2023. június 12-én, 86 éves korában elhunyt Silvio Berlusconi, Olaszország volt miniszterelnöke és egyik leggazdagabb embere. Az egykori üzletember és politikus hosszú életét nehéz lenne egyetlen cikkben összefoglalni, ugyanakkor halála után érdemes áttekinteni életének azt a fejezetét, amely kívül esett a hagyományos politikai és üzleti életen. Berlusconi és az olasz labdarúgás kapcsolata egy olyan sikertörténet volt, amely párját ritkítja Európában és az egész világon.
Ahogy már korábban is írtunk róla, Hszi Csinping újraválasztásával a Kínai Kommunista Párt, valamint a Kínai Népköztársaság további centralizációval néz szembe a következő években. A hatalom összpontosulásával a kínai rendszer egyre zártabbá válik, ami kifejezetten megnehezíti, hogy a nyugati elemzők feltárják Kína külpolitikai döntéshozatalának működését. A harmadik Hszi-ciklusban való Kína-kutatás nehézségeiről és az információáramlás korlátairól, valamint a kínai politikai elittel kapcsolatos rendelkezésre álló információkról Odd Arne Westad, a Yale Egyetem történelemprofesszora, valamint a The Cold War: A World History című könyv szerzője írt a Foreign Affairs hasábjain.
Az Egyesült Államok és az Iráni Iszlám Köztársaság által 2015-ben kötött, nukleáris fegyverekről szóló megállapodás visszaállítása a Biden-kormányzat számára több, mint két év után gyakorlatilag lehetetlenné vált. Ennek ellenére a nukleáris proliferáció megelőzése elengedhetetlen a térség stabilitásának fenntartása szempontjából, így Washingtonnak újra kell gondolnia az iráni nukleáris programmal kapcsolatos politikáját. Henry Rome, a Washington Institute for Near East Policy és Eric Brewer, a Nuclear Threat Initiative alelnökhelyettese, valamint a Nemzetbiztonsági Tanács és a Nemzeti Hírszerzési Tanács korábbi tagja a Foreign Affairs hasábjain elemezték Irán elrettentésének lehetőségeit.
A több, mint egy éve húzódó háború nem csupán a politikai életre, illetve a mindennapokra van hatással Oroszországban, de annak következményei az egyházi viszonyokra is kiterjednek. Ahogy korábban is írtunk róla (itt és itt) az ortodox egyházak között számos egyházpolitikai konfliktus került felszínre, valamint az Orosz Ortodox Egyház nagy szerepet vállalt a háború támogatásában. A következőkben Ksenia Luchenko egyházi ügyekkel foglalkozó újságíró és médiakutató elemzése alapján tekintjük át a spirituális töltettel rendelkező művészeti alkotások jelentőségét a háború során.
A Danube Institute által szervezett nemzetközi jogállamisági konferencia záróelőadásában dr. Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium Európai Ügyekért Felelős államtitkára osztotta meg gondolatait a jogállamiság politizálódásával, a Magyarországot érő kritikákkal, illetve az aktuális európai uniós kérdésekkel kapcsolatban. A beszélgetést dr. Gát Ákos Bence, a konferencia kezdeményezője, a Danube Institute külkapcsolati vezetője moderálta.
Az elmúlt évtized folyamán gombamód nőtt a betiltandó tevékenységek, alkotások listája, és ez a jelenség csak egyre erősödik. Veszélyben vannak a könyveink, civilizációnk alapjai?
A radikális, misztikus orosz gondolkodók elméletei Oroszországot határozzák meg a civilizáció utolsó védőbástyájaként, ennek a kulturális hatása pedig a Nyugattól való elforduláshoz vezet. Nagy Péter ablakot nyitott Európára. Most, az ukrajnai háború hatására ez az ablak bezáródik – jelentette ki Maria Engström, az Uppsalai Egyetem oktatója a Danube Institute rendezvényén június 9-én.
Az elmúlt években az Egyesült Államok nemzetbiztonsági fókusza Ázsia irányába fordult és Kína növekvő katonai arzenálja nagy kételyeket ébresztett Washingtonban. Amerikának Kína egy mérce lett, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud felnőni a feladathoz hadseregi fejlesztésekben és meddig képes tartani az iramot az egyre kiélezettebb nemzetközi stratégiai versenyben.
A napjainkat átszövő konfliktusok már szinte nem is mozdítanak ki minket a komfortzónánkból, sőt árgus szemekkel várjuk a következő fejleményeket, legyen szó akár az orosz-ukrán háború, akár a tajvani szigetcsoport körüli vitáról, de így van ez a koszovói konfliktussal kapcsolatban is.
Az expedíciós hegymászásra évtizedekig az egyik legextrémebb sportként tekintettek. Ma, habár maradt még a szakág régi varázsából, sokan csak pénzéhes, kegyetlen, értelmetlen és környezetszennyező luxust látnak mögötte. Magyarországon a téma körül leginkább Suhajda Szilárd tragédiája kavart port.
Június a Pride hónapja, azonban a genderideológia és a woke egyre nagyobb ellenállásba ütközik, mivel már nyilvánossá vált, hogy egy olyan baloldali politikai manőverről van szó, amely a hagyományos családmodellt, valamint a keresztény társadalmak lerombolását tűzte ki céljául – fogalmaz Nitu Pérez Osuna a La Gaceta de la Iberosfera hasábjain.
A japán parlament jelenleg vitázik a szexuális zaklatásról szóló törvények módosításáról, melyek az elmúlt évszázadban csupán egyszer változtak. Az új jogszabály átengedésével hangot adhatnak nők és fiatal lányok ezreinek, akik eddig nem merték bíróságra vinni bántalmazásuk ügyét.
Május 28-án Spanyolországban helyhatósági választásokat tartottak, a választópolgárok pedig határozott véleményt fogalmaztak meg: az ország kékre színeződött, ami világosan jelzi, hogy a spanyolokat is elérte az Európán végigsöprő jobboldali fordulat.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (AI) az élet egyre több szegmensében kezdte el felütni a fejét. A technológia ilyen magas fokú fejlettsége mind magán, mind szakmai életünkre egyre jelentősebb befolyást gyakorol. Ez sokak aggodalmat váltja ki.
A nők már bizonyították, hogy az élet számos területén képesek helyt állni és megfelelő profizmussal végzett munkát letenni az asztalra. Az 1918-as évektől már szavazati joggal rendelkező nők kézbe vették a sorsukat, és innentől kezdve nem volt kérdés, hogy a politikai életben is szükség van rájuk.
Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági verseny már hosszú ideje fennáll és komoly feszültségeket is okoz a két állam kapcsolatában. Abból következően, hogy mindkét két ország óriási gazdasági hatalommal rendelkezik, komoly verseny alakult ki köztük a világkereskedelem, az export-import forgalom, a befektetések és a technológiai fejlesztések terén egyaránt. Mindemellett pedig a kereskedelmi egyenlőtlenségek és a kínai piac korlátozott hozzáférésének problémái feszültségeket szülnek közöttük – olvasható a Foreign Policy cikkében.
Az ukrajnai háború első szakaszának lezárulása óta a nemzetközi média különösen nagy figyelmet szentel az oroszok által elkövetett emberi jogi atrocitásoknak. (Ezekről itt írtunk korábban.) Ez azonban inkább unikális esemény, mint megszokás, hiszen a nyugati – főképp az amerikai – külpolitika alakításában az utóbbi években háttérbe szorultak ezek a jogsértések. Sarah Yager, a Human Rights Watch washingtoni igazgatója, valamint az Egyesült Államok vezérkarának korábbi emberi jogi főtanácsadója a Foreign Affairs hasábjain elemezte a titkosszolgálatok szerepét ezen atrocitások feltárásában.
Az orosz-ukrán háború eszkalációja tovább folytatódik, hiszen kedden kora reggel összeomlott a Nova Kahovka-i vízerőmű gátja az oroszok által megszállt déli Herszon régióban. Az incidens tömeges evakuálásokat, áradásokat és nagymértékű pusztítástól való félelmet váltott ki.
A Távol-Kelet viharos helyzete ellenére India és Ausztrália nemrég bejelentette közös migrációs megállapodását. Narenda Modi 2014 óta először töltött 3 napot Ausztráliában, ez pedig egy mindkét fél számára igencsak előnyös megállapodás megkötését tette lehetővé.
Az Economist lapnak adott 100. születésnapja alkalmából készített interjúban Henry Kissinger nem csak Kínáról, hanem Oroszország és Ukrajna kapcsán is megosztotta legaktuálisabb gondolatait. Kissinger a nemzetközi helyzet általános állapotával kapcsolódóan meglehetősen borúlátó.
Május 26-án mutatták be A kis hableányt, a Disney legújabb élőszereplős remake-jét. A film korábban nagy figyelmet kapott, elsősorban az Ariel-t alakító színésznő fekete bőrszíne miatt, a film azonban meglepően jól teljesít.
18. alkalommal rendezték meg Pozsonyban a Globsec biztonságpolitikai konferenciát, amelyen többek között Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is felszólalt Európát érintő kérdésekben és az orosz-ukrán háború kapcsán.
A kortárs baloldal egyik kedvelt módszere a Nyugat támadására, hogy a gyarmati örökségre, különösen a Brit Birodalom korábbi bűneire hivatkozik. Valójában arról van szó, hogy a teljes Nyugat örökségét akarják megkérdőjelezni, ezért akarják bűnösnek bélyegezni Európa és különösen Nagy-Britannia múltját – szögezte le Nigel Biggar, az University of Oxford teológusa a Scruton V.P.-ben június 2-án.
Az új elnök kampányban tett ígéretei fél év alatt sem bizonyultak betarthatónak.
Egy korábbi cikkünkben a thaiföldi parlamenti választásokat vettük górcső alá. A szavazás nem csak rekordmagas, csaknem 75%-os részvételi arányát tekintve számít kiemelkedőnek, rengetegen történelmi jelentőségű változásokat várnak a demokráciapárti, haladó szellemiségű Előre Párt (Move Forward Party) győzelme után.
Lassan egy éve tart már a vita Ron DeSantis, republikánus floridai kormányzó és a Walt Disney Co-között, mely harc még nagyobb jelentőségre tett szert most, hogy DeSantis hivatalosan is indul az elnökválasztáson.
Az olaszországi árvíz miatt eddig 40 000 embert kellet evakuálni és 14 halálos áldozata volt. A földcsuszamlásoktól házak omlottak össze, és utak váltak járhatatlanná. Ez lesz vajon a jövője a mediterrán országoknak?
Oroszország Ukrajna elleni inváziója a kelet-európai régióra gyakorolt közvetlen hatása mellett indirekt módon nagymértékben befolyásolja a posztszovjet térség jövőjét is. Moszkva nemzetközi szerepe az orosz katonai képességek és politikai érdekek átalakulásával lényegében változik meg, ami közeli szövetségeseit akár közvetlen veszélybe sodorhatja. Saadi Khamidov, tádzsikisztáni független kutató a The Diplomat májusi számának hasábjain elemezte a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének jövőjét befolyásoló konfliktusokat.
Számos amerikai intézmény, valamint civil szervezet is az úgynevezett „nemi megerősítő műtétek” pártján áll – húzza alá Madeleine Kearns a National Review hasábjain.
A május 21-i görögországi választások után nehézségekkel szembesült a konzervatív Új Demokrácia párt vezetője, Kiriákosz Micotakisz a kormányalakítás terén. Bár pártja nyerte a választásokat, az abszolút többséget nem sikerült megszereznie, aminek következtében Micotakisz elutasította a koalíciós kormány létrehozásának lehetőségét, és inkább az új választások mellett döntött – számol be róla a Balkan Insight.
