A japán parlament jelenleg vitázik a szexuális zaklatásról szóló törvények módosításáról, melyek az elmúlt évszázadban csupán egyszer változtak. Az új jogszabály átengedésével hangot adhatnak nők és fiatal lányok ezreinek, akik eddig nem merték bíróságra vinni bántalmazásuk ügyét.
A törvényjavaslat számos módosítást tartalmaz, a legjelentősebb, hogy újradefiniálják a szexuális erőszak fogalmát: „erőszakos szexuális aktusról” „beleegyezés nélküli szexuális aktusra” – írja a BBC. A jelenlegi japán törvény a nemi erőszakot olyan szexuális kapcsolatként, vagy szeméremsértő cselekményként határozza meg, amelyet "erőszakkal" és "bántalmazással, vagy megfélemlítéssel" követnek el, vagy kihasználják egy személy "tudatlan állapotát, az ellenállásra való képtelenségét". Ezzel ellentétben más országokban, köztük Magyarországon is a büntető törvénykönyv hosszan kitér a szexuális kényszerítés, szexuális erőszak és a szexuális visszaélés témáira is. Az aktivisták azzal érvelnek, hogy Japán szűk definíciója a törvény még szűkebb értelmezéséhez vezetett az ügyészek és a bírák részéről. Egy ilyen helyzetben, ahol örökös szkepticizmussal kell szembenéznie az áldozatoknak, az őket érő atrocitások jelzése haszontalannak tűnhet.
Fontos változás emellett, hogy a szexuális érettség korát 13-ról 16 évre emelhetik. A jelenlegi törvény alapján a 13 évet betöltöttek képesek beleegyezni bármilyen szexuális tevékenységbe. Emiatt sok fiatal lánynak lehetetlen volt bizonyítani, hogy nemi erőszakot követtek el vele.
A G7 országok közül Japánban a legalacsonyabb a szexuális beleegyezési életkor.
Az Egyesült Királyságban és Kanadában 16 év, az Egyesült Államokban 16-18 év között változik, míg Németországban és Olaszországban ez 14 év.
A társadalomban is egyre nagyobb az igény a változásra. 2019-ben a japán közvélemény felháborodásának lehettünk tanúi, amikor egy hónapon belül négy szexuális zaklatási eset látott napvilágot, amelyek mindegyike az állítólagos támadó felmentését eredményezte. A botránynak köszönhetően ezeket felülvizsgálták, és elítélték a tetteseket. Az aktivisták szerint ez, valamint
a Japánban is feltörekvő #MeToo mozgalom és Shiori Ito újságíró mérföldkőnek számító győzelme hozzájárult a szexuális zaklatásról szóló nemzeti párbeszéd fellendítéséhez és a jogi reformhoz.
Shiori Ito 2019-ben nyerte meg a Noriyuki Yamaguchi ellen indított pert, melyben nemi erőszakkal vádolta a média személyiséget. A vele történteket Black Box című könyvében írta le, kifejtve, hogy hiába ment a rendőrséghez az erőszak után, mivel az ügy zárt ajtók mögött történt, nem tehettek semmit. Ito azóta is a japán #MeToo arca.
Black Box is now available in English! I will have an online event with Chanel Miller, the author of “Know My Name“ on July 19th 8pm ET. https://t.co/DtJE82T1pF
— Shiori Ito (@photograshiori) July 18, 2021
A nemi erőszak tabu téma volt Japánban egészen néhány évvel ezelőttig. A szexuális oktatás szegényes az iskolákban és generációk nőttek fel egy homályos és deformált képpel a szexuális életről, nem is beszélve a kölcsönös beleegyezés fogalmának hiányáról. Amennyiben a parlament elfogadja a törvényt, az áldozatoknak lesz esélye az igazságszolgáltatásra. Habár a tettes elítélése nem törli el cselekedetét, és az általa okozott traumát, egy lépéssel közelebb kerülhet Japán a biztonságos mindennapi élethez.
Szemlézte: Veres Kata
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon