Oroszország Ukrajna elleni inváziója a kelet-európai régióra gyakorolt közvetlen hatása mellett indirekt módon nagymértékben befolyásolja a posztszovjet térség jövőjét is. Moszkva nemzetközi szerepe az orosz katonai képességek és politikai érdekek átalakulásával lényegében változik meg, ami közeli szövetségeseit akár közvetlen veszélybe sodorhatja. Saadi Khamidov, tádzsikisztáni független kutató a The Diplomat májusi számának hasábjain elemezte a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének jövőjét befolyásoló konfliktusokat.
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete 2002 óta meghatározó tényező a közép-ázsiai biztonsági architektúrában, azonban elődjének története egy évtizeddel korábbra nyúlik vissza. A Szovjetunió széthullását követően az újonnan létrejött Oroszország igyekezte fenntartani befolyását a posztszovjet térségben, amelynek érdekében létrejött a Független Államok Közösségének kollektív biztonsági szerződése, azaz a Taskenti Szerződés. Ez azonban nem csupán Moszkva érdekeit szolgálta, hiszen az újonnan függetlenné vált államok továbbra is nagyban függtek az orosz haderő ellátási láncaitól, illetve technológiájától. A Szovjetunió megszűnését követő évtizedben néhány államnak – így Azerbajdzsánnak, Grúziának, valamint Üzbegisztánnak – sikerült megszüntetnie ezen dependenciát, azonban
a többi posztszovjet állam érdekei továbbra is az Oroszországgal, ezáltal az újonnan létrejött Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (KBSZSZ) való együttműködést diktálták, hiszen ez biztonsági garanciákat biztosított számukra a kívülről jövő attrocitások, különösképp a nemzetközi terrorizmus ellen.
Ezen garanciák azonban a Szervezet létrejöttét követő második évtized végére megkérdőjeleződni látszanak. Khamidov szerint alapvetően négy tényező befolyásolja a KBSZSZ jövőjét: az ukrajnai háború, az örmény-azeri konfliktus a Hegyi-Karabahban, a kirgiz-tádzsik határvita, valamint az afganisztáni tálib hatalomátvétel következményei. Mindegyik fenyegetési faktor más-más aspektusból válthatja ki a közép-ázsiai biztonsági rendszer átalakulását.
Khamidov elsőként az ukrajnai háború implikációira hívja fel a figyelmet. A KBSZSZ egyfajta alkuként is értelmezhető a posztszovjet térség szempontjából, hiszen Moszkva biztonsági garanciákat biztosít a tagok számára bizonyos szintű regionális befolyásért cserébe.
Ezt azonban az elhúzódó ukrajnai invázió nagyban megingathatja: a katonai ráfordítás növekedése miatt kevesebb forrás juthat ezen garanciák fenntartására.
Ezt jól mutatja például, hogy a Kreml több egységet is kivont a Hegyi-Karabakhból vagy éppen Tádzsikisztánból.
Russia has been withdrawing troops from Georgia but this footage from Caliber, recorded on March 26, shows them withdrawing from the Nagorno-Karabakh region through the Lachin Corridor.
— Visegrád 24 (@visegrad24) March 27, 2022
4 UAZ Patriots, 1 Tigr, 12 KamAZ trucks and more seen leaving. https://t.co/ShYzpctYAi pic.twitter.com/hZuYS98gHS
A Kaukázusban zajló konfliktus eseményei azonban ezen felül is alátámasztják a KBSZSZ meggyengülésének tendenciáját. Miután 2022-ben az azeri-örmény konfliktus eszkalálódott és szeptemberben Azerbajdzsán egyes, konfliktuszónán kívül eső örmény területeket is elfoglalt, Jereván élni kívánt a kollektív védelem lehetőségével, azonban a KBSZSZ csupán néhány megfigyelő egységet biztosított számára.
Ez a gyengülés Örményország számára kifejezetten aggasztó, hiszen azt nyugatról a NATO-tag Törökország, míg keletről az ellenséges Azerbajdzsán határolja.
A KBSZSZ tagjainak azonban nem csak a külső fenyegetésekkel kell megküzdeniük. A kirgiz-tádzsik határvita rávilágít, hogy a Szervezet nem rendelkezik megfelelő mechanizmusokkal a tagok közötti konfliktusok megoldására, a multilaterális alapon való beavatkozás pedig beláthatatlan következményekkel járna.
Ezen felül a közép-ázsiai régió határvidékén jelenlévő kockázatforrások is megerősödtek. Ezt jelzi például, hogy az afganisztáni területen – a tálib hatalomátvétel következményeként – újra megerősödtek a régiót fenyegető terrorszervezetek. A 2002-től 2021-ig tartó időszakban konszenzus volt a KBSZSZ tagjai között Afganisztánnal kapcsolatban, azonban mára explicite csupán Tádzsikisztán tekinti azt veszélyforrásnak. Ez demonstrálja a Szervezeten belüli kohézió hiányát.
Összefoglalva tehát a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete kitett a posztszovjet térségben zajló konfliktusoknak. Az ukrajnai háború következtében az Oroszország biztosította garanciák meginogni látszanak, ezzel együtt pedig a Szervezet konszenzuális együttműködési lehetőségei is beszűkülnek. Az orosz befolyás ezzel járó csökkenése pedig felveti a kérdést, hogy a jövőben más geopolitikai aktorok is szerephez juthatnak-e a térségben.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
