Tegnap a világ összes állama Vilniust figyelte – legalább is a NATO tagállamainak szakértői biztosan - hiszen ez a NATO csúcs nagy változásokat hozhat a transzatlanti kapcsolatokban is.

Bár az európai országok Egyesült Államokkal való kapcsolatának legfőbb kérdéseire az orosz-ukrán háború kitörése világított rá, annak tendenciái sokkal korábbra nyúlnak vissza. A transzatlanti viszony egyoldalú függőségbe való átfordulása azonban nem csupán az európai kontinens geopolitikai szerepvállalásának jövőjét fenyegeti, de hatással van az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság között felerősödő versengésre is. Az európai-amerikai szövetség jövőjét, kihívásait és lehetőségeit Jeremy Shapiro, a European Council on Foreign Relations (ECFR) kutatási igazgatója, az amerikai külügy korábbi szakértője, valamint Jana Puglierin, az ECFR berlini irodájának vezetője elemezték a War on the Rocks hasábjain. 

Az Egyesült Államok megerősítette, hogy egy új katonai segélycsomag részeként kazettás bombákat szállít Ukrajnának.

Kedden kezdődik a NATO csúcstalálkozója Vilniusban, Litvániában. A világ vezetői már gyülekeznek, hogy tárgyaljanak a szövetség előtt álló legsürgetőbb kihívásokról, tovább erősítsék a NATO elrettentő és védelmi képességét, és közelebb hozzák Ukrajnát a Szövetséghez.

Hatalmas változást hozhat Ron DeSantis esetleges választási győzelme az USA számára. A republikánus floridai kormányzó nemrég jelentette be, hogy indul a 2024-es választásokon, programja azonban nem csak a demokraták számára tűnhet vakmerőnek.

Manapság nemcsak a diskurzus terén, hanem társadalmi szinten is általánosnak mondható, hogy a magukat áldozatszerepben feltüntető hangos, de kisebbségben lévő csoportok, helyzetüket ütőkártyaként felhasználva próbálják magukat pozícionálni a társadalmon belül, illetve magasabb státuszba jutni – emelte ki a Danube Institute rendezvényén Joanna Williams, a Cieo igazgatója, számos könyv szerzője, valamint Viv Regan, a Spiked ügyvezető szerkesztője, a Fiatal Újságírók Akadémiájának igazgatója. A meghívott előadókkal Prof. David Martin Jones, a Danube Institute kutatási igazgatója folytatott eszmecserét.

Az ukrajnai háború, valamint Kína felemelkedése kapcsán a nemzetközi kapcsolatokban használt „nagyhatalom” fogalom jelentősége egyértelműen megkérdőjeleződött. Bár a tavaly februári inváziót megelőzően számos szakértő nagyhatalomként tekintett a jelentős nukleáris erőkkel rendelkező Oroszországra, a konfliktus elhúzódása rámutatott Moszkva gyenge pontjaira. A diszciplína által használt tudományos fogalom 21. századi létjogosultságának kérdéseit Phillips P. O’Brien, a St. Andrews Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének vezetője, valamint stratégiai tanulmányokkal foglalkozó professzora elemezte a Foreign Affairs hasábjain.

A Disney legutóbbi nyolc filmje alulteljesített az elvárásokhoz képest, de valójában ennek mi lehet az oka? A válasz a woke-központú ideológia által vezetett irányultságukban rejtőzhet.

A kínai kormány időről időre új gazdasági irányvonalat mutat be. Ebből a legújabb a 2022 decemberében bemutatott 12 éves, “fogyasztás vezérelt” gazdasági stratégia. Az új irányvonal az állami beruházásokkal szemben a háztartások fogyasztási érdekeit célozza előtérbe helyezni. A terv valódi megoldást jelenthetne Kína problémáira, a szakértők mégis azt mondják, hogy halálra van ítélve. A Foreign Affairs legújabb elemzéséből kiderül, hogy miért.

Hónapok óta tartó sikertelen tárgyalások után Pakisztán végre közel kerülhet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodáshoz. Az elmúlt napokban Iszlámábád lépéseket tett az IMF feltételeinek teljesítésére, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 1,1 milliárd dollárnyi támogatást szabadítson fel egy meglévő, június 30-án lejáró segélycsomagból. Mindezért Shehbaz Sharif miniszterelnök is gratulált pénzügyminiszterének Ishaq Dar-nak, valamint az IMF is dicsérte ezeket az utolsó órában tett lépéseket – számol be róla a Foreign Policy.

Újabb utas csatlakozott a woke-vonathoz, a Cartoon Network is jegyet váltott az LMBTQ-őrület egyre nagyobb népszerűségnek örvendő járatára – írja a Daily Wire.

Az amerikai függetlenség napját hatalmas tűzijátékkal szokás ünnepelni, azonban néhány állam most megtörte ezt a tradíciót, ugyanis inkább környezetbarát drón fényjátékkal készült a nemzeti ünnepre.

A Wagner-csoport nemrégiben bekövetkezett lázadása igencsak megingatta Vlagyimir Putyin, az orosz elnök eddig sziklaszilárdnak tűnő pozícióját, így a biztonság fenntartásának érdekében egyre több rendkívüli intézkedést vezetnek be. (A Wagner-csoport akciójáról blogunk korábbi bejegyzése itt található.)

Hiába kötődik egymáshoz ezer szálon a két legnagyobb gazdaság, Amerika és Kína egy elkerülhetetlen konfliktus felé tart. Hiszen az elmúlt években egyre inkább élesedik a szembenállás Peking és Washington között. Ennek oka egyrészt az ideológiai ellentét, valamint a kínai gazdaság egyre növekvő térnyerése a globális gazdaságban. Ennek a megoldása nem feltétlen a frontális ütközés lehetne, hanem az, hogy haladnak a konfliktusok mellett, melyeket közben megtanulnak kezelni, és lassan-lassan maguk mögött hagyni. Ám az elmúlt időszak történései nem eszerint a forgatókönyv szerint haladnak.

A múlt hét csütörtök késő esti órákban 27 uniós ország szándékozott keresztülvinni egy olyan megállapodást, amely évek óta először alakítja át a menedékkérők feldolgozásának és áthelyezésének folyamatát a kontinensen.

A június 27-én kitört zavargások lángokba borították a nagyobb francia városokat. A megmozdulásokkal párhuzamosan, azonban tőlük függetlenül, az egyház képviselőit is érik rendkívül komoly atrocitások.

Az egykoron még biztonságosnak mondható latin-amerikai ország helyzete sokat romlott, amely nemcsak a gazdasági visszaesésének, vagy a folyamatos bandaháborúknak tudható be: Ecuadorban komoly gondot okoz a kábítószer, mindezen tényezőket összeadva pedig kérdéses, hogy visszanyerheti-e az ország egykori közbiztonságát.

Jóllehet gyakran kerül elő a közbeszédben, hogy Kína és a Nyugat összecsapása elkerülhetetlen, Kína nem egy agresszív hatalom. Valójában bezárkózó és védekező ösztöneire hallgat minden konfliktushelyzetben – szögezte le George Yeo, volt szingapúri külügyminiszter és nyugalmazott tábornok a Danube Institute rendezvényén a Lónyay-Hatvany villában. A délkelet-ázsiai politikus David Martin Jonesszal, a Danube Institute kutatási igazgatójával, Horváth Csabával, az intézet vezető kutatójával és Eszterhai Viktorral, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatási igazgatójával folytatott diskurzust.

Magyarország joggal nyerte el az amerikai konzervatívok tetszését család- és hagyományközpontú politikájával, de ez nem elég: az egyik legfontosabb frontvonalon, az ENSZ globális jogrendszert is meghatározó döntéshozatali folyamataiban is álljon ki a hagyományos értékek mellett, a szexuális forradalom ellen – jelentette ki Austin Ruse, a Center for Family and Human Rights gender-ideológia ellenes politikát támogató amerikai think tank elnöke a Danube Institute-ban. Az aktivista Rod Dreherrel, a Danube Institute Network Projectjének vezetőjével folytatott diskurzust.

Finnország válhat az első olyan országgá, amely megoldás talált a kiégett nukleáris fűtőelem rudak föld alatti tárolására. Mit tudunk ma a telephelyről és funkcióiról?

Ahogy az elmúlt év számos eseménye is alátámasztotta, a szuperhatalmi játszmák intenzitása jelentősen megnőtt. Ez figyelhető meg a kínai-amerikai kapcsolatokban is, hiszen az előbbi felemelkedő nagyhatalomként mélységében kérdőjelezi meg az Egyesült Államok által vezetett globális rend legitimitását, ami a két szuperhatalom geopolitikai felfogásának különbségeiben is kiütközik. Mark Leonard, a European Council on Foreign Relations igazgatója a Foreign Affairs hasábjain taglalta az elkövetkező globális rend, vagy éppen rendetlenség részleteit.

Eric Adams, New York polgármestere június 20-án jelentette be az új menedékkérelmi segélyközpont megnyitását. Mit céloz az új intézmény megoldani és miért meglepő a polgármester kritikus hangja? Erre keresi a választ a Foreign Affairs cikke.

Henry Kissinger legutóbbi 100. születésnapi interjúja végén (melyről bővebben ebben és ebben a cikkünkben írtunk) szót ejtett Oroszország konfliktus utáni szerepéről. A szakértő véleménye a háború előrehaladtával jelentősen módosult, eredetileg Ukrajna semlegessége mellett állt ki, de ma már úgy vélekedik, hogy biztonságosabb lesz, ha Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz. Szerinte Ukrajna Oroszország érzékeny érdekszférájába tartozott, melyet nem lett volna szabad a nyugatnak megbolygatnia. Most pedig, hogy a konfliktus kiteljesedett, nem szabad arra törekedni, hogy Oroszország totális vereséget szenvedjen, mert az veszélyeztetné a globális stabilitást.

A felsőoktatás és az igazságszolgáltatás intézményei hagyományosan a közbizalom legerősebb bástyái közé tartoznak. Az egyetemeken és főiskolákon összpontosul és keletkezik a legtöbb tudás, éppen ezért a világ legnevesebb felsőoktatási intézményei kapcsán joggal él azzal a feltételezéssel a hétköznapi polgár, hogy ott a világ legkiválóbb koponyái, szakmailag kifogásolhatatlan ismereteket adnák át a soron következő generációknak. A bíróságok, különösen a legfelsőbb bíróságok intézményeire pedig a szakszerűség, az igazság és a józanság legvégső és legmagasabb fokú védőbástyáiként tekintünk.

A Szerbia és Koszovó között kiújuló ellentétek megakadályozásában az Európai Unió is igyekszik segíteni, azonban hosszú ideje nem haladnak a tárgyalások. Emiatt a szerb vezérkari főnök sürgeti a NATO-t és más nemzetközi szervezeteket, hogy álljanak ki a Koszovóban élő szerb nemzetiség mellett – írja a Reuters. 

A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága alkotmányellenesnek nevezte, majd betiltotta az oroszbarát Shor Pártot. Vezetője többek között az EU valamint az USA szankciós listáin is szerepel.

A napokban került sor egy, sokak által csúcstalálkozóként emlegetett diplomáciai eseményre: India kilenc éve regnáló miniszterelnöke, Narendra Modi az Egyesült Államokba látogatott, ahol Joe Biden amerikai elnök látta vendégül. Az esemény új korszakot nyithat az amerikai-indiai kapcsolatokban, ezért érdemes sorra venni, hogy a hivatalos látogatás milyen potenciális következményekkel járhat a két ország viszonyára, valamint a geopolitikára nézve.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hétvégén Kínába utazott azzal a céllal, hogy stabilizálják a két ország között kialakult rendkívül feszült viszonyt. A látogatást hatalmas figyelmet kapott szinte az egész világon, hiszen 2018 óta ez az első alkalom, hogy egy vezető amerikai diplomata Kínába utazik, ráadásul a Peking–Washington viszony az elmúlt években különösen megromlott sok más tényező mellett a Trump-korszak kereskedelmi háborújának, Peking Tajvanra vonatkozó követeléseinek, vagy épp Nancy Pelosi volt demokrata házelnök tajvani útjának hatására. A helyzetet tovább fokozta, hogy Blinken látogatását eredetileg februárra tervezeték, azonban miután egy feltételezett kínai kémléggömb berepült az Egyesült Államok légterébe lefújták az utat.

A szomszédjával háborúban álló Oroszországban újabb konfliktus kezdődött, ezúttal a moszkvai katonai vezetés és Jevgenyij Prigozsin között. A Putyin által árulásnak bélyegzett Wagner-felkelés hiába volt rövid, az egész országot megrázta.

Egyre több vita folyik arról, hogy a transz nőknek van-e helyük a női versenysportokban. Fizikai felépítésük miatt általában erősebbek és gyorsabbak, mint cisz-nő versenytársaik, akik emiatt háttérbe szorulhatnak. A témában sokan felszólaltak és több publikáció is született tudományos megközelítéssel.