Az emberi fejlődés következtében ma már szinte mindenki szennyezett levegőt lélegzik, de vannak bizonyos területek és társadalmi csoportok, ahol ez fokozottan jellemző. A BBC Future a mélyére ásott a problémának, megvizsgálva az eltéréseket.
Az indiai Delhi városában sok család nem engedhet meg magának modern berendezésű konyhát, helyette az úgynevezett chulhát használják, mely egy tűzifával fűtött fémbevonatú tüzelőkályha. Főzéskor azonban a kályha által kibocsátott füst az egész lakást betölti, mérgezve az ott lakókat. Világszerte 2,4 milliárd ember használ az egészséget veszélyeztető anyagokat étele elkészítésére, mint kerozint, fát, trágyát vagy szenet.
Nemcsak bent, de az utcán is súlyos légszennyezettség uralkodik.
Delhiben az egyik legrosszabb minőségű a levegő, a káros anyagok mennyisége meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott határértéket.
A Chicagoi Egyetem Energiapolitikai Intézete szerint ennek következtében akár 12 évet is veszíthetnek élettartamukból az itt élők – írja a BBC.
Ezen hátrányoktól különösen a szegényebb rétegek szenvednek, hiszen a tehetősebbek megengedhetik maguknak a jobb életkörülményeket, míg ezek a családok sokszor közvetlenül a gyárak, üzemek mellett élnek, fokozott veszélyben.
A becsült értékek szerint 4,5 millió ember veszíti életét idejekorán a külső légszennyezettség eredményeként.
A probléma extrém méreteket öltött Dél- és Délkelet-Ázsiában (főleg Indiában és Kínában), ahol az iparosodás gyorsaságával az ezt kontrollálandó törvényhozás nem tud lépést tartani. Szakértők szerint a fosszilis üzemanyagok égetése a legmérgezőbb az emberekre nézve. A szén, a benzin és a gázolaj elégetése a PM2,5-ként ismert részecskék legfőbb forrása. A PM (particulate matter) szilárd anyagok és aeroszolok összetett keveréke, amely kis folyékony cseppekből, száraz szilárd töredékekből és folyékony bevonatú szilárd magokból áll.
A PM2,5 a szervezetbe jutva gyulladást és számos hosszútávú komplikációt okoz, mint a szívbetegségek, tüdőproblémák vagy rákos megbetegedések.
A fejlett országokat sem kíméli a jelenség. Stephen Polasky, a Michigani Egyetem professzora szerint: a magas jövedelmű országokban a PM 2,5 által okozott levegőszennyezés a környezeti okok miatti korai halálozás vezető oka. Hiába lépett életbe 1970-ben a tiszta levegőért készült törvény (Clean Air Act), a légszennyezés továbbra is komoly kockázatot jelent. Egy 2019-es tanulmányban Polasky és más kutatók bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy
az Egyesült Államokban a feketék és a kisebbségi csoportok nagyobb mértékben vannak kitéve ennek a szennyezésnek, mint más etnikai csoportok, annak ellenére, hogy eleve kevésbé felelősek a szennyezésért.
"Úgy találtuk, hogy a gazdag emberek általában többet fogyasztanak" - mondja Polasky. "A szennyezés nagy részéért felelősek azonban távol maradtak a károk nagy részétől."
Az alacsony jövedelmű közösségeknek a légtisztító berendezések gyakran elérhetetlenek. Valójában rendszerszintű változtatásokra lenne szükség a kültéri levegőszennyezés terheinek enyhítésére. De léteznek hatékony intézkedések is. A dízel teherautók átirányítása és az alacsony kibocsátású zónák kialakítása csökkentheti a légszennyezést és javíthatja a közelben élők egészségét. Ilyen irányba indult el Kaliforniában Santa Monica, az első zéró-kibocsátás zónával, ahová csak elektromos járművek hajthatnak be. Több országban (Magyarországon is) a tömegközlekedésben cserélnek le buszokat elektromos változatokra.
Fontos tehát, hogy a kormányok és az egyes emberek is komolyan vegyék a levegő minőségének folyamatos romlását. Saját és környezetünk egészségéért érdemes új módokat kutatni a levegő tisztán tartására, hogy teljes életet élhessünk, kevesebb betegséggel.
Szemlézte: Veres Kata
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
