2023. július 10. 16:00 - Danube Institute

Mit várhatunk a vilniusi NATO csúcstól?

Kedden kezdődik a NATO csúcstalálkozója Vilniusban, Litvániában. A világ vezetői már gyülekeznek, hogy tárgyaljanak a szövetség előtt álló legsürgetőbb kihívásokról, tovább erősítsék a NATO elrettentő és védelmi képességét, és közelebb hozzák Ukrajnát a Szövetséghez.

shutterstock_1133280740.jpg


A közösségi médiában közzétett bejegyzések alapján a legjobban hangsúlyozott kérdés a NATO szerint az: hogyan fogja a szövetség továbbra is megvédeni egymilliárd polgárát és a szövetséges terület minden egyes centiméterét?

Ez a kérdés érdekes dolgokat vet fel, mind geopolitikailag, mind szövetségi szinten, hiszen a hidegháború óta kialakult geopolitikai térképen már így is nagy és számos változás látható.

Sok szempontból fordulópont lehet a mostani tanácskozás: egyrészt a NATO bővítéséről nagyon sokáig nem beszéltek, s a politikai jelentétét sem hangsúlyozta ki eddig a szervezet, és Ukrajna csatlakozásáról se feledkezzünk meg, hiszen sosem tárgyalt még olyan ország felvételének lehetőségéről, amely háborúban áll egy másik országgal.

Korábban már írtunk arról, hogy egészen erős kiállás látható a NATO-ban Ukrajna mellett, most megláthatjuk, hogy lesz-e foganatja a NATO erős kommunikációs kiállásának. 

A nyilvánosan elérhető agendából látható milyen fókuszpontokra koncentrál a szervezet a mostani találkozón (párat kiemelve): az első nap szó lesz az euroatlanti szomszédság instabilitásának tovagyűrűző hatásainak kezeléséről, a védelmi beruházások gazdasági fedezetéről, az úgynevezett „előre védekezésnek” - a NATO elrettentő és védelmi rendszerének - hozzáigazításáról a közelgő fenyegetésekhez, s amely Európa jövőjével kapcsolatosan legfontosabb: Ukrajna potenciáljának felszabadításáról és a transzatlanti egységről egy széthulló világban.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár már előrevetítette, „egy veszélyesebb világban többet kell befektetni a védelembe, mint az eddigi 2 %.

2014 és 2022 között a NATO-tagok védelmi kiadásai 140 milliárd dollárral (15%-kal) emelkedtek. Bár a 2%-os célt teljesítő országok száma nőtt ebben az időszakban, a legtöbb ország még mindig elmarad ettől

A második napon az éghajlatváltozás, a hibrid fenyegetésekkel szembeni felkészültség, és természetesen a NATO jövőjének prioritásai kerülnek terítékre.

A legfontosabb kérdés mégis az, hogy Ukrajna csatlakozása lehetséges-e, avagy nem? Tudjuk, hogy függ ez a tagállamoktól, a magyar álláspont pedig egyértelmű és világos.

Szijjártó Péter Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Facebook bejegyzésében kifejtette, hogy a magyar álláspont az, hogy háborúban álló ország felvételét nem támogatja hazánk.

Az elkövetkezendő két nap tanulsága az lehet hosszú távon is, hogyan a NATO megmarad-e eddigi felállásában, vagy a XXI. század nyomására változtatni fog katonai és politikai befolyásán.

Szemlézte: Lázár Leila

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása