Az új elnök kampányban tett ígéretei fél év alatt sem bizonyultak betarthatónak.
Napjainkban az emberiség számára a legégetőbb globális probléma sokak szerint a klímaváltozás. Bár a tudományos konszenzus még nem kristálytiszta az okokat illetően, általánosan elterjedt nézet, hogy a kártékony emberi tevékenység nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ennek egyik jól kimutatható területe az Amazonas-medencében található esőerdőkben az elmúlt évtizedekben nyomon követhető fakitermelés és erdőírtás. A mindenkori brazil kormány ugyan nagy nemzetközi nyomás alatt több-kevesebb odaadással foglalkozik a kérdéssel, áttörő sikert még nem sikerült elérni, pedig több elnök is a zászlajára tűzte a kérdést a kampányában. Az elmúlt napok eseményeit nézve pedig nem is nagyon valószínű, hogy ez a közeljövőben változni fog.
Több mint fél éve, 2022. október 30-án tartották a brazil elnökválasztás második fordulóját. Az ország történetének legszorosabb választási küzdelmében Luiz Inácio Lula da Silva, ismertebb nevén Lula da Silva aratott győzelmet. A 2003 és 2010 között regnáló elnök azt a Jair Bolsonarót győzte le, aki a kritikusai szerint tönkretette az Amazonast és a brazil őserdőket, ezzel globálisan is befolyásolva a klímaváltozást. A Munkáspárt politikusának győzelme a konzervatív-jobboldali ellenfele fölött azért is fontos, mert Lula kampányának jelentős része a környezetvédelemre fektette a hangsúlyt.
Az akkor ellenzéki Lula azért kampányolt ezzel, mert a mainstream médiában szélsőjobboldalinak bélyegzett Jair Bolsonaro elnöksége alatt az Amazonas folyó medencéjében található esőerdők igen komoly mértékben váltak a fakitermelés áldozatává.
Az első Lula-elnökség alatt sikerült komoly eredményeket elérni az erdőírtás visszaszorítását illetően, de az elmúlt évtizedben fokozatosan több ezer négyzetkilométer erdőt irtottak ki.
Nem meglepő tehát, hogy a klímaaktivisták, környezetvédők és ellenzéki kihívók nagy hangsúlyt fektettek a brazil mezőgazdasági területek kiterjesztésének kritizálására és az őshonos esőerdők pusztítására való figyelemfelhívó kampányokra. Számos ismert és híres személy fejezte már ki aggodalmát az említett tevékenységek kapcsán, talán a legismertebb közülük Leonardo DiCaprio, aki több tweetet is szentelt a témának. Az akkor regnáló Bolsonaro sem maradt adós a válasszal, ironikusan támadt vissza az Oscar-díjas színész bejegyzésére.
- You again, Leo? This way, you will become my best electoral cable, as we say in Brazil! I could tell you, again, to give up your yacht before lecturing the world, but I know progressives: you want to change the entire world but never yourselves, so I will let you off the hook. https://t.co/FxCnqhFv6D
— Jair M. Bolsonaro (@jairbolsonaro) July 28, 2022
A médiában zajló csatározások és a választásokat körüllengő közhangulat alapján Lula és stábja tehát igen jól érezte meg, hogy Bolsonarót akkor lehet legyőzni, ha a nyugati (különösen az amerikai) sajtó által kulcskérdésként definiált kérdésben a népszerűbb álláspontot képviselik. Számításaik bejöttek, ugyanakkor a neheze csak ezután következett: bár a környezetvédelem egy nemes cél, elérése számos népszerűtlen és adott esetben megszorító intézkedéssel jár, amely elfogadtatása és gyakorlatba ültetése korántsem egyszerű feladat.
Lula zöldpolitikájának egyik legelső és népszerű lépése új miniszterek kinevezése volt: két kulcsfontosságú minisztérium élére nemzetközileg is elismert személyeket nevezett ki. A környezetvédelmi miniszter Marina Silva lett, csakúgy, mint 2003 és 2008 között, az újonnan felállított őslakosokért felelős minisztérium vezetését a szintén őshonos felmenőkkel rendelkező Sônia Guajajara bízta.
A népszerű kinevezések ellenére tényleges áttörés nem következett be, sőt: a Lula-adminisztráció az egyik legnagyobb visszalépést könyvelhette el az elmúlt napokban:
a brazil törvényhozás mindkét háza elfogadta azt a tervezetet, amely jelentősen csökkenti az említett két minisztérium mozgásterét. Ez sokak szemében a választási ígéretek látványos figyelmen kívül hagyását jelenti, mivel a brazil parlamentben relatív többségben vannak a kormánypártok. A gyorsan lezajlott parlamenti szavazások ugyanakkor azt is bebizonyították, hogy a mezőgazdaság és a vállalkozók érdekei még mindig prioritást élveznek a környezetvédelemmel szemben.
Az elmúlt fél évet tekintve tehát kétségkívül látszik, hogy a nagyívű zöld tervek elérése még nagyon messze van. Bár Lula azzal vált népszerűvé és nyerte meg a választást, hogy kijavítja elődje hibáit, ezek az ígéretek egyelőre beláthatatlanul messze vannak. Érthető tehát a nemzetközi sajtó és a környezetvédők csalódottsága, mivel a beígért reformokból a látszatintézkedéseken kívül egyelőre nem lett semmi, még csak mérsékelt sikerekről sem lehet beszélni. Bár még lehet érdemi változás az esőerdők védelmét illetően, a Lula által megfogalmazott tervek megvalósulásának hiánya előreláthatóan komoly problémákat okoz a frissen megválasztott elnök népszerűségét és támogatottságát illetően.
Szemlézte: Ferencz Attila Norbert
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
