egyiptomi vezetés fél egy hatalmas menekült népesség elhelyezésétől és aggódik, hogy a menekülők fegyveres csoportokká szerveződhetnek és Egyiptom területét használnák fel Izrael elleni támadásokhoz vagy összeesküvéshez, ami Izraelt arra kényszeríthetné, hogy Egyiptom területén célpontokként kezelje őket. Nem utolsó szempont Kairó számára a Hamasz harcosaitól való félelem sem, hiszen nehéz lenne megakadályozni, hogy a menekültek csoportjai között átjussanak jelentős fegyverszállítmányok kíséretében, mely a Sínai-félszigeten tovább szíthatja a militáns mozgalmakat.

Természetesen az ellenállásnak politikai okai is vannak. Az egyiptomi kormány félti a Sínai-félsziget biztonságát és nem szeretné, hogy a cselekedeteit oly módon értelmezzék, mely véglegesen kiszoríthatja a palesztinokat a Gázai övezetből.

Aggodalmaik nem alaptalanok, Izrael már korábban is tett javaslatokat a Gázai-övezet megosztására. Egyiptom szerint azonban a határ megnyitása nem segítené, éppen ellenkezőleg lehetővé tenné Izrael számára, hogy visszaszerezze az övezetet és véglegesen újból megszállja azt.

Az egyiptomi vezetésnek gazdasági szempontokat is figyelembe kell vennie. Nem csak a Rafah határátkelő megnyitásával járó biztonsági kockázattal kell számolnia, hanem a gazdasági nyomással is. Egyiptom már most is válságközeli állapotban van, még a Nemzetközi Valutaalap 3 milliárd dolláros mentőcsomagja sem tudja megmenteni, így Kairó jelenleg még nagyobb összeget kér az IMF-től. Azonban az újabb hitel sem tudná visszafordítani a negatív trendeket, ha befogadják a menekülteket. Az egyiptomi infláció augusztusban csaknem 40 százalékot ért el, szeptemberben a hitelfelvételi költségek az Izrael-Hamász háborút követően megugrottak. A befektetők mérlegelték a menekültek esetleges egyiptomi befogadásának kockázatát.

Forrás: Trading Economics

 Az Arab Liga nemrégiben rendkívüli ülést tartott Kairóban, ahol a 22 tagú csoport megállapodott abban, hogy elutasít minden olyan kísérletet, amely a palesztinokat ismét a szomszédjaikba telepítené át. Ahmed Aboul Gheit, az Arab Liga vezetője sürgősen felszólította António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy ítélje el "ezt az őrült izraeli erőfeszítést a lakosság áthelyezésére".

Bár Kairó jelenleg gazdaságilag meggyengült, az Izrael-Hamász konfliktus újból előtérbe hozta közvetítő hatalomként betöltött kiemelkedő szerepét, melyet Egyiptom nemcsak Izrael és a palesztinok közötti konfliktusban, hanem a palesztin frakciók között is régóta betöltött.

Az országon egyre nő a nyomás, ellenállása pedig földrajzi szempontokból is tarthatatlan hosszú távon. Az erőfeszítések egyre fokozódnak az egyiptomi akadály leküzdésére, az óra azonban vészesen ketyeg, a gázai helyzet egyre közelebb kerül a humanitárius katasztrófához.

Kíváncsi vagy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus többi részletére is? A témában született írásainkat itt találod!

Szemlézte: Udvari Anna

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon